VARGHA TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úton vagyunk az emberi életben, és úton vagyunk a magyarság nemzeti és állami létében. Az alkotmányozással jelentős állomáshoz érkeztünk. Történelmünk majd fél évezredét nagyhatalmi elnyomás és kiszolgáltatott függés határozta meg.

Az új alaptörvény már a Nemzeti hitvallásban kimondja az együttműködés igényét a világ minden nemzetével. Magyarország két olyan érdekközösség tagja, amely felelősséget vállal a béke és biztonság fenntartásában, és amelyeknek ebből a szerepéből nemzetközi szerződésben rögzített kötelezettségeink erednek. Az új alaptörvénnyel szemben - ahogy minden jogszabállyal szemben - elvárás, hogy korszerűen és a gyakorlat próbáját kiállva szabályozza életünket. A javaslat a kormány hatáskörébe utalja a Magyar Honvédség alkalmazásának és külföldi állomásoztatásának engedélyezését, valamint külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyarországról kiinduló alkalmazásának, illetve magyarországi állomásoztatásának engedélyezését, amennyiben az az Európai Unió vagy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete döntésén alapul. Teszi ezt azért, mert hazánk felismeri és elkötelezi magát amellett, hogy a mai kor biztonsági kihívásai - mint a tömegpusztító fegyverek elterjedése, a regionális konfliktusok és a nemzetközi terrorizmus - nem kezelhetők széles nemzetközi együttműködés nélkül, ami végső esetben, ha már minden más lehetőség kimerült, a fegyveres erők beavatkozását is magában foglalhatja. Csak a NATO és az Európai Unió döntése alapján van azonban lehetősége erre a kormánynak, minden más esetben - nagyon helyesen - ez a jog a népszuverenitás legfőbb letéteményesét, az Országgyűlést illeti.

Mindez nem újdonság. Újdonság azonban az, hogy a javaslat egységesen, egy szerkezeti egységben szabályozza a katonai műveletekben való részvételhez kapcsolódó döntések meghozatalára vonatkozó rendelkezéseket. Ugyancsak új elem, hogy a Magyar Honvédség alapvető feladatai közé - amellett, hogy természetesen első helyen Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak védelme és a nemzetközi szerződésből eredő közös védelmi feladatok ellátása áll - immár az alaptörvény szintjén is bekerül a békefenntartás és a humanitárius tevékenység, ami egyébként a honvédelemről szóló törvényben már szerepel. Ez is azt a felismerést tükrözi, hogy a biztonsági fenyegetések nem ismernek határokat, és egyetlen ország sem elég hatalmas ahhoz, hogy azokat önállóan, szövetségesei együttműködése nélkül kezelje, ahogyan nem is lehet elég elszigetelt ahhoz, hogy fejét a homokba dugva, ne vegyen azokról tudomást. Ezek a mai realitások, és ezek azok az okok, amelyek indokolttá tehetik a Magyar Honvédség Magyarország határaitól távoli bevetését, a magyar nemzeti érdekek, hazánk biztonsága érdekében.

A fent részletezett elemek biztosítják azt, hogy ezen a téren az új alaptörvény mind tartalmában, mind szerkezetében megfelel a kor kihívásainak.

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu