DR. SZALAY PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnálatos módon az alaptörvény vitája kapcsán ismétlődik a médiatörvény elfogadása előtt külföldön, főként az EU tagállamainak egy részében folytatott lejárató kampány. Nem meglepő, hogy a külföldi országok médiájának Magyarországot enyhe megfogalmazásban nem kedvelő része uszító kampányba kezdett és kezd. Ennél szomorúbb, hogy mindehhez a muníciót magyar emberek, úgynevezett filozófusok, külföldön élő magyar írók, esetlegesen volt Securitate-ügynökök és politikusok adják. Az, hogy a világban folyó ellenkampány kiindulási alapja a valóság elemeit nélkülözi, ezeket a magyar hazafiakat csöppet sem zavarja. Meggyőződésem, hogy az alaptörvény bármely más ország alaptörvénye megalkotásához vagy módosításához kiváló jogi keretet ad.

Az alaptörvény részletes vitája kapcsán néhány fontos szempontra szeretném a figyelmet felhívni. Nagyon fontos elv, hogy az állampolgároknak az őket védő, létalapjuknak tekinthető társadalommal szemben nem csupán elvárásaik lehetnek, de kötelességeik is vannak. Mint már arra az általános rész vitájában is utaltam, ilyen a gyermekek világra hozása és felnevelése. A gyermekek egyfelől biztosítékai a társadalom, a nemzet további fejlődésének, fenntartásának, másfelől idős szüleik támaszát is jelentik. Az egészséges lelkű és személyiségű gyermekek felnevelésének biztosítéka a család, amely egy férfi és egy nő közössége.

Másik ilyen kötelesség, vagy mondhatjuk: elvárás, hogy önmaga egészségéért mindenkinek kötelessége megtenni, amit módjában áll. Az egészség megőrzése nem csupán az állam feladata. Tudjuk, hogy az extrém elhízás, a cigaretta, alkohol, kábítószerek mennyire egészségrontó hatásúak, milyen megbetegedések eredői, milyen mértékben emelik a gyógyításra az állam által fordított összegeket. Egyben azon is elgondolkodhatunk, hogy például a közlekedési balesetek sérültjeinél az ápolási költségek fedezése nem az állam és nem a vétlen sérült, hanem a károkozó, illetve biztosítójának terhére történjék.

Kiemelkedő fontosságú, hogy a természeti erőforrások, a vízkészletek, termőföld, erdők a magyar nemzet örökségét képezik, ezeket meg is kell őrizni. Az alaptörvényre alapozva olyan törvényeket kell hoznunk, amelyek megakadályozzák, hogy a magyar föld külföldiek kezébe kerüljön. Annak módját is meg kell találnunk, hogy a moratórium feloldása után a sunyi módon strómanokkal manipulált földtulajdonok a törvényt kijátszani próbáló külföldiek kezébe kerülhessenek.

A vízkészletek jelentősége óriási, világviszonylatban kiemelkedő hatalom vagyunk a Kárpát-medencében elfoglalt helyünk okán. Evvel élnünk is kell, ennek biztosítékát látom az alaptörvényben.

A kulturális értékek és őshonos fajták kiemelése a természetes biológiai sokféleséggel együtt nem csupán ezek megmaradását célozza. A génkezelt fajták elutasítását is jelenti, aminek pedig az egészségünk vonatkozásában van jelentősége. Azok a kutatók, akik ilyen irányú kísérleteket végeztek, egyértelműen igazolták kutatási eredményeikkel, hogy ezeknek a fajtáknak a táplálkozási láncba történő bevitele kimutathatóan egészségkárosító hatású, ugyanis antibiotikumokat és egyéb idegen, esetleg mérgező anyagokat juttatnak az emberi szervezetbe.

A vízkészletek összefoglaló megjelölése egybeveszi egyfelől az öntözésre használt és ivóvizet, másfelől a gyógyításban használatos gyógyvizeket, amelyek természetes módon használhatók egészségi állapotunk javítására és megelőzésre egyaránt. Az őshonos fajtáknál csupán egy példa a hortobágyi magyar szürke marha. Ezek a marhák a legzordabb télben is egymáshoz támaszkodva viselik el az éjszakai fagyokat, táplálkozásuk pedig nem a nagyüzemi állattartásban szokványos. Ezek a tényezők minden bizonnyal közrejátszanak abban, hogy állományukban soha nem fordult elő szivacsos agyvelősorvadás, ilyen garanciával forgalmazott állatok iránt biztosan komoly kereslet lesz az európai és egyéb piacokon.

Külön említést érdemel, hogy az alaptörvény mindenkinek biztosítaná a jogot a saját védelméhez, valamint tulajdona védelméhez. A magyar társadalom túlnyomó többsége eddig is döbbenettel nézte, amikor valaki saját magát vagy tulajdonát igyekezett megvédeni, ekkor elkezdődött a dekázás, hogy például egy idős ember néhány fiatal támadóval szemben jogosan használt-e védekező eszközként egy botot, vagy sem. Ezekből az ügyekből hosszas jogi csűrés-csavarás után általában a fiatal támadókat hozták ki győztesként. Mindannyian olvastunk a múlt héten arról az esetről, amikor egy idős magyar parasztember a kerítésen belül elhelyezett konyhakertjét védte egy külön kerítésbe vezetett árammal. Az alaptörvénnyel megteremtjük annak lehetőségét, hogy ilyen esetekben jogos legyen az önvédelem.

Meggyőződésem, hogy az alaptörvény elfogadása után biztosítéka lesz egy új korszaknak, amelyet a nemzet felemelkedése, a világban történt megbecsülésének és polgárai boldogulásának soha nem látott mértéke jellemez.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu