DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Attól tartok, hogy picit félreérti a kiemelt nagyberuházások támogatásához kapcsolódó egyedi kormánydöntéseket. Azt kéri számon, hogy miért nincs itt egy egységesített norma, teszem azt, egy létrehozott új munkahelyre vetítve, mondjuk, 5 milliós plafonban maximálva. Hát pontosan azért, mert ezek egyediek és kiemeltek, és azért egyedi és kiemelt beruházások, mert nagyon sokfajta szempontot kell mérlegelni, és nagyon sokfajta szempont merül fel egy-egy beruházásnál. Csak mondok néhányat.

Nagyon fontos nyilvánvalóan az új munkahelyek létrehozása, legalább ennyire fontos az, hogy milyen jellegű munkahelyeket hozunk létre, milyen ezeken a munkahelyeken a hozzáadott érték, milyen technológiával működnek, mennyi a beruházás hozzájárulása a GDP-hez, a kutatás-fejlesztési tevékenységhez, az exporthoz, milyen multiplikátor hatásai vannak, milyen hatásai vannak a beszállítókra, milyen térségi hatások, tehát rettentően sokfajta tényezőt célszerű megvizsgálni. Ezért egy sarokszámot nézve, hogy mennyi, mondjuk, a foglalkoztatottak száma, sokra nem jutunk. Tehát itt többfajta szempontot kell mérlegelni, ezért hívják ezeket egyébként kiemelt nagyberuházásoknak, és ezért egyedi kormánydöntés kapcsolódik hozzá.

A kérdésében említette az Audi vállalatot. Hadd tegyem hozzá, szeretném tájékoztatni, hogy nagyon jól haladnak a beruházás előkészületei. Csak visszaidézném, hogy a miniszterelnök úr 2010. szeptember 23-án jelentette be az Audival született politikai megállapodást. Időközben jelentős diplomáciai munkával sikerült elérni az Európai Bizottság hozzájárulását is az illető telephelyen. 2011. február 11-én a kormány elfogadta a kiemelt beruházási státushoz kapcsolódó kormány-előterjesztést, megkezdődtek egyébként a támogatási szerződés tárgyalásai, és tájékoztatnám arról is, hogy március 11-én megtörtént ennek parafálása, és heteken belül a kormány elé kerülhet véglegesítve. Tehát 2011 nyarán elkezdődhet az építkezés, és 2013-ban pedig már maga a termelés is. És akkor csak egy számot hozzátéve: ez a beruházás a magyar GDP 2 százalékát fogja adni, tehát itt sokfajta szempont mérlegelésére van szükség.

Hadd utaljak arra, hogy múlt héten alkalmam volt találkozni a német gyáripar vezetőivel Berlinben, többek között a két, ön által is említett és az írásos felszólalásában is említett autógyár képviselőivel. Egyik sem panaszkodott arra, hogy mondjuk, egy főre vetítve az új munkahelyek létrehozásánál valamelyik többen vagy kevesebben részesülne, hiszen ők nagyon jól tudják, hogy egy-egy ilyen beruházásnál többfajta szempontot figyelembe kell venni. Ugyanakkor hozzátenném, hogy a német nagyipar képviselői kivétel nélkül elismerésüket és köszönetüket fejezték ki a magyar uniós elnökségnek azért, hogy 2011. március 10-én a versenyképességi tanácsban sikerült elérni, hogy végre zöld utat kapjon az egységes európai szabadalom, és ezzel elindulhasson az, hogy végre egy egységes, olcsó és egyszerű szabadalom jöjjön létre Európában, amely elősegíti az innovációt, és egyébként elősegíti Magyarországon is a külföldi tőke bevonását.

Úgy gondolom, hogy mind a hazai gazdaságpolitikában, mind pedig azokkal a lépésekkel, amelyeket az európai uniós színtéren az elnökség idején meg tudunk tenni, egy irányba tudjuk segíteni a magyar gazdaságot is.

Köszönöm a figyelmet, és kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Forrás: parlament.hu