BÖDECS BARNA (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a szót. Engedjék meg, hogy akkor én nevén nevezzem a törvénytervezetet: itt a költségvetés által megalapozott törvénymódosítások törvénytervezetéről van szó. Az időbeli sorrend is ezt mutatja, és ezt támasztja alá Rogán Antal miniszter úrnak (Sic!) (Moraj.) az expozéban elhangzott mondata is, miszerint semmilyen olyan módosítást nem támogat a kormány, ami a költségvetés eddig előterjesztett számaihoz bármilyen módon is hozzányúlna.

Álláspontom szerint valahogy egészen máshogy kellett volna ezt kezelni. Nyilvánvaló, hogy ha vannak olyan törvényi kötelezettségek, amelyeket az Országgyűlés egyszer már elfogadott, akkor ezen törvényi kötelmeket tiszteletben tartva lehetett volna a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megtervezni.

Ilyen például e törvény 14. §-ában a védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló '95. évi XCIII. törvény tervezett módosítása is. E törvényben önök egyszerűen dátumot cserélnek. A törvényben idáig az a dátum szerepelt, hogy 2010. december 31-éig kell megoldani ezeket a kisajátításokat annak érdekében, hogy a védett területek újra állami kezelésbe, állami tulajdonba kerüljenek. A miniszter úr elmondta itt, hogy körülbelül 6-8 milliárd forintra lett volna szükség ahhoz, hogy ezeket a területeket 2011-ben kisajátítsák, ezért, mivel erre nem kívánnak költeni, 2013. december 31-ben jelölik meg ezt az időpontot.

Ez engem kísértetiesen emlékeztet az akadálymentesítési törvényre, ahol mindig megállapítják azt, hogy nem sikerült a közintézményeket akadálymentesíteni, ezért toljuk ki az időpontot még tovább, aztán talán majd nekünk a ciklus végére vagy majd egy következő kormánynak sikerül ezt a törvényi kötelmet betartania. Amikor ilyen törvénymódosítások történnek, akkor van ennek még egy szomorú vonatkozása, ez pedig az, hogy azok az érintettek, akik ebben a törvényben érintve vannak, nyilván ismerték ezen törvényi határidőt, és elég nehezen lehet nekik a jogbiztonságot ebben a tárgyban megmagyarázni, hogy az őket érintő jogszabály időről időre kitolódik.

Ami pedig a természetvédelem helyzetét illeti, én azt látom az elmúlt húsz év törvényhozási gyakorlatában, hogy akinek, márpedig a természetnek nem elég erős és erőszakos a szava, az mindig háttérbe szorul.

Ugyanezen törvény nemzeti civil alapprogramról szóló része, a 29. § is érdekes dolgokat tartalmaz. Itt először is van egy óriási aránytalanság. Én most nem akarom megismételni azt, amit itt több ellenzéki képviselőtárs is elmondott a nemzeti civil alapprogram megnyirbálásáról, inkább csak azt vetném fel kormánypárti képviselőtársaimnak, hogy milyen civil finanszírozás az, amely az egyik évben 7 milliárd forintot enged, a következő évben 3,6 milliárd forintot, aztán a rá következő évben pedig megígér 10 milliárd forintot. Nagyon nehéz egy bármilyen szektort - legyen az akár költségvetési, akár gazdálkodó, akár civil szektor - bármilyen módon is kiegyensúlyozottan működtetni, ha ilyen mérvű mozgás mutatkozik annak finanszírozásában. Ez gyakorlatilag egy olyan szintű kiegyensúlyozatlanság, ami az adott szektor súlyos torzulását, bizonyos elemeinek összeomlását hozhatja magával. Ilyen értelemben sokkal helyesebb lett volna egy kiegyensúlyozott finanszírozásra törekedni, mintsem ígéretet adni egy valamilyen jövőre, közben pedig visszanyesni ilyen mértékben. Valószínűleg lett volna olyan pozíció a 2011-es költségvetésben, amely ezt a kis részt biztosíthatta volna.

A harmadik pont szintén a civilekhez kapcsolódik. Ezzel kapcsolatban pedig egyfajta értetlenségemet kívánom kifejezni, hogy miért kell egyáltalán egy úgymond költségvetést megalapozó törvényben olyan rendelkezéseket mozgatni és mozdítani a Nemzeti Civil Alap működésével kapcsolatban, aminek a költségvetéshez a világon semmi köze. Itt a Nemzeti Civil Alapról szóló törvény 5. § (2) bekezdésében olyan módosításokat tesznek, ami az egyes kollégiumok létrehozása, megszüntetése, elnevezése, összetétele tárgyában megszünteti a tanács véleményezési, illetve javaslattevő jogát, és ezt a jogot egyértelműen a szakminiszterhez delegálja.

A Nemzeti Civil Alap tanácsa az alapprogram szervezetének egyik legfontosabb része. Ez a tanács 17 tagból áll, amelynek többségét a civil jelöltállítási rendszer adja. Ilyen értelemben - és ezt a törvény is kimondja - a tanács az alapprogram elvi irányító testülete. Ennek jogai megnyirbálása lényegében ezt a fajta civil önkormányzatiságot szünteti meg, és teszi miniszteri hatókörré, ami megint abba az irányba mutat, hogy lesznek jó és lesznek jobb civil szervezetek, és elvitatják ezáltal pontosan azt a civil függetlenséget, aminek a megerősítésére és biztosítására Magyarországon olyan nagy igény lenne. Ilyen értelemben itt az eredeti törvényszöveg megtartása lenne indokolt.

Nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu