VOLNER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Emlékeztetni szeretném önöket arra, hogy bár egy kicsit technikai irányt vett a vita lefolyása, azért itt történt egy-két olyan dolog a bankok, illetve a nekik tartozó, hitelt felvevő személyek viszonyában, amely mellett nem mehetünk el szótlanul. Például az is ilyen kiváltó oka gyakorlatilag ennek a jelenleg előállott helyzetnek, hogy nem annyival mentek csak föl a törlesztőrészletek, mint amennyit elmozdultak az árfolyamok fölfelé, hanem ennél lényegesen meghaladó mértékben, és ezen még a jelenlegi kormányzat sem változtatott teljeskörűen. Ugyanis a törlesztőrészletek emelkedésének nem kis részben az volt az oka, hogy különböző működési költségek változását érvényesítették a pénzintézetek a törlesztőrészletekben a nekik tartozó adósok felé, és ilyen módon gyakorlatilag nyakukba tudták zúdítani akár a banki dolgozók fizetésének megemelését, akár a különböző irodabérleti díjak megemelkedését, energiaárak megemelkedését s a többi.

Tehát olyan tételeket tettek az adósok nyakába, amelyeknek változására egy pénzügyileg képzetlen ember nyilvánvalóan kevésbé lehet képes ezt a jövőre nézve, akár 10 vagy 20 évre előre modellezni, mint az egyébként fejlett kockázatkezelési gyakorlattal rendelkező bankok, ahol minden képzett személyzet erre a célra adott lenne.

Szintén szeretném fölhívni arra a figyelmet, hogy maga az állam, a szocialista kormány volt az, amely a legvastagabban felel ezért a kialakult helyzetért, ugyanúgy, ahogy az amerikai hitelpiaci buborék kialakulásáért is nem kis részben az amerikai állam és az amerikai felügyeleti hatóságok voltak felelősek, ugyanis olyan mértékben engedtek szabad kezet a bankok szabadrablásának Magyarországon, amely ezt a helyzetet eredményezte, és ezt a helyzetet hozta gyakorlatilag most az új kormány nyakára is. Hát ebből a slamasztikából kell most valahogy kimászni.

Azért emlékeztetni szeretném képviselőtársaimat, hogy amikor a tüneti kezelés különböző módjairól beszélgetnek itt elsősorban, akkor én sokkal inkább a strukturális problémamegoldásra helyezném a hangsúlyt. Így például emlékeztetem önöket arra, hogy amikor a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényt az új Országgyűlés megalkotta az elmúlt ülésszak alatt, akkor 23 módosító javaslatot nyújtottunk be jobbikos képviselőként ehhez a nagyon fontos törvényhez, bízva abban, hogy a módosító javaslataink, amelyek egyébként a fejlett nyugat-európai gyakorlat alapján íródtak és ennek alapján készültek, részint a helyszíni eljárás szabályait, részint pedig a felügyeleti tevékenység szabályait próbálták meg korszerűsíteni, ésszerűbbé tenni - a 23 módosító javaslatunkból önök egyetlenegyet nem szavaztak meg. Amikor megkérdeztük, hogy mi ennek az oka, akkor semmilyen épkézláb magyarázat nem született erre.

Sérült a szektorsemlegesség elve. Ez volt az egyik nagyon fontos, amit próbáltunk ezekkel a módosító javaslatokkal kompenzálni. Ugyanis a pénzügyi szervezeteken kívül nincs más olyan vállalkozás jelenleg Magyarországon, amely egyoldalúan módosíthatja a szerződési feltételeket, amely azt mondja, hogy igaz, hogy én ennyiért vállaltam el ezt az adott dolgot, de most megemelem az árat, mert úgy gondolom, hogy nekem bizonyos költségeim megemelkedtek. Hát ez, uraim, az üzleti kockázat, amit a bankok nem viseltek, és azt kell hogy mondjam, hogy nem fognak a jövőben sem viselni, hiszen előttünk vannak már az új szabályok, az új irányadó rendelkezések, amelyek ezeket a kérdéseket szabályozzák.

Itt próbáltunk volna javítani ezeken az intézkedéseken, ezen a törvényen, de sajnos ez a nemzeti együttműködés hiánya miatt nem valósulhatott meg.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu