SZILÁGYI LÁSZLÓ (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Néha jó lenne, hogyha a környezetvédelmi hálózatról is lehetne ezt mondani, hogy hagyják őket végre dolgozni és, megvannak a megfelelő munkakörülményeik. Olyan szempontból, ha megvizsgáljuk az előttünk fekvő büdzsét, hogy érvényesülnek-e benne a fenntarthatóság alapvető szempontjai, a rövid válasz az, hogy nem. Érvényesülnek-e a jövő nemzedékek jogai? Hát nem nagyon látszik ebből a számhalmazból, hogy érvényesülnének. Érvényesül-e a "szennyező fizet" elve, ami egy elég fontos alapelv lenne a környezetvédelemben? Hát bizony nem érvényesül. És érvényesül-e a kiterjesztett gyártói felelősség elve? Nem látszik, hogy efelé mozdulnánk el. Pedig mi lenne a kulcs? Mindannyian egyetértünk abban, hogy az lenne az alapelv, hogy a munkajövedelmek adóztatása helyett a környezethasználatot kell adóztatni. Ennek semmiféle nyomát nem látjuk ebben a költségvetésben.

A környezetért felelős államtitkár július óta jól bekiabálta a sajtóba, hogy itt óriási reform lesz termékdíjbehajtás tekintetében. Hát semmi nyomát nem látjuk a költségvetésben, hiszen arról volt szó, hogy teljesen államosítják a termékdíjrendszert, létrehoznak egy állami hulladékgazdálkodási ügynökséget, egy ilyen újkori pahu-begyűjtőt. Biztosan emlékeznek rá az idősebb képviselőtársak, hogy ez mi volt annak idején. Ennek nem látjuk abszolút létjogosultságát a büdzsé alapján, sőt a benyújtott salátatörvényben sincs semmiféle nyoma annak, hogy itt a termékdíjtörvényhez hozzányúljanak, pedig lenne létjogosultsága a termékdíjbevételek emelésének, ha mást nem, ott, hogy még mindig, 15 év után is egy jó 20-25 százalékos szürke zóna van a gazdaságban, akik nem fizetnek semmiféle termékdíjat, pedig kötelezettek lennének. Ha csak ezt a 20-25 százalékot be tudnánk hajtani, be tudná a kormány hajtani, akkor komoly forráshoz jutna a költségvetés. Ezzel kapcsolatban fogunk módosítókat benyújtani.

A környezethasználat díjait is jócskán meg kellene emelni, és a bírságokat is természetesen. Tehát ami bírságot előirányoz a költségvetés a bevételi oldalon, az szinte nevetséges ahhoz képest, hogy milyen állapotban van a környezetünk. Ha ezt sikerülne behajtani, akkor a környezet és az élővilág nagyot nyerne, és a büdzsében is lenne bevétel.

Egy új adónemre is lenne szükség, és nagyon remélem, hogy előbb-utóbb erre lesz lehetőség: az ártalmatlanítási adó, amit külföldön ilyen landfill tax néven illetnek több országban is, és sikeresen alkalmazzák, hogy végre ne a lerakás és az égetés legyen az egyetlen hulladékfeldolgozási mód, hanem a hasznosítás és pláne a megelőzés.

(16.40)

A kiadások oldalán is rengeteg tennivaló lenne, és elsősorban azt említsük meg, hogy megalázóan kevés az a keret, amit az országos környezeti kármentesítési programra kíván a kormány szánni, hiszen gondoljunk bele, hogy csak néhány héttel vagyunk túl a kolontári katasztrófán, és rengeteg olyan pont van még az országban, amit még az előző rendszerből örököltünk, és a mai napig nem tudtunk hozzányúlni, mert az eddigi kormányok nem biztosítottak rá forrást.

Sokkal több pénzt kellene ivóvízminőség-javításra, hulladékkezelésre, illegális hulladéklerakók eltüntetésére fordítani. Viszont nagyon üdvözöljük a tanyafejlesztési programot, akármit is jelentsen ez.

Reméljük, előbb-utóbb meglátjuk, hogy ez a forrás mire fog elmenni. A fenntartható erdőgazdálkodásra, a tanüzemek fenntartására sokkal több forrást kellene allokálnia a kormánynak, hogy valóban a fenntarthatóság felé tudjunk elmozdulni.

Nagyon nagy szükség lenne a nemzeti parkok és a zöldhatóságok megerősítésére, hiszen az előző kormányok az elmúlt 12 évben fokozatosan gyengítették ezt a fajta intézményrendszert, és szinte már a padlón vannak ezek az állami szervezetek. És a nemzeti parkok ugyan nem kapnak kevesebb pénzt idén, mint tavaly kaptak, de gazdálkodásra vannak kényszerítve, és ebben rengeteg kockázat és rengeteg veszély van.

A biodiverzitás megőrzésére, az élőhely-rekonstrukcióra további forrásokat szeretnénk majd átcsoportosítani. Nagyon szívesen vennénk, hogyha az állami feladatokat átvállaló civil szervezeteknek szánt támogatásokat megnövelnénk. Nagyon sok olyan fogyasztóvédelmi, tudatos fogyasztással, prevencióval foglalkozó civil szervezet van, amelyik komoly feladatokat tudna az államtól átvállalni, hogyha erre megkapná a megfelelő forrást, és egész biztos, hogy sokkal hatékonyabban és célszerűbben tudná ezeket a forrásokat felhasználni.

Nagyon sok mindenből azt látjuk, tisztelt képviselőtársak, hogy az új kabinet, mint az összes eddigi elődje a rendszerváltás óta, megint a környezet kárára akarja megvalósítani a gazdasági felemelkedést, pedig már az egész világ tudja, hogy egy ilyen játszmának csak negatív végeredménye lehet. Sikerült megalkotni a fenntarthatatlanság és a felelőtlenség költségvetését, környezeti szempontból legalábbis.

Elég hálátlan a szerepünk, hogy most kis, apró korrekciókkal, módosító javaslatokkal egy fenntarthatóbb, felelősebb és igazságosabb irányt tudjunk adni a költségvetésnek, de természetesen a bevételek és a kiadások oldalán is rengeteg szerkezeti változtatásra volna szükség, és ezekre megkísérelünk majd módosítókat beadni. Kérem előre is önöket, hogy ezeket majd támogassák.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az LMP és az MSZP padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu