DR. GYENES GÉZA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A részletes vita örvén, gyakorlatilag ezzel az elnök úr által említett fordulattal, hogy mit csináljon akkor a munkáltató és a sztrájkoló munkavállaló vagy annak a szakszervezete, hogyha nem tudnak megegyezni az elégséges szolgáltatások területén; gyakorlatilag azt tapasztalom, hogy önök itt mindannyian egyszerűen politikát csinálnak az én munkavállalói egyéni jogomból, a sztrájkjogomból. A sztrájk nem egy öncélú eszköz, azt általában a munkavállalók kollektívája - hiszen egyéni sztrájkot nem lehet tartani - tartja, és miért? Azért, hogy a munkáltató szűk berkekben - például nyilván egy üzem területén vagy bármilyen intézmény területén a munkáltató - vegye az ő érdekeiket is vagy az ő érdekét is.

Gyakorlatilag ugyanez van a nagypolitikában, mert vannak országos sztrájkcélok, és az országos sztrájkcélok esetén is láthattuk, hogy minden túl volt politizálva, és az a fajta kényszerítő eszköz, ami egy munkáltatót, illetve esetenként egy kormányt arra késztet, hogy figyelembe vegye a munkavállaló érdekét, ezt önök most gyakorlatilag megszüntetik, hiszen a sztrájk lényege, amint tegnap is mondtam volt, maga a kényszerítés. Nekem semmilyen eszközöm nincsen önök felé, a politika felé, mint hogy kényszerítsem. Önök most ezt a kényszerítő eszközt óhajtják teljes mértékben kikapcsolni, ezáltal igenis az én egyéni sztrájkjogomat, alkotmányos jogomat veszélyeztetik, lenullázzák. Ugyanis amikor elkezdjük a kötelező szolgáltatások szintjét maximalizálni, képzeljük el, a BKV-nál azt mondjuk (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.), van kétezer busz, és azt mondja...

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu