DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Szerbia számára az európai perspektívát rögzítő stabilizációs és társulási megállapodások jelentik azt az első mérföldkövet, amin elindultak az európai integráció útján; azon az úton, amit Magyarország 1991 óta, amikor is a társulási szerződést megkötöttük, illetve a '98-as csatlakozási tárgyalások megkezdésével, majd pedig a 2004-es uniós csatlakozásunkkal végigjárt.

Magyarország immáron az Európai Unió tagállama, és a magyar külpolitika egyik fontos prioritása a nyugat-balkáni országok segítése az európai integráció felé vezető úton.

(17.50)

Úgy vélem, hogy ez történelmi lehetőség, hogy a Horvátországgal való csatlakozási tárgyalások lezárására a magyar elnökség alatt kerülhet sor. Magyarország aktívan kívánja támogatni Szerbia Európai Unióhoz történő közeledését.

Úgy vélem, hogy ennek egyik fontos jele volt az, hogy tavaly decemberben megvalósult a szerb vízummentesség, részben az aktív magyar diplomácia erőfeszítésének eredményeként. Mint ismeretes, 2009. április 4-én Magyarország kezdeményezésére nyolc EU-s tagállam külügyminisztere, köztük a magyar külügyminiszter írta alá azt a levelet, amely a nyugat-balkáni országok - köztük Szerbia - vízumliberalizációs folyamatának előmozdítását célozta meg. Az aláíró országok felkérték az Európai Bizottságot, hogy készítsen jelentést az országok felkészültségéről, és pozitív elbírálás esetén haladéktalanul tegyen javaslatot a Tanácsnak a vízumkötelezettség eltörlésére.

Nos, többek között a fentiek eredményeképpen 2009 decembere óta a szerb, macedón és montenegrói állampolgárok vízummentesen utazhatnak az EU területére. A döntést meghozó tanácsülés nyilatkozata szerint az Európai Unió azt várja, hogy a döntés a három országnak, közöttük is kiemelten Szerbiának adjon ösztönzést a további reformokhoz.

Tehát a Magyarország által mindvégig támogatott, kiemelkedő fontosságú döntés lehetővé teszi, hogy a Szerbia területén élő magyar nemzetiségű lakosok szabadon utazhassanak, és három hónapig tartózkodhassanak mind hazánk, mind pedig az Európai Unió teljes területén. Úgy vélem, hogy e téren kiemelt jelentőségű továbbá a kettős állampolgárság törvénye is.

Tisztelt Elnök Úr! Az uniós belügyminiszterek éppen ma, november 8-án hagyták jóvá a vízummentességről szóló tanácsi rendelet módosítását, így december közepétől már Albánia és Bosznia-Hercegovina állampolgárai is vízum nélkül léphetnek be az Európai Unió területére. A magyar elnökség első sikereként könyvelhetjük el tehát azt, hogy október 25-én a Tanács felkérte az Európai Bizottságot a Szerbiával kapcsolatos hivatalos országvélemény kidolgozására.

Úgy hiszem, hogy ennek az országvéleménynek a későbbiekben nagyon nagy jelentősége lesz. Emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy annak idején itt, a parlamentben is a Magyarországról készült uniós országjelentésnek milyen nagy jelentősége volt, mennyit vitatkoztunk, és ez alapvetően egy-egy mérföldkövet jelöl ki az adott ország európai integrációjában. Tehát amikor arról van szó, hogy megnézzük, hogy az emberi jogok ügyében milyen fejlődés történt Szerbiában, úgy hiszem, hogy itt a magyar külpolitikának lehet hangja, és kell is hogy hangja legyen, hogy ebben az adott jelentésben mindez megjelenjen. Nem tudni, hogy ez a jelentés hány éven keresztül történik, mindez attól függ, hogy az előírtaknak megfelelően hogyan halad Szerbia az európai integráció rögös útján.

Tisztelt Elnök Úr! Úgy hiszem, hogy ez a stabilizációs és társulási megállapodás egy eszköz, lehetőség arra, hogy a nyugat-balkáni stabilizációt biztosítsuk, és ebben Szerbia fontos szerepet játszik.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Forrás: parlament.hu