TALABÉR MÁRTA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A most tárgyalásra kerülő törvénycsomagban azokat az égető problémákat próbáltuk orvosolni, amelyek a szociálliberális kormányzat nyolc évében kialakultak, és amelyek orvoslására a szociális szakma, a kisgyermeket vállalók évek óta várnak. Másfelől a törvénymódosítás megpróbál ösztönözni arra, hogy a munka világába minél többen visszataláljanak.

Ahogy az előbb már megfogalmazásra került, új szempontok, új megközelítési módok jelennek meg a módosításban. Melyek a hangsúlyos pontjai? A gyes újbóli, a gyermek hároméves koráig történő biztosítása, az ápolási, gondozási szükséglet megállapításával kapcsolatos rendelkezések alkalmazhatóvá tétele a gyakorlatban, a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények esetében, az adminisztratív intézkedések egyszerűsítése. Az intézményvezetők döntési kompetenciájának kiszélesítése, aminél mi nem arra gondolunk, mint a jobbikosok, hogy esetleg visszaélésekre kerülhet sor; azt gondolom, hogy ennél jóval nagyobb bizalommal vagyunk a szociális intézmények vezetőivel kapcsolatosan.

Egy régi adósságot rovunk le, amikor kibővítjük a közfeladatot ellátó személyek körét is a szociális szféra munkatársaival. A közfoglalkoztatásban gyökeres változtatások várhatóak, aminek értelmében jövőre várhatóan mintegy 70 ezerrel többen vehetnek részt ebben a foglalkoztatási formában, bővül az ellátandó feladatok és egyben a szankciók köre is.

A javaslat szűkíti az egyházi fenntartók fogalmát. Csak azok az egyházak kaphatnak a jövőben támogatást, akik megállapodást kötöttek a kormánnyal.

És most nézzük a törvényjavaslat egyes pontjait átfogóbban!

A tartósan munkanélküliek hatékonyabb foglalkoztatása érdekében a nemzeti közfoglalkoztatási programban foglaltakkal összhangban 2011. január 1-jétől átalakul a közfoglalkoztatás rendszere, megszűnik annak jelenlegi három formája: a közmunka, a közhasznú munka és a közcélú munka, és helyettük egységes közfoglalkoztatás kerül bevezetésre. A jelenlegi rendelkezésre állási támogatást, közismertebb nevén a rátot az úgynevezett bérpótló juttatás váltja fel. A bérpótló juttatás szabályainak többsége megegyezik a rát szabályaival. Új elem azonban, hogy a jövőben a települési önkormányzat előírhatja, hogy a juttatásban részesülő a lakókörnyezetét tartsa rendben.

Az eltérő helyi viszonyok miatt az egységes központi szabályozás helyett célszerűbb, ha az erre vonatkozó rendelkezéseket a helyi önkormányzati rendelet tartalmazza, éppen ezért a szociális törvény kiegészül egy annak megalkotására felhatalmazó rendelkezéssel.

A bérpótló juttatás folyósítása szünetel, ha az ellátásra jogosult rövid idejű, legfeljebb 90 napig tartó keresőtevékenységet folytat, vagy ha közfoglalkoztatásban vesz részt, vagy a keresetpótló juttatással járó képzés időtartama alatt. Az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében folyósított pénzbeli ellátásokra vonatkozó szabályok egységessége érdekében a módosítás előírja azt is, hogy a keresőtevékenység, valamint a keresetpótló juttatással járó képzés időtartama alatt a rendszeres szociális segély folyósítása is szünetel.

A bérpótló juttatás 2011. december 31-e után csak annak a személynek lesz folyósítható, aki a jogosultság felülvizsgálatát megelőző egy évben legalább 30 nap munkaviszonyt tud igazolni, vagy úgy, hogy közfoglalkoztatásban vesz részt, vagy pedig az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedik el. A 30 napba be kell számítani az egyszerűsített foglalkoztatást és a háztartási munkát, valamint a munkaerő-piaci programban vagy 6 hónapot meghaladó időtartamú képzésben történő részvétel időtartamát is. Amennyiben a jogosult ezeknek a feltételeknek nem tud eleget tenni, mert számára nem tudtak a közfoglalkoztatás körébe tartozó munkát felajánlani, illetve a 30 napot egyéb módon sem tudta teljesíteni, akkor a 30 nap számításánál az általa teljesített közérdekű önkéntes tevékenység időtartamát is figyelembe kell venni.

Mivel az önkormányzatok közfoglalkoztatásban betöltött szerepe alapvetően megváltozik, a bérpótló juttatásban részesülőkre vonatkozó együttműködési szabályokat is módosítani szükséges. Jövő évtől megszűnik a közcélú foglalkoztatás, így az erre vonatkozó rendelkezések kikerülnek a törvényből.

A bérpótló juttatásban részesülő a munkaügyi szervezettel köteles együttműködni, számára a közfoglalkoztatás körébe tartozó munkát a munkaügyi kirendeltség ajánlja majd fel. Megszűnik az a lehetőség, hogy a rendszeres szociális segélyre jogosult személy a bérpótló juttatásra jogosult személyek együttműködési kötelezettségét, azaz elsősorban a közfoglalkoztatásban való részvételt válassza. Az erre irányuló hatósági szerződést ugyanis az önkormányzat abban az esetben köthette meg, ha a jogosult közfoglalkoztatását biztosítani tudta. Tekintettel arra, hogy a közfoglalkoztatás körébe tartozó munkát a jövőben nem az önkormányzat ajánlja fel, ilyen hatósági szerződés megkötését nem vállalhatja. A megkötött hatósági szerződések megszűnnek, az érintett személyekre a továbbiakban ismét a rendszeres szociális segélyre vonatkozó szabályokat kell majd alkalmazni.

A javaslat szűkíti az egyházi fenntartók fogalmát azzal, ahogy már a bevezetőben is említettem, hogy kizárólag a kormánnyal a szociális feladatok ellátására is kiterjedő megállapodást kötött egyházak tartoznak a szociális igazgatásokról és ellátásokról szóló törvényben meghatározott egyház fogalma alá.

A bérpótló juttatásról az aktív korúak ellátására való jogosultságnak, illetve az ellátás összegének soron következő felülvizsgálatakor kell határozatot hozni, amelynek végső határideje 2011. április 30-a. A jogosultság vizsgálata időpontjának meghatározásánál a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultság időtartamát is figyelembe kell venni, azaz a jogosultsági felülvizsgálat időpontját úgy kell meghatározni, mint ha a jogosult továbbra is rendelkezésre állási támogatásban részesülne. A bérpótló juttatásra való jogosultság felülvizsgálatára a módosítás az általánostól eltérően nem kétévente, hanem évente történő felülvizsgálatot ír elő, tekintettel arra, hogy évente meg kell vizsgálni, hogy a jogosult folytatott-e legalább 30 nap időtartamban keresőtevékenységet, illetve részt vett-e képzésben, munkaerő-piaci programban.

Egy másik pontja a törvénymódosításnak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a 16-18 éves korosztály sajnos már kapcsolatba kerül az alkohollal és a drogokkal, és sokszor a kitudódástól való félelem tartja őket vissza a segítségkéréstől.

(18.10)

Előfordul olyan helyzet, hogy a fiatal jelentkező problémának érzékeli drog vagy alkohol fogyasztását, viszont nem tud igénybe venni segítséget pusztán a saját jognyilatkozatával. Jelenleg ugyanis a korlátozottan cselekvőképes kiskorú igénylő csak a szülő vagy törvényes képviselője tudtával kerülhet kapcsolatba a szolgáltatóval, hiszen a polgári törvénykönyv szerint nyilatkozata érvényességéhez szükség van a törvényes képviselő beleegyezésére vagy utólagos jóváhagyására. A módosítással a 16 év feletti kiskorúnak szenvedélybetegek nappali intézményében, illetve közösségi ellátásban történő kezelése lehetővé válik a szülő bevonása nélkül is, a szülővel való együttműködésre azonban változatlanul törekedni kell. A szabályok ezáltal biztosítani tudják, hogy a fiatal szerhasználó önmaga dönthessen a szolgáltatás igénybevételéről, hozzásegítve őt a káros tevékenység leküzdéséhez.

A gyakorlatban problémát okoz, hogy mely esetekben kell a feleknek megállapodást kötniük a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi jogviszony keletkezésével kapcsolatban. A módosítás meghatározza, melyek azok az aktusok, amelyek megalapozzák az intézményi jogviszony keletkezését, ugyanakkor egyértelművé válik, hogy a személyes gondoskodást nyújtó, szociális ellátást megalapozó valamennyi körülmény esetében megállapodást is kell kötni, ami garanciális jelentőséggel bír elsősorban az ellátott szempontjából.

A közfeladatot ellátó személyek köre kibővül az intézményi ellátás keretében foglalkoztatott ápoló, intézményvezető ápoló, gondozó és szociális, mentálhigiénés munkatárs, továbbá falu- és tanyagondnok személyével. A szociális szolgáltatóknál, intézményekben dolgozók ugyanis olyan tevékenységet látnak el, amelyek az állampolgárok szélesebb körét érintő fokozott körültekintést, felelősséget igényelnek. A tapasztalatok szerint az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak az ellenük irányuló atrocitások, agresszív megnyilvánulások, bűncselekmények. Az ilyen, egyben fokozottabb veszéllyel is járó munkakörökben foglalkoztatottak akkor tudnak hatékony munkát végezni, ha az ellenük irányuló erőszakos cselekményekkel szemben megvédik őket, és magasabb szintű védelmet élvezhetnek közfeladatot ellátó személyként.

A szociális szolgáltatások igénybevétele esetén fizetendő térítési díj szabályainak felülvizsgálatára és módosítására, különös tekintettel bentlakásos intézmény esetén a pénzvagyon újbóli terhelhetőségére vonatkozólag, 2008 óta folyamatos fenntartói igény van. Ennek eleget téve a korábbi szabályozáshoz hasonlóan újból lehetővé válik az intézményi térítési díj megfizetése, amelyhez fedezetül szolgálhat az ellátott pénz-, illetve ingatlanvagyona. A módosítás tehát növeli a szolgáltatások finanszírozásában az egyéni öngondoskodás és felelősségvállalás szerepét, és kiterjeszti a fenntartók bevételi forrásainak körét, amely hozzájárul a biztonságos működtetéshez. Az igénybevételt megelőzően végzett jegyzői jövedelemvizsgálat idősotthoni ellátás esetében is megszűnik. A jövedelemvizsgálatot alap- és szakosított ellátások esetében egyaránt az intézményvezető végzi el és állapítja meg a személyi térítési díjat.

Azon ellátottak részéről, akik intézményből való kikerülése már kevéssé valószínű, így az intézményt szinte saját otthonuknak érzik, a jogalkotó által méltányolható igénynek tekinthető, hogy saját környezetük állapotára befolyással lehessenek, mindennapi életük színterét maguk alakíthassák. A szociális intézmények ugyanakkor nem képesek biztosítani, hogy a jogszabály által előírt feltételek biztosítását meghaladó, az ellátottak által kívánt átalakításokat saját forrásaikból elvégezzék. A szociális törvény jelenleg nem teszi lehetővé, hogy az ellátott anyagi eszközöket bocsásson az intézmény rendelkezésére ennek érdekében, holott erre önkéntes vállalás esetén a polgári törvénykönyv által szabályozott szerződés megkötésével mód lenne. A szociális törvény hatályos rendelkezései tiltják, hogy a szociális intézmény a térítési díjon és az egyszeri hozzájáruláson kívül más jogcímen pénzbefizetést fogadjon el az ellátottól. E szabály alóli kivételként kerül beépítésre a törvénybe, hogy az ellátott saját írásbeli kezdeményezésére, külön megállapodás alapján anyagi forrásokat juttathasson az intézmény részére a jogszabályban előírt feltételeket meghaladó igényei teljesítéséhez, így biztosítva számára azt a szabadságot, hogy befolyásolhassa mindennapi környezete állapotát.

A javaslat az érdekvédelmi fórum működtetését csak a tartós bentlakásos intézményekben írja elő kötelezően. Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben az érdek-képviseleti fórum létrehozása nehezen kivitelezhető, tekintettel arra, hogy a jogviszony viszonylag rövid időn keresztül áll fenn, lakói folyamatosan változnak, így funkcióját nem vagy csak nehezen tudja betölteni.

A kormány által alapított közalapítványokkal és alapítványokkal kapcsolatos időszerű intézkedésekről szóló kormányhatározat által előírt felülvizsgálati eljárás megállapításai alapján szükséges intézkedésekről szóló kormányhatározat szerint a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány megszűnik, és céljainak megvalósítására, feladatának további ellátására többségi részesedéssel közhasznú szervezetként nonprofit gazdasági társaságot kell alapítani.

A fogyatékos személyek sportjának támogatási módja, amelyre eddig a szabályozás szerint közalapítványi közreműködéssel került sor, szintén változik, ezért a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben szereplő, közalapítványokra vonatkozó rendelkezések ennek megfelelően módosulnak. A tervezet tartalmazza továbbá a fogyatékostörvény kisebb pontosítását, amely szerint fogyatékossági támogatásra nemcsak az a súlyosan fogyatékos személy nem jogosult, aki magasabb összegű családi pótlékban részesül, hanem az sem, aki után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak. E pontosítás nyomán a fogyatékossági támogatás és a családi pótlék együttfolyósítási tilalma következetesen érvényesül.

A jelnyelvi tolmácsok országos névjegyzékére vonatkozó szabályok pedig kiegészülnek a tolmácsok kötelező továbbképzésére, valamint szakmai gyakorlatára vonatkozó rendelkezésekkel. Ehhez kapcsolódóan a névjegyzékből való törlés esetei is kiegészülnek azon esetekkel, amikor a tolmácsok a továbbképzésen való részvételi vagy szakmai gyakorlatra vonatkozó kötelezettségüknek nem tettek eleget.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy a bevezetőben is említettem, ez a törvénymódosító javaslat nagyon sok újítást tartalmaz, alapvetően arra épül, amit az elmúlt időszakban szakmai tapasztalatok alapján jelzéseket megkaptunk a különböző találkozásaink során különböző településeken. Nagyon nagy várakozás van e tekintetben a szakma részéről. Én kérem önöket, hogy támogassák, és hiszem azt, fideszes képviselőtársaimmal egyetemben, hogy ez javára fog válni önkormányzatoknak, szociális intézményeknek, családoknak egyaránt.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu