DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mióta nyilvánosságra került, és Lázár János frakcióvezető úr Harrach Péter frakcióvezető úrral közösen benyújtotta a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt frakciószövetség közös alaptörvény-tervezetét, annak nyilvánosságra kerülése után nagyon sok támadás és kritika érte azokat a jelképes, de fontos részeket, amelyeket alaptörvényünk az alaprendelkezések között szerepeltet, mint a Kúria, a vármegye vagy akár az ország elnevezésére - Magyarország - vonatkozó javaslatot. A kritikák és a támadások hol gúnyosan, hol félelemkeltő attitűdökkel próbálták ezeket a nagyon mély és történelmi gyökereinkhez, múltunkhoz kapcsolódó szavakat, illetőleg a hozzájuk kapcsolódó jelentéseket lekicsinyíteni vagy ellehetetleníteni.

Volt olyan, aki a vármegyével összefüggésben a dzsentrivilágot hozta vissza, hogy jönnek majd a bárók, grófok és hercegek. De elhangzott olyan dolog is, hogy a vármegyerendszer visszahozásával majd a vármegyei börtönök és egyebek is visszakerülnek. Azt gondolom, hogy akik ezeket a gondolatokat megfogalmazták, nem ismerik Konfuciusnak azt a mondását, hogy "meséld el a múltadat, és én megismerem belőle a jövőt". Azaz a múlt ismerete, értékelése, felvállalása nélkül homályos a jelen és nagyon sötét a jövő. Azt gondolom, az alaptörvénynek ez a megfogalmazása megpróbálja az 1950 előtti gyakorlatot, illetőleg alkalmazásokat visszahozni ebbe az alaptörvénybe.

Aki tanulta a magyar történelmet, és akik a kritikát megfogalmazták, nem biztos, hogy mindenki tisztában van ezzel. Megjegyzem, ezek között olyan is van, aki el akarta törölni Magyarországon a történelemérettségit is. Nem biztos, hogy tudják, hogy a vármegyerendszert államalapító Szent István királyunk az államalapítással, az államszervezet kiépítésével hozta létre. Ez egy olyan sikeres szervezeti, területi egység volt, amely több mint 900 évig fennállt, és segített nekünk olyan nehéz helyzetekben, amikor a tatárok jöttek, a török megszállás idején. És egyáltalán, nagyon hosszú időn keresztül biztosította akár a királyi vármegye, akár a nemesi vármegye rendszerében, hogy a közszolgáltatások, védelmi feladatok olyan területi egységben valósuljanak meg, amely a vármegye, annak központja, a királyi vár vagy erődített település köré szerveződött.

Megyei közgyűlési tisztségviselőként is azt gondolom, hogy aki a múltunkat és ezeknek a szavaknak a jelentéstartalmát nem ismeri, illetőleg megpróbálja ezeket ellehetetleníteni vagy félremagyarázni, az tulajdonképpen a magyar történelmet csúfolja meg vagy vonja kétségbe. Ez a vármegyerendszer biztosította mindazokat a lehetőségeket az elmúlt ezer évben a magyar nép számára, amelyek a közigazgatással, a védelemmel, a területszervezéssel és egy területi egység igazgatásával összefüggésben megjelentek.

(15.10)

Én azt gondolom, helyes dolog, hogy visszatérünk ehhez a rendszerhez, pontosabban a rendszer helyett a megnevezéshez. Nem kell szégyellnünk, hiszen 1950-ig ez egy élő fogalom volt, e szerint működtek a dolgok. És akik attól félnek, hogy ezzel visszajönnek a bárók, a grófok, a hercegek, azoknak el kell mondanunk, hogy ez nem történik meg, nyilván nem egy főrendi vármegyéről van szó.

A képviselőtársaimnak merem ajánlani, hogy ezt a részét is ugyanolyan fogadtatással olvassák, mint ahogy egyébként az egész alaptörvény szelleme adja, visszatérve, megbecsülve gyökereinket, múltunkat megismerve, felvállalva, továbbvive. Csak így lehet Magyarországnak sikeres jövője ebben az Európában, amelynek a szívében élünk, és amelynek a közepén ezer éve létezünk.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)

Forrás: parlament.hu