DR. NYITRAI ZSOLT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napon újabb mérföldkőhöz érkezett a magyar törvényhozás. Az előttünk fekvő törvényjavaslat egy olyan kritikus problémát kezel, amellyel hosszú évek óta adós a Magyar Országgyűlés. A nemzeti ügyek kormánya úgy döntött, pontot tesz egy régi adósság végére, és mint olyan sok területén az életnek, egy tabudöntögető, a valódi megújulást szolgáló jogszabályt alkot meg.

Tisztelt Országgyűlés! Az életünket ma már teljesen átszövi az informatika. Képviselőtársaim modern laptopokon e-maileznek, okostelefonok segítségével szervezik mindennapjaikat, ezeken a készülékeken figyelik, írtak-e valamit róluk az online médiumok. Nincs ez másként a Parlament falain kívül sem, milliónyi magyar naponta több millió percben beszél mobiltelefonon üzleti partnereivel vagy családtagjaival, több százezer e-mailt küld és fogad, valamint több tízezer ügyet intéz elektronikusan és több ezer tételnyi árucikket vásárol bankkártyák segítségével az interneten.

Tisztelt Országgyűlés! Egyre inkább be vagyunk kötve a digitális világba. A mindennapi kommunikáció során üzeneteket, adatokat, fájlokat, képeket, vagy ha személyes ügyünket intézzük, akkor személyes adatokat küldözgetünk a különböző eszközök között. Nem mindegy tehát, milyen mértékben vagyunk védettek, mennyire érezhetjük magunkat biztonságban akkor, ha személyes adatainkról van szó. A mi határozott álláspontunk az, hogy a magyarok adatait biztonságban akarjuk tudni, ezért törvényi garanciákkal fogjuk körülbástyázni azt, hogy csak az és csak olyan ügyben férhessen hozzá mások adataihoz, akinek erre jogszabályi felhatalmazása van. Ugyanis a magyar polgárok adatait nem kezelheti és nem is őrizheti más, csak az, akinek erre jogosítványa van.

Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő nemzeti adatvagyon törvény megteremti annak lehetőségét, hogy az állampolgárok biztonságban tudják személyes adataikat. A nemzeti adatvagyon törvény megalkotásával megteremtjük az állami nyilvántartások valódi biztonságát, amely korábban egy sajátos politikai fölfogás miatt nem érvényesült. A kormányváltás előtti korszakban úgy tekintettek a magyarok személyes adataira, mint üzleti lehetőségre. Csak így fordulhatott elő, hogy a személyes adatokat is tartalmazó állami nyilvántartásokkal kapcsolatos informatikai feladatokat, az úgynevezett adatfeldolgozási feladatokat privát cégek végezték számos esetben. Így történhetett meg, hogy agrártámogatási, egészségügyi nyilvántartásokat egyszerűen privatizáltak az elmúlt időkben. Ebben az ügyben hetven vállalkozás érintett, és a szóban forgó szerződések évente több mint 12 milliárd forintjába kerültek az adófizetőknek. Mi ezt a tűrhetetlen helyzetet felszámoljuk. A legbiztonságosabb adatfeldolgozó maga az állam, így ennek szellemében alkottuk meg a nemzeti adatvagyon törvényt.

Tisztelt Ház! Mint minden változtatás esetében, úgy most is megjelentek az ellenzők. A nemzeti adatvagyon törvény ügyében a felszínes sajtótermékek és a felszínes ellenzéki politikusok a nemzeti adatvagyon államosítását emlegetik. Ez teljesen alaptalan torzítás, és egyben jól jellemzi azt a felelőtlen gondolkodást is, amivel mi most egyszer s mindenkorra szakítani fogunk. A hangoskodók véleménye szerint a közfeladatok ellátásához nélkülözhetetlen, a nemzet és az állampolgárok biztonsága szempontjából kritikus fontosságú adatbázisok is magáncégek kezében vannak a legjobb helyen, és természetszerűleg ez jelenti a természetes állapotot. A valóság ezzel szemben az, hogy éppen e törvényjavaslatnak köszönhetően kerülnek a dolgok a rendes kerékvágásba, és szűnnek meg azok az anomáliák, amelyek a korábbi, az adatbázisokat felelőtlenül magáncégeknek kiszervező gyakorlatból következnek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ugyan miért lenne természetes az, hogy egy állami hivatalt, amelynek törvényben foglalt feladata a gazdák agrártámogatásának kifizetése, egy multinacionális vállalat magánjogi vitákból fakadóan megakadályoz feladatának ellátásában? Hogyan lenne, hogyan lehetne ez természetes? Hogyan fordulhatott elő az, hogy az állam nem képes dolgozni azokkal az adatokkal, amelyekkel a törvényi felhatalmazás vagy az állampolgár hozzájárulása alapján maga rendelkezik? Egyetlen magyarázat van arra, miért történhetett meg ez a múltban. Azért, mert a magánérdek gátlástalan nyomulása fölülírta a közérdek képviseletét. Csak így fordulhatott elő, hogy kritikus adatbázisok kerültek ki az állam fennhatósága alól.

(16.10)

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, a fentiekből egyértelművé vált, hogy ezt a tarthatatlan helyzetet nekünk kezelnünk kellett, és a magánérdekek helyett újra a közérdeket kellett cselekvésünk középpontjába állítani. Ennek megfelelően a törvény nem államosít, hanem valódi biztonságot teremt a nemzeti adatvagyon részét képező adatnyilvántartásokban, amelyek valójában soha nem képezték magáncégek vagyonának a részét, de az adatfeldolgozói feladatok kiszervezésének következtében mégis olyan helyzetbe került az állam, mintha semmi köze nem lenne ezekhez az adatokhoz. Azaz úgy is fogalmazhatok, hogy az adatvagyontörvénnyel visszahelyezzük az államot az őt megillető szolgálati őrhelyére.

Tisztelt Ház! A napokban Magyarország is részt vett a NATO-csúcson, hazánkat Orbán Viktor miniszterelnök képviselte. A lisszaboni csúcson nem csupán az afgán szerepvállalásról és a hosszú távú katonapolitikai stratégiáról, az Oroszországgal való kapcsolatokról esett szó, hanem hangsúlyos pontként arról is szó esett, hogy a NATO a kiberterrorizmus elleni közös fellépés érdekében konkrét, elmélyült együttműködéseket köt a tagállamok között a digitális veszélyhelyzetek kezelése érdekében.

Szeretném megjegyezni önöknek: ha a NATO-tagállamok közössége is hasonló lépéseket tesz, mint most Magyarország, akkor nekem az az érzésem, hogy a kormány az adatvagyontörvénnyel helyes úton jár. Ennek megfelelően inkább azok vannak eltévedve a szavak erdejében, akik még ma is egy provinciális és meghaladott gondolkodásmód képviselői, ez úgy szól: minden, ami állami, az rossz és minden, ami piaci, az csak jó lehet. Ma már tudjuk: aki kritikus állami ügyekben - az adatvagyon ügye megítélésünk szerint ilyen - a piac mindenhatóságát hirdeti, az igazából leplezetlenül a magánérdek térnyerése mellett érvel, mégpedig a közérdek kárára. Kedves Képviselőtársaim! Itt az idő kilépni ebből a magyar szűklátókörűségből, és követni a világ változásait.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslat szerkezete, valamint tartalma egyszerű és világos. Tömören és közérthetően fogalmazza meg mindazon rendelkezéseket, amelyek a fokozott biztonság megteremtésének érdekében születtek. A nemzeti adatvagyon fogalma a lehető legtágabb, a teljességre törekszik, magában foglalja a közfeladatot ellátó szervek által kezelt közérdekű adatokat, személyes adatokat és a közérdekből nyilvános adatokat is.

Hangsúlyoznunk kell, hogy nemzeti és nem állami adatvagyonról beszélünk. Ez a különbségtétel azért fontos, mert hiszen nem felel meg a valóságnak, ha azt állítanánk, hogy a személyes adatok az állam vagyonát képezik, azokkal a természetes személyek rendelkeznek. A magánszemélyek azonban részei a nemzeti közösségnek, a fogalom tehát úgy pontos, ahogy azt a törvényjavaslat használja. A törvényjavaslat nem az állam, hanem a nemzet vagyonát védi, minden egyes állampolgár és valamennyi vállalkozás biztonságának érdekében.

Kiemelendő, hogy a törvényjavaslat bevezeti az elektronikus adatfeldolgozás fogalmát, amely alkalmas arra, hogy megfelelően kezelje azokat a speciális problémákat, amelyek a nyilvántartásokhoz kapcsolódó informatikai üzemeltetési és fejlesztési, összefoglaló néven technikai műveletekhez kapcsolódnak. Ennek oka, hogy alapvetően más megoldandó feladatokkal szembesülünk a papír- és az elektronikus nyilvántartások esetében, hiszen a szükséges műszaki és technikai infrastruktúra is jelentősen eltér egymástól.

A nyilvántartások biztonságát a törvényjavaslat elsődlegesen azzal garantálja, hogy a kiemelten fontos nyilvántartásokat szabályozó ágazati törvények módosításával korlátozhatóvá teszi a nyilvántartások adatkezelői által igénybe vehető adatkezelők körét, kimondva, hogy csak állami szerv vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet bízható meg az adatfeldolgozással. Ezzel a rendelkezéssel pontot teszünk arra az anomáliára, hogy a korábbi kiszervezések következtében több esetben magáncégek is betekinthettek minősített adatokba, olyan adatokba, amihez nekik semmi közük nem volt, és a jogszabályok alapján nem is volt jogosultságuk a betekintéshez. Ennek a korszaknak vége.

A javaslat azonban itt nem áll meg: a teljes biztonsághoz számos esetben nem elegendő az adatfeldolgozói kör korlátozása, hanem arra is szükség van, hogy az adatkezelő egy, a kormány által kijelölt, a feladatot professzionálisan ellátó szervezetre kötelezően bízza rá az adatfeldolgozói feladatokat. Ezt annak érdekében vezetjük be, mert az egyes hivatalok elsősorban szakfeladataikat képesek ellátni, célszerű, hogy az informatikai üzemeltetési, fejlesztési feladatok ne e szervezeteket terheljék. Nem mellékes szempont az sem, hogy az informatikai üzemeltetési feladatok központosítása mérhető méretgazdaságossági és biztonsági előnyökkel jár.

Ezt a fontos szempontot tükrözi a törvényjavaslatban foglalt, a kormány számára adott felhatalmazás, amely lehetővé teszi, hogy rendeleti szinten kötelezze az adatkezelőket a kormány által meghatározott adatfeldolgozó igénybevételére. Ezekben az esetekben az adatkezelő számára megszűnik annak lehetősége, hogy egy indokolatlan informatikai beruházás végrehajtásával, nem kellően biztonságos és ellenőrzött rendszerek működtetésével próbálja meg ellátni a feladatait, ahogy erre számtalan példa van a közelmúltból. A feladatot ellátó adatfeldolgozót a törvényjavaslat értelmében a kormány jelöli ki a jövőben.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A nyilvántartások adatfeldolgozói feladatainak átadás-átvétele nem pár hetes folyamat, ezért jár el körültekintően a törvényjavaslat, amikor is 2011. december végéig rendeli a szabályoknak való megfelelést. Természetesen az a folyamat, amelynek során biztonságba kerülnek a kritikus nyilvántartások, jelentős érdekeket is sért: felszámol kevesek érdekét szolgáló, busásan jövedelmező, de a nemzet egésze szempontjából káros üzleti kapcsolatokat, egyes nagyvállalatokat nehéz helyzetbe hoz.

Mindez szakmainak hangzó kritikák megfogalmazására készteti az ellenzéket és egyes gazdasági érdekcsoportokat, de ezekkel csak annyiban érdemes foglalkozni, hogy kimondjuk: aki a korábbi helyzetet, az adatkezelés káoszát akarja, aki amellett érvel, hogy a piac majd megoldja az adatkezelést, az, mondjuk ki nyíltan, a kevesek üzleti érdekeit képviseli, a kevesek busás hasznát képviseli, mégpedig a közérdeknek a kárára. Ezzel szemben a magyar kormány ebben az ügyben is a polgárok és a nemzet biztonságát, vagyis a közérdeket képviseli, ezért született meg a nemzeti adatvagyonról szóló törvény.

Szeretném a figyelmüket fölhívni arra, hogy a törvényjavaslat a Btk.-t is módosítja: egy új büntető tényállást vezet be a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartás elleni bűncselekmény néven. A tényállás az adatnyilvántartások hozzáférését akadályozó vagy az adatkezelést lehetetlenné tevőkkel szemben teszi lehetővé a büntetőjogi fellépést. A tényállás alapesetben három évig, minősített esetben, jelentős érdeksérelem okozása esetén öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti a bűncselekmény elkövetőjét.

Tisztelt Ház! A nemzeti ügyek kormánya kiemelt fontosságúnak tartja ezt a törvényjavaslatot, mérföldkőnek a nemzeti önrendelkezés visszaállításának folyamatában, mérföldkőnek abban, hogy az állam nem kevesek szolgálatára, hanem a teljes magyar közösség szolgálatára és biztonságának szavatolására jött létre, és - szemben a korábbi gyakorlattal - csakis erre hivatott. A személyes adatainkhoz kapcsolódó valamennyi feladatot csak az állam végezheti felelősen, így hiába busásan jövedelmező üzlet néhányaknak, mi egy percre sem veszítjük szem elől: döntéseinkkel nem a kevés kiváltságost, hanem a sokaságot kell szolgálnunk. Márpedig a magyar polgárok érdeke egyértelműen a törvényi garanciákkal körülbástyázott, biztonságosan tárolt és biztonságosan kezelt nemzeti adatvagyon.

Tisztelt Országgyűlés! Elveszített, magáncégeknek kiszervezett, gondatlanságból vagy üzleti érdekből elosztogatott szuverenitásunk darabkáit egyenként kell visszaszereznünk. A nemzeti adatvagyon törvénnyel egy kiemelten fontos darab kerül vissza a nemzethez.

Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu