MESTERHÁZY ATTILA (MSZP): Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Március 15-e egyik legfontosabb üzenete egészen biztosan a mai magyar politikai élet képviselői számára is az, hogy a magyar nemzet akkor tudott nagy történelmi tetteket végrehajtani, ha a nemzet polgárai között volt egy összefogás, volt egy közös akarat, ami alapján cselekedni kezdtek. Ez a közös akarat határozta meg a közös nemzeti sikereinket a múltban, és a meggyőződésem, hogy erre oda kell hogy figyeljünk. Ez a fajta cselekvés, együttműködés határozhatja meg a nemzet sikerét hosszú távon a jövőben is.

Haza és szabadság, haza és haladás - ez a két szóösszetétel nagyon pontosan fogalmazza meg azt, hogy ma Magyarországon milyen problémákkal kellene foglalkoznunk. A mai magyar kornak a legkiemelkedőbb problémája, és azt gondolom, ebben van közmegegyezés, és ebben van egyetértés Magyarország polgárai között, az a növekvő munkanélküliség, a növekvő rezsiköltségek, beleértve a benzin árát, az energiaárakat vagy éppen az élelmiszerek árát, ugyanilyen problémát jelent a devizahitelesek helyzete, vagy éppen hogy a társadalmi egyenlőtlenségek nem csökkennek, hanem az elmúlt időszakban folyamatosan nőttek, és egyre többen kerültek az elmúlt 8-9 hónapban nehezebb helyzetbe.

Ezek azok a kérdések, amelyek feszítik a magyar állampolgárok mindennapjait, és ezért fordulhat az elő, hogy bizonyos helyeken az országban ma már az a probléma, hogy hogyan kerül vacsora az asztalra.

Ha megkérdeznénk a magyar választópolgárokat, hogy melyik az az első 12 pont, ami a legjobban feszíti őket, akkor garantáltan ebben az első 12 pontban nem szerepelne az alkotmányozás, nem szerepelne az új alkotmány, sőt egészen biztosan nem szerepelt volna benne az új médiatörvény sem. (Tállai András: És az MSZP sem.)

Ma Magyarországon nincsen alkotmányozási kényszer. Nincsen alkotmányozási kényszer, és erről nincsen közmegegyezés, ez egészen biztos, hiszen az elmúlt húsz évben ez az alkotmány betöltötte a szerepét, és be tudná tölteni a következő húsz évben is, hiszen az ország életének szervezésére kiváló volt ez a modern európai alkotmány. És ha erre kiváló volt és közben nem segíti egyébként azon problémák megoldását, amit az imént felsoroltam, nem teremt új munkahelyeket, nem csökkenti a társadalmi különbségeket, nem csökkenti a rezsiköltségeket, tehát ha ezeknek a problémáknak a megoldásához nem kell az új alkotmány, akkor talán nekünk sem ezzel kellene itt elsősorban foglalkozni a következő hetekben, hónapokban, hanem sokkal inkább az emberek hétköznapjait érintő kérdésekkel.

És ahogy ezt csinálják, arról is megvan a véleményünk, hiszen önök nem törekednek semmiféle nemzeti konszenzusra. Az, hogy majdnem egymilliárd forintot elköltenek levelezésre a magyar választópolgárokkal, az, hogy kiválasztanak kényük-kedvükre volt szocialista vagy éppen volt MSZMP-s tagokat, és azokkal próbálják a nemzeti konszenzus látszatát megteremteni, azt gondolom, hogy ez semmiféleképpen nem szokványos egy demokráciában. Nem szokványos Indiától az Európai Unión át egészen az Egyesült Államokig.

Ha valaki ilyen nagy fába vágja a fejszéjét, és valóban komolyan gondolja, hogy a nemzet alkotmányát és nem egy párt alkotmányát akarja kidolgozni, akkor bizony garanciák kellenek arra, hogy ebbe az ellenzéknek és mindenki másnak, aki másképpen gondolja, másképpen látja az élet dolgait, igenis, legyen beleszólása.

Éppen ezért tartottuk volna fontosnak azt, hogy azt a garanciális törvényt vagy a társadalmi egyeztetésről szóló törvényünket, vagy éppen a népszavazási kezdeményezésünket támogassa és fogadja el a Fidesz-frakció, mert ha igazak azok a szavak, amelyeket államtitkár úr is mondott, akkor bizony ez kellő garanciát jelentett volna arra, hogy el lehessen hinni, hogy a Fidesz komolyan gondolja azt, amit mond.

Éppen ezért mi a magunk részéről nem támogatjuk ezt a folyamatot. Úgy látszik, hogy ez az alkotmányozás nem más, mint az önök politikai rendszerváltásának az egyik alkotmányos kerete. Önök csökkenteni akarják a következő kormányok mozgásterét, be akarják betonozni a saját hatalmukat, és olyan törvényeket, olyan jogszabályokat szeretnének előállítani, amivel ha elvesztik a választásokat, akkor is a hatalmi befolyásuk megmarad.

Ennek az alkotmánynak az egyik legnagyobb hibája, azon túl, ahogy előállítódott, az az, hogy bizony a Fidesz rendszerét akarja ráerőltetni Magyarországra a társadalompolitikában, a gazdaságpolitikában és demokráciafelfogásban egyformán. Éppen ezért azt lehet mondani, hogy semmi más nincs e mögött az alkotmányozás mögött, mint egy politikai számítás. Látható, hogy olyan szabályokat akarnak bevezetni, amivel megnehezítik a következő kormányok mozgásterét, például a kétharmados törvénybe iktatása az adótörvényeknek, amivel ki lehetne iktatni azt az igazságtalan adótörvényt, amit önök hoztak.

Éppen ezért mi azt mondjuk, hogy reformokra van szükség Magyarországon, ésszerű takarékosságra, ehhez pedig igazi hazaszeretetre kell odafigyelnünk. (Az elnök a csengő megkocogtatásával figyelmeztet az időkeret leteltére.) A hazaszeretet ma nem azt jelenti, hogy ki tudja hangosabban énekelni a Himnuszt vagy milyen szimbolikus politizálást képvisel, hanem az előttünk álló problémákra kell odafigyelni.

Köszönöm szépen a figyelmet. Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu