DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Azt kérdezi, lesz-e még innováció Magyarországon. A kérdésre a rövid válasz: igen. Igen, lesz még innováció Magyarországon, de remélem, hogy soha többet nem lesz Magyarországon olyan szocialista osztogató, és tegyük hozzá, korrupciós innovációs finanszírozási rendszer, mint amilyet önök működtettek. (Taps a kormánypártok soraiban.)

A kezemben tartom az OECD egyik kiadványát, amelyik az innovációs járulékról a következőt írja, hogy ez valóban a kutatási-fejlesztési tevékenység erősödéséhez vezet, vagy pedig egy kreatív könyveléshez - külső szemmel is így látják. Megvizsgálta egy külső könyvvizsgáló cég is a volt NKTH működését, ahol kiemelte, hogy a pályázatokat sok esetben úgynevezett elnöki kívánságlisták határozták meg. Hadd utaljak arra, hogy belső vizsgálatot folytattunk az NKTH-nál, ahol a következő hibákat találták - idézem -: a vizsgált tételek 96 százalékában nem az arra jogosult látta el a teljesítés igazolását. Összeférhetetlenséget is tapasztaltunk - írja a szöveg -, mert a teljesítést igazoló és az utalványozó egyugyanazon személy volt, aki ráadásul eseti meghatalmazással kapott aláírói jogot. Na, erről van szó! Ilyen rendszerben nem lehet pénzt felelősséggel és közpénzt felelősséggel felhasználni.

(Göndör Istvánt a jegyzői székben Hegedűs Lorántné váltja fel.)

Mindebből következik, hogy az intézményrendszer, ami működött az NKTH-nál, egy olyan intézményrendszer volt, amelyik a stratégiai tervezéstől a pénzek folyósításáig minden lehetséges hatáskörrel rendelkezett, gyakorlatilag a felelősségkörök teljes összemosása jellemezte.

Létrehoztak egy innovációsjárulék-rendszert, amely gyakorlatilag adót vet ki arra, aki nem innovatív, állítólag, és kedvezményt kap az, aki innovációt folytat, ugyanakkor ennek a pontos meghatározása gátolja azt, hogy valóban az innovációs tevékenységet folytató vállalkozások előnyt élvezzenek. Az Innovációs Alap soha az életben nem működött valóban alapként. Éves költségvetése volt, és képtelen volt gazdálkodni azzal, hogy az előremutató 2-3 éves projekteket végre tudja hajtani.

Éppen ezért az NGM 2010 nyarán leállította a kifizetéseket, ezzel párhuzamosan - ahogy említette - volt egy maradványzárolás. 2010 őszén 4,5 milliárd forintnyi támogatást folyósított az NGM az alapból az európai kötelezettségek és külföldi kötelezettségek finanszírozására. Összességében 2010-ben 24 milliárd forint jutott a pályázatokra.

2011. január 1-jén létrehoztuk azt az új intézményrendszert, amely világos felelősségi körökkel rendelkezik: a Nemzeti Innovációs Hivatal, amelyik innovációs stratégiával és innovációs menedzsmenttel foglalkozik - március 17-én ennek a hivatalnak az elnökét kinevezte miniszter úr -, a másik oldalon az Innovációs Alap, amely a nemzeti fejlesztési miniszter hatáskörében a pályáztatással foglalkozik.

2011. január 15-én elindult az Új Széchenyi-terv, amelyik 79 milliárd forintnyi támogatási kerettel áll rendelkezésre ebben az évben. Hozzákezdtünk a finanszírozási rendszer átalakításához is, a jelenlegi innovációsjárulék-rendszer felülvizsgálatához, adókedvezményre építő finanszírozási rendszer kialakításához.

Hozzátenném, tisztelt képviselő úr, az innovációt nem az állami osztogatás viszi előre, különösen akkor nem, ha a kormány és a kormány közelébe tartozó NKTH meglehetősen felelőtlenül teszi ezt. A kormány azzal tudja legjobban segíteni az innovációt, ha üzlet- és befektetésbarát környezetet hoz létre, ha csökkenti az adókat, az adminisztrációs terheket, a befektetésekhez kapcsolódó eljárásokat egyszerűsíti. Ezen dolgozunk.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu