ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelettel köszöntöm jelen lévő képviselőtársaimat és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat.

Az őszi ülésszak 30. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Móring József Attila és Hegedűs Lorántné jegyzők lesznek segítségemre.

Tisztelt Országgyűlés! Az emberi jogok napja közeledik, így mai ülésnapunkon tudunk megemlékezni a legközelebbi időpontban erről a kiemelt dátumról.

Tisztelt Országgyűlés! Az Egyesült Nemzetek Szervezetének felhívására az emberi jogok napján arra emlékezünk, hogy 1948. december 10-én az ENSZ Közgyűlése kihirdette és elfogadta az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. A nyilatkozat mérföldkő volt az emberi jogokról való gondolkodás és azok kodifikálásának történetében egyaránt. Az emberi jogok értelmezése szempontjából korszakalkotó volt az emberi jogok egyetemességének megfogalmazása, amely a nyilatkozat elnevezésében is manifesztálódott. Az egyetemes kifejezés egyértelműen arra utal, hogy a dokumentumban deklarált emberi jogok az emberiség minden egyes tagjának elidegeníthetetlen jogát képezik, és azok betartása nem csak az egyezményhez csatlakozó államok kötelessége. A nyilatkozat aláírása nem csupán a nemzetközi szerződésekben szokásos, az abban foglaltak betartására vonatkozó önkéntes vállalást jelent, hanem azonosulást egy, az emberi jogokra vonatkozó közös állásponttal. Azonosulást egy olyan közös eszménnyel, amelynek elérésére minden nemzetnek, minden kormánynak és politikai erőnek, valamint minden állampolgárnak törekednie kell.

A nyilatkozat történelmi lépésnek tekinthető az emberi jogok kodifikálása tekintetében is. Míg a megelőző korok emberi jogi tárgyú nagy történeti deklarációit nemzeti keretekben fogadták el, addig ez a nyilatkozat az államok közösségének elaborátuma. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata immár 60 éve szolgál zsinórmértékül az emberi jogok tekintetében. Rendelkezéseit kiindulópontként és indoklásként idézték az ENSZ-testületek által hozott döntések során, megalapozta számos nemzetközi emberi jogi okmány előkészítését. Befolyást gyakorolt számos két- és többoldalú nemzetközi szerződésre. Kiindulópontként erős hatással volt sok új nemzeti alkotmány és nemzeti törvény előkészítésére is. Ismertségét jellemzi, hogy a Guinness-rekordok könyvében a nyilatkozat a világ legtöbb nyelvre lefordított dokumentuma, eddig 375 nyelvre és nyelvjárásra fordították le.

Elmondható, hogy az emberi jogok nemzetközi törvénye alapvető forrása az emberi jogok és alapvető szabadságok előmozdítása és védelme érdekében tett nemzeti és nemzetközi erőfeszítéseknek. Mint minden megemlékezés, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elfogadásáról való megemlékezés sem jelentheti csupán az emlékek felidézését, hanem a múlt tapasztalatai alapján a jelen mérlegre tételét és a jövőre vonatkozó elhatározások meghozatalát. A jelen mérlegre tétele szempontjából az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata mérőeszközül szolgál, amellyel a nemzetközi jogi normák tiszteletben tartását és teljesítését mérik mindenhol a világon.

Az ENSZ szakértőinek októberben nyilvánosságra hozott országjelentése hazánkban mindenekelőtt a roma kisebbség helyzetét tekinti aggasztónak az emberi jogok szempontjából. A jelentés megállapítja, hogy a jelentős roma kisebbséget nagyon széles körű társadalmi előítélet és hátrányos megkülönböztetés sújtja. A pénzügyi válság, a gazdasági visszaesés társadalmi hatásai Európa-szerte felerősítették a rassszista, homofób megnyilvánulásokat. Ennek felismeréseként a 2011 első felében esedékes magyar soros elnökség egyik legfontosabb feladata az európai romastratégia kidolgozása lesz. Az emberi jogok megvalósulása azonban nemcsak kormányok és politikusok feladata, hanem minden emberé. A nyilatkozat 1. cikke értelmében: "Minden emberi lény szabadnak, egyenlő méltósággal és jogokkal születik. Értelemmel és lelkiismerettel bírván testvéri szellemben kell egymás iránt viseltetnünk."

A nyilatkozat elfogadása egyszeri mozzanat volt, de a benne foglalt értékek egyetemesek és örök érvényűek. Mindannyiunknak, nemcsak nekünk, országgyűlési képviselőknek, hanem valamennyi állampolgárnak igyekeznünk kell, hogy azok is maradjanak.

Tisztelt Országgyűlés! Most a napirend előtti felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Szabó Timea frakcióvezető-helyettes asszonynak, az LMP képviselőcsoportjából. Öné a szó, képviselő asszony.

Forrás: parlament.hu