DR. NYITRAI ZSOLT nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Vágó Gábor Képviselő Úr! Elsősorban oszlassunk el egy félreértést. Képviselőtársam a felszólalásában azt sugallta, hogy a magyar internet valamifajta totális ellenőrzés alá kerülhet. Nos, ez természetesen nem igaz, ez ebben a formában egy csúsztatás és riogatás. Mindketten tudjuk, hogy ez nem is lenne kivitelezhető.

Nekünk a kormány részéről egyetlen célunk van, nevezetesen, hogy ha az interneten súlyosan jogsértő, alkotmányos értékeket semmibe vevő tartalmak jelennek meg, akkor legyen egy hatóság, amelynek lehetősége van az ilyen tartalmakkal szembeni fellépésre.

Ami a WikiLeaks-problematikát illeti, tisztelt képviselőtársam, egyetértünk abban, hogy a közérdekű információk terjedését biztosítani szükséges. Ez minden átlátható demokrácia alapja. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy titkos, minősített vagy államérdekeket sértő információk szabadon, közkézen foroghatnak. Nyilván ön sem vitatja: minden szuverén és demokratikus államnak lehetnek nemzetbiztonsági érdekei és olyan információi, amelyek az állam működőképességét és integritását szolgálják. Természetesen ezek köre minden demokratikus államban törvényileg meghatározott, azaz nem a hatalom érdekének megfelelően lesz egy dokumentum vagy információ titkos vagy éppen nyilvános.

Tehát, tisztelt képviselőtársam, attól, hogy a WikiLeaksen kiszivárogtak az amerikai diplomácia iratai és feljegyzései, az még nem jelenti azt, hogy ezek az információk nem védendők. Ezen információk védelmét megfelelően biztosítani kell pont amiatt, mert minden demokratikus államnak joga van meghatároznia azon információk körét, amelyeket más szolgálatoktól vagy más ellenérdekelt csoportoktól meg akar óvni. Ezt a jogot elvitatni nem szabad.

Tehát azt tudom válaszolni önnek: a fő szabály az információszabadság, ám az információszabadság soha nem kerülhet szembe a közösség érdekeivel. Vagyis még egyszerűbben fogalmazva: attól, hogy a WikiLeaks kiszivárogtatott tikos és minősített adatokat, nekünk még nem kell elfogadnunk, hogy ez természetes és jogszerű. Attól, hogy valami megtörtént, attól még nem lesz jogszerű, tisztelt képviselő úr.

A WikiLeaks kiszivárogtatása egyébként rávilágított egy másik fontos problémára, a hálózatra kapcsolódó számtalan eszköz között ugyan folyhat titkosított kommunikáció és adatátvitel, de a legnagyobb biztonsági lyuk az még mindig maga az ember.

(4.10)

Ezért én messzemenően támogatom - és hazánk 2011-től betöltött európai uniós elnöksége alatt a távközlési tanácsban is képviselni fogom -, hogy az Európai Hálózat- és Információbiztonsági Ügynökség, az ENISA mandátumát hosszabbítsuk meg és megbízatását szélesítsük ki. Erre azért van szükség, hogy az állampolgárok, a vállalkozások, a civil szervezetek, az uniós tagállamok adatait biztonságban tudjuk.

Szeretném emlékeztetni önöket, a NATO novemberi lisszaboni csúcsértekezletén is elfogadták a tagállamok a NATO kiberbiztonsági központjának megerősítését és a tagállamok közötti együttműködés elmélyítését. Erre Európában is szükség van, és erre a feladatra az ENISA lesz a legjobb megoldás.

Fölhívom tisztelt képviselőtársam figyelmét, hogy mindenképpen szükséges lenne a Magyar Országgyűlésnek megalkotnia egy jogszabályt, egy régi adósság, ez pedig az információbiztonságról, adatbiztonságról szóló törvény lehetne. Arra is fölhívom a képviselőtársam figyelmét, hogy a parlament nem olyan régen fogadta el a nemzeti adatvagyonról szóló törvényt. Az elfogadásának az volt az indoka, hogy voltak olyan kritikus adatbázisok, amelyek kikerültek az állam felügyelete alól magánszervezetekhez, magáncégekhez, és ez egy felelős állam szempontjából semmiképpen se lehet jó megoldás.

Tisztelt Képviselőtársam! Visszatérve a kérdésének a fő irányára, kijelenthetjük a Wikileaks okán, hogy az információs szabadság és az internet köszöni szépen, jól van, ezért az információbiztonságot kell a jövőben megerősítenünk.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)

Forrás: parlament.hu