DR. TÓTH JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! "Amióta élek itten / Nincsen hazám, csak a hitem. / Hiszek Isten országában, / Az igazi magyarságban."

Magyarország alaptörvényét tárgyaljuk. Régóta tudjuk, napirendre fog kerülni a téma. Mindenki tudta, várta, sőt a frakciók készültek is erre. Megkerülni azonban én sem tudom a kritikát. Történelmi hiba, sőt bűn, amit az MSZP és az LMP tesz, hogy távol marad a vitától, de ezen én nem csodálkozom.

"Nem lehet hű, ki hazudik, / Ki csak vagyonról álmodik. / Ki csak pénzért töri magát / Ne bízz arra sose hazát. / Ünnepeljük az alkotmányt, / Korhoz szabjuk annak szavát. / Aki csal, lop, hazudik / Az hazáról nem álmodik. / Hatalmat ne kapjon soha / Fektessük ezt alkotmányba." - szólhatna az első javaslatom. De itt vannak, akik számítanak, itt vannak, akik tudják, továbbhaladásunk megkerülhetetlen feltétele a törvény megalkotása. Itt vannak, akik tudják és érzik, hogy olyan ügyet tárgyalunk, amelynek vitájában részt venni erkölcsi kötelesség. Erkölcsi kötelesség, mert szintén vallom, hogy "Nemzetünk egy tiszta víz volt, / Mint nyáron a tiszta égbolt. / Süllyedünk a sárba egyre, / Sose jutunk fel a hegyre. / Én azt mondom, fel kell jutni / Fel kell jutni, azt kell tudni / Hogyan jussunk fel a csúcsra. / Összefogva kéz a kézben, / Sikerülhet én, úgy érzem."

Ezért mondok köszönetet, habár a vitát értékelni nem feladatom, sőt összefoglalni sem, de mégis szeretnék hangot adni véleményemnek, és köszönetet mondani Szili Katalin független képviselőnek, hogy alkotmánytervezetének benyújtásával alternatívát kínált. És köszönet a Jobbik képviselőinek is, akik ugyan ezt nem tették, de úgy döntöttek, részt vesznek a vitában.

Meggyőződéssel mondhatom, történelmi időket élünk. Akkor szokták ezzel a jelzővel illetni a kort, ha fontos események után netán fontos döntések születtek a haza érdekében. Én is azon felszólalók sorát gyarapítom, akik felemelő, megtisztelő feladatnak tekintik azt, hogy nehéz helyzetben lévő országunk és nemzetünk sorsán úgy kíván változtatni, hogy a jövő nemzedéke, gyermekeink és unokáink is büszkén vállalhassák törvényeket alkotó elődeik döntéseit, tetteit.

Ma egy gazdaságilag, erkölcsileg egyaránt lezüllesztett országban élünk. A súlyos örökség terheit, az ellehetetlenített, eladósított ország gondjait nem lesz egyszerű orvosolni. Stabilizálni, fejlődési pályára kell tenni az országot, vissza kell adnunk az emberek számára a munkába vetett hitet, és reményt kell adnunk a nemzet és benne a családok felemelkedésének. Kiváló lehetőséget nyújt erre az alaptörvény tárgyalása.

Ha jól számolom, húsvétra lesz alkotmányunk. Több fölemelő dolog található ebben a tervezetben, ami a múltat az értékek és bűnök megnevezésével mintegy megtisztítja, és a jövőt formáló generációnak erőt, reményt és valódi távlatokat sugall. Nekem mégis az alkotmánynak a hivatalos verzióban nem is említett elnevezése a legkedvesebb, a húsvéti alkotmány, amely az emberiség történetének legnagyobb eseményére utalva feltámadást ígér, ennek fényében a becsület az becsület, a haza az haza, a munka az munka, és a múltunk a jövőnk.

Sokan szóvá tették, nincs társadalmi támogatottsága, szerethető lesz-e az alkotmányunk. Idézni szeretnék az egyik barátomtól, aki ennek kapcsán levelet írt nekem. "Hetvenéves vagyok, és aligha remélhettem még néhány évvel ezelőtt, hogy ebből a felfordult, destruált világunkból még képes lehet bárki is normálishoz hasonlót csinálni. Ez a tervezet megnyugtatott arról, hogy a fergeteges, minden megnyilatkozásában a normális viszonyok helyreállítását célzó kormányzást indító törvényözön nem káprázat volt, hanem az új alkotmány Magyarország felvirágoztatását generáló szilárd alapja. Hihetetlen az elmúlt évtizedek pusztító vörös veszedelme után, a közelmúlttal megtetézett rablás, ártás, vörösiszap, katasztrofális államadósság, ár- és belvíz, más szóval az elmúlt nyolc év a tatárjárást meghaladó rombolása után, hogy nemcsak reménysugárra, de akár még fényözönre is lehet reményünk."

Az ellenérvre, amely arra hivatkozik, hogy nincs alkotmányos kényszer, jó válasz ez a tömör, modern, de az ősi értékekre épülő, a valódit a talmitól megkülönböztetni képes alaptörvény.

Az új alaptörvény legnagyobb erényei: hivatkozik a Szent István-i alapokra; hivatkozik a kereszténység nemzetmegtartó szerepére; hivatkozik a szellemi és lelki nemzeti egység újrateremtésére; hivatkozik a Szent Koronára, hivatkozik az elesettek és szegények megsegítésére; hivatkozik, hogy az állam szolgálja a polgárait; hivatkozik, hogy nem ismeri el történelmi alkotmányunk idegen megszállások miatti felfüggesztését; hivatkozik arra, hogy egyformán tagadja a náci és kommunista embertelen bűnök elévülését.

Fontos lenne a Nemzeti hitvallást megtanítani az iskolákban. Fontos lenne talán az egész alkotmány szövegét tananyaggá tenni. Köszönetem mindenkinek, aki tevékeny részese lehet ennek a szó igazi értelmében nemes régi-új alkotmánynak. Köszönet a Magyarország Alaptörvénye címért, köszönet Himnuszunk első szavainak szerepeltetéséért, köszönet a nemzeti hitvallástétel címért, ez méltó és ünnepi, egyben milliók számára is érthető, az alkotmány lényegét nemesen magában foglaló kifejezés, amely egyedül is képes kifejezni azt a sok morálisan motiváló gondolatot, amely Magyarország felemelkedésének biztosítéka lesz hitem szerint.

Köszönet a szívgondolatokért, köszönet a munka, az "egy mindenkiért" elv fókuszba állításáért, köszönet a morális alapú újrakezdés reményéért.

(17.30)

László Tamás képviselőtársam szavait szeretném idézni végezetül: "Köszönöm, Istenem, hogy itt lehetek, hogy részt vehetek e fontos törvény megtárgyalásában, és kívánom, hogy legyen béke, szabadság és egyetértés. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu