DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Asszony! Nagyon fontos kérdéseket feszegetett, lényegében a jogszabálytan kérdéseit, a jogszabálytan és a készülő alaptörvény kérdéseit feszegeti. Én ezért szeretnék egy-két dolgot tisztázni vagy leszögezni, hogy mi hogy látjuk a helyzetet.

Egyrészt az alaptörvény, vagy nevezzük alkotmánynak, nem közönséges törvény. Az alaptörvény a jogrendszer alapja, más jogszabály nem lehet vele ellentétes, azaz a jogforrási hierarchia csúcsán áll. Az Alkotmánybíróság egyébként nem is vizsgálhatja felül, sőt az Alkotmánybíróság fő funkciója éppen az alaptörvény védelme. Eddig, hogy úgy mondjam, ez egy egyszeregy, a jogszabálytannak az egyszeregye. Mindezeket az alapvetéseket eddig az Alkotmánybíróság a gyakorlatában, az alkotmánybírósági gyakorlatban mondta ki, hiszen az Alkotmánybíróság sohasem értelmezte úgy a hatáskörét, hogy az alkotmány módosítását felülvizsgálhatná, hiszen úgy ítélte meg, hogy az alkotmánymódosítás nem egy közönséges törvény, nem vizsgálható felül az Ab által.

Nos, a beterjesztett új alaptörvény ezeket a jogforrástani kérdéseket tisztázná, és most már szó szerint szerepelnek benne azok, amiket én elmondtam, tudniillik hogy az alaptörvény a jogrendszer alapja, és más jogszabály nem lehet vele ellentétes.

(19.00)

Tehát míg jelen pillanatban erről csak alkotmánybírósági gyakorlat, illetve az egész jogrendszer logikája az, amely rendelkezik, a jövőben az alaptörvény elhelyezné az alaptörvényt, és definiálná, hogy a jogforrási hierarchiában mi a szerepe az alaptörvénynek. Ezért mindenképpen igaz az a megállapítás, amit ön mondott, hogy valószínű, hogy a jogalkotási törvényt majd az új alaptörvény hatálybalépésével együtt módosítani kell, de ez nem meglepő, mert az új alaptörvény hatálybalépésével számos más jogszabályt is módosítani kell.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Forrás: parlament.hu