DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Egyetértve az interpellációban foglaltakkal, a válságadó valóban nem piacszabályozási eszköz, nem képes megakadályozni a tisztességtelen, a piaci erőfölénnyel való visszaélést megtestesítő üzleti magatartást. Egy ilyen hatást egyetlen adó, így az ágazati különadó sem képes kiváltani, de nem is ez volt az adó bevezetésének a célja.

Ami a beszállítói oldalnak jelenleg megoldást jelenthet, az a vonatkozó jogszabályok betartása, illetve betartatása. A beszállítók védelmére alkotott törvény alapján tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül, ezért tilos díjat felszámolni a terméknek a kereskedő árukészletébe való bekerüléséért, annak ott tartásáért, a termék kereskedő üzletében történő, meghatározott helyen való kihelyezéséért, valamint ténylegesen nem nyújtott szolgáltatásért.

A visszajelzések szerint az ellenőrző hatóságok folyamatos jelenléte, valamint az említett törvény enyhítheti a jogtalanul igényelt díjak problémáját. Az esetleges visszaélések megakadályozása érdekében nagyobb hangsúlyt fogunk fektetni a kormányzati tájékoztató tevékenységre, amely felhívja a figyelmet a jogszabályba ütköző magatartás következményeire.

Tisztelt Képviselő Úr! Az LMP-s képviselők által benyújtott indítvány, az úgynevezett narancsadó sem alkalmas arra, hogy az inkorrekt üzleti gyakorlat elé gátat vessen. Arra azonban igen, hogy elfogadása esetén felkeltse az Európai Bizottság figyelmét mint a közösségi jogba ütköző szabályozás. Az LMP által javasolt adó ugyanis az egységes belső piacon különbséget tenne az áruk között a tekintetben, hogy azt honnan szerezték be, vagyis az áruk szabad áramlását akadályozná. Egyebek mellett a kormány ezért nem támogatja a narancsadó bevezetését.

Fontos azonban megemlíteni, hogy ismerjük azokat a trükköket, praktikákat, amelyeket egyes kereskedelmi cégek alkalmaznak beszállítóikkal szemben. Ezért az ágazati különadó 2011-től hatályos módosításával különadó terheli azt az árbevételt, amelyet a kereskedő különböző jogcímen szed be a beszállítóktól. Különadó terheli továbbá azt a bevételt is, amelyet a szállító utólagos engedmény formájában nyújt a kereskedőnek. A kormány tehát, amit adóeszközökkel korlátozott módon megtehet, már megtette.

Tisztelt Képviselő Úr! További kérdéseire válaszolva: a helyi termelők és helyi piacok megerősítését is kiemelt területként kezeljük. Terveink között szerepel, hogy a jövőben nagyobb figyelmet fordítunk az új kereskedelmi egységek nyitásának engedélyezésére, tekintve, hogy a bevásárlóközpontok terjedése a kereskedelem egyik érzékeny problémája. Fontosnak tartjuk továbbá az élelmiszer-feldolgozó vállalkozások együttműködését, mivel a feldolgozott magyar élelmiszerek legjelentősebb felvevőpiacát a kiskereskedelem jelenti.

A koncentrált kiskereskedelmi láncokkal való hatékony, egyenrangú együttműködés kialakításához lényeges, hogy az élelmiszer-előállítók közösen lépjenek fel, különösen az alapvető élelmiszerek, tömegtermékek területén. Kiemelt figyelemmel leszünk a magyar termékek népszerűsítésére, valamint a termékminőség ellenőrzésére is annak érdekében, hogy a jó minőségű magyar termékek helyét ne vehessék át a silány minőségű, harmadik országból érkező, sok esetben a biztonsági követelményeknek sem megfelelő termékek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu