DR. HOPPÁL PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A magyar Alaptörvényről és a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló tervezetek parlamenti vitájáról méltán hangzik el napjainkban a "történelmi" jelző. S bár a felszólalók minden oldalról megerősítik: jogtechnikai szempontból nem áll fenn alkotmányozási kényszer, mindazonáltal a rendszerváltás óta eltelt átmeneti időszak lezárásaként huszonegy éves adósságot törlesztünk azzal, hogy a múlt értékeit felvállaló, a jövő Magyarországának kereteit megrajzoló alkotmányt hozunk létre az új évezred elején.

A Fidesz-KDNP alaptörvény-tervezete a magyar alkotmányos hagyományokat, a történeti alkotmány örökségét illő alázattal és tisztelettel alkalmazza mai jogi környezetünkre.

(16.10)

Hiszen a XIII. századi Aranybulla, a XVI. századi Werbőczy István Hármaskönyve, a '48-as törvények vagy a Szent Korona-eszmény a XXI. század alkotmányozására is irányadó számunkra.

Mint ismeretes, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság konzultációja nyomán a tervezetről kifejthették véleményüket az egyetemek alkotmányjogi tanszékei, az Akadémia, a civilek, az egyházak és más közszereplők is.

Az alaptörvény-tervezetünk Nemzeti hitvallást követő három nagy fejezetéből - első az Alapvetés, második a Szabadság és felelősség, harmadik Az állam - ki kell emelnünk a középső szakaszt. Az Európai Unió egyik legfontosabb dokumentuma, a 2000-ben elfogadott alapjogi charta, 2009. december 1-jén kapta meg végső, jelenlegi formáját. E dokumentum mint a harmadik évezred legfrissebb nemzetközi jogi dokumentuma, irányadó volt e fejezet megalkotásához, a benne foglalt 29 cikkelyben felsorolt szabadságjogok és állampolgári felelősség megfogalmazása minden pontjában időszerű. Így válik, tisztelt képviselőtársaim, a magyar történeti hagyomány és az európai uniós normák harmonikus egységgé ebben a tervezetben.

Ez az alkotmány, ez az alaptörvény-tervezet - elfogadásának leendő dátumáról húsvéti alkotmány néven, a miniszterelnök szavaival élve - tiszteli a múltat, otthon van a jelenben, és bízik a jövőben. Valahogy úgy, ahogy a magyar szomorúság, nyomorúság, kifosztottság legszomorúbb évtizedeiben, az 1848-49-es szabadságharc vérbefojtása után, a haynaui rút megtorlás után, az aradi tizenhármak és az első szabad magyar kormány miniszterelnökének kivégzését követően Arany János írja Magányban című versében: "És vissza nem foly az időnek árja, / Előre duzzad, feltarthatlanúl; / Csak szélein marad veszteg hinárja, / S partján a holt-viz hátra kanyarúl. / Bízvást!... mi benn vagyunk a fősodorban: / Veszhet közőlünk még talán nem egy: / De szállva, ím, elsők között a sorban, / Vásznunk dagad, hajónk előre megy!"

Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu