GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Ígérem, én is annyira tartom magam a részletes vita szabályaihoz, mint államtitkár úr.

Egy mondatban a Széchenyi-kártyához, amit Horváth képviselőtársam vetett fel. Ha az állam olyan projekthez ad garanciát, amiből nincs eredmény, az nagyon-nagyon feszegeti a hűtlen kezelés kategóriáját. Nem teheti meg. Tehát veszteséges céget, bármilyen jövőbeni bevétel ellenében nem finanszírozhat, ugyanis ennek nyilván az a vége, hogy beváltja a bank az állami garanciát.

A másik: én a kockás papírt nem ilyen alapon mondtam, nálunk a nagyanyám mindig a Kincses Kalendáriumba könyvelt. Semmi bajom a kockás papírral, csak nincs olyan szintű nyilvántartása, amivel beballag egy bankhoz, és azt mondja neki, hogy akkor ez alapján kérek, mert nem kell ilyen. Ha valaki 700 ezer forint alatti árbevétellel dolgozik, semmilyen nyilvántartást nem kell neki vezetni. De azt gondolom, az sem normális, államtitkár úr, hogy valaki elad 5 millió forint értékű kukoricát, és hét névre íratja fel a bevételt. Ha ezt valaki normálisnak tartja...! Mert az egy helyről, egyetlen vállalkozástól származik, csak van a családban nagybácsival, nagynénivel együtt hét darab őstermelői igazolvány. Csak nehogy azt mondják, hogy ilyenről még nem hallottak, képviselőtársaim!

Ezen is változtatni kell, nemcsak a kamarai szabályozáson, mert ez sem normális, és én ezekről beszéltem, amikor 600-700 ezer szereplőről beszélünk, sőt a 200 ezer egy része is azért van ilyen értelemben regisztrálva, hogy ne legyen feltűnő, hogy mennyi árbevétele van annak a vállalkozásnak, és így osztják el.

(18.50)

Hozzáteszem, ez nemcsak a kis kategóriákra igaz, hanem időnként a nagyvállalkozásoknál is nagyon-nagyon jelen van. Nyilván ezzel be is fejezem ezt a típusú vitát, de azért ilyenkor tegyük már a szívünkre a kezünket, hogy akkor itt minden rendben van-e. Tehát semmi bajom nekem a kistermelőkkel, az igazi kistermelőkkel, csak ennek 90 százaléka nem az.

Köszönöm szépen a figyelmet.

Forrás: parlament.hu