JÁVOR BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Nagy Gábor Tamás és Láng Zsolt által benyújtott törvényjavaslat lényegi céljával, a barlangok fokozottabb védelmével természetesen a Lehet Más a Politika frakció egyetért, ugyanakkor úgy látjuk, hogy a szóban forgó törvényjavaslat ebben a formában ezeknek a céloknak nem képes kellőképpen megfelelni, illetve olyan következményei vannak, amelyek nemkívánatosak, és módosító indítványokkal meglátásunk szerint ezek orvosolhatóak.

Egyetértünk azzal, hogy a barlangok megkülönböztetett természeti értéket képviselnek, és mint ilyenek, a legmagasabb szintű törvényi védelemre jogosultak, ahogy erről a természetvédelmi törvény rendelkezik is. Mi is nyomon kísértük azokat az elmúlt években napvilágra került ügyeket, a gellérthegyi kristálybarlang ügyét, a Malom-tó ügyét. Ezek kapcsán egyébként engedjék meg, hogy egy nevet megemlítsek, Adamkó Péter nevét, aki a budapesti barlangok feltárásában elévülhetetlen érdemeket szerzett, és mind a mai napig elszántan küzd ezen barlangok megóvása érdekében. Az ő nevéhez fűződik a gellérthegyi kristálybarlang ügyének a nyilvánosság elé vitele, az ő nevéhez fűződik a Malom-tó forrásbarlangjának a feltárása és az ott tervezett építési tevékenység megakadályozása, tehát mindenképpen köszönettel tartozunk neki, hogy ezt az elszánt munkát és a szakmai feltáró munkát az elmúlt években folytatta.

Ugyanakkor mindazok a problémák, amelyek a kristálybarlang vagy a Malom-tó ügyében is napvilágra kerültek, ezeket a javaslat meglátásunk szerint nem vagy nem megfelelőképpen orvosolja. Egyfelől a javaslat egyik célja az, hogy a barlang biztosítási, illetve kiépítési költségeit ráterhelje az építtetőre, beruházóra. Értem én, hogy a szabályozás, amit egy I. és egy II. kerületi polgármester nyújtott be, elsősorban ezeknek a területeknek a viszonyaira lett kitalálva, de nem csak itt találhatók barlangok Magyarországon; Tapolca városa alatt is kiterjedt barlangrendszer húzódik, illetve más települések belterülete alatt is előfordulnak barlangi lelőhelyek.

Éppen ezért elképzelhető, hogy olyan építőkre, építtetőkre próbálunk pluszterheket ráterhelni, akik korántsem az általános képzetekben élő rózsadombi milliomosok, akiknek pár százezer vagy egy-két millió forintos biztosítási vagy kiépítési kötelezettség egy több százmilliós építkezésnél meg se kottyan, vagy egy lakóparképítésnél, hanem teszem azt, egy fél élet munkájával összekuporgatott pénzből családi házat próbálnak építeni valahol, és ők ütköznek bele abba, hogy az építkezés során feltárul egy barlangi üreg, amelynek a biztosítási és kiépítési kötelezettségét ráterhelik az építtetőre, aki ezzel lehet, hogy búcsút mondhat annak az álomnak, hogy fedelet biztosítson a családjának.

Én azt gondolom, hogy ilyen kötelezettség, amely jelentős pénzügyi vonzatokkal jár, ez amellett, hogy nehéz helyzetbe sodorhat egyes családokat, emellett azt a jelenséget is felerősítheti, amelyet sajnos szintén tapasztalnunk kellett a barlangok ügyében, hogy amikor föltárult egy ilyen barlang vagy üreg egy építkezés során, akkor az építtető, ahogy ez a kristálybarlang esetében történt, nem azzal foglalkozik, hogy bejelentse a hatóságnál, és a védelemről gondoskodjon, hanem minél gyorsabban eltömedékelje, elépítse a barlangi bejáratot, és ezáltal próbálja megúszni azt az eljárási, procedurális nehézséget, amit a barlang fellelése jelent. Ha emellé még egy jelentős költségelem is bekerül, akkor biztos, hogy meg fog erősödni a szándék a feltárt barlangoknak a minél gyorsabb eltüntetése érdekében, és ezt a problémát a törvényjavaslat nem kezeli.

Egyébként az önmagában persze támogatható, hogy a barlangok kiépítése, biztosítása kapcsán felmerülő költségeket a nemzeti parkok a szűkös költségvetésükből nehezen tudják kigazdálkodni, ahogy ezt államtitkár úr mondta. Azért itt jegyezzük meg, hogy ezeknek a nemzeti parkoknak a költségvetése nem természeti jelenségek folytán szűkös, hanem annak folytán, hogy az elmúlt években folyamatosan csökkentik ezeknek a nemzetipark-igazgatóságoknak a költségvetését; ez történt a 2011-es költségvetésben is. Tehát az állam, amelynek a feladata lenne a barlangok megőrzéséhez fűződő közérdek érvényesítése, kivonul ennek a közérdeknek a védelméből, és megpróbálja ráterhelni ennek a költségeit a magánszemélyekre, az építtetőkre.

Én azt gondolom, hogy ez egy olyan lépés, amit csak akkor tehet meg az állam, hogyha mindent megtesz annak érdekében, hogy az építtető viszont tudatában lehessen annak, hogy milyen potenciális helyzetbe keveredhet bele az építés során. Tehát például tájékoztatja arról, hogy az a telek, ahol építkezni készül vagy amit megvásárolni készül, az olyan területen fekszik, ahol barlangi előfordulás valószínűsíthető. Ekkor a kiadott engedélybe például bele lehet írni, hogy amennyiben ez a barlangi előfordulás valóban bizonyítást nyer, akkor az ezzel kapcsolatos költségek az építtetőt terhelik. De anélkül, hogy erre felhívná az állam a figyelmét az építtetőnek a földhivatalokon keresztül például, hogy mondjuk, az ingatlan-nyilvántartásban ott legyen, hogy barlangi előfordulásra esélyes területre ad ki engedélyt a hatóság, anélkül, hogy ezt megtenné, én azt gondolom, hogy aránytalan veszélybe sodorja a magántulajdont, és nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy az állam tájékoztatási kötelezettségét ezen a területen teljesítse.

Éppen ezért egy olyan módosító indítványt nyújtottunk be a törvényjavaslathoz, amely egyfelől előírja, hogy az ingatlan-nyilvántartásban a barlang-előfordulás valószínűségét jelezni kell. Ehhez egyébként kitekintünk a módosításban érintett 50. és 75. §-ból, és a definícióknál a természetvédelmi törvény 4. §-ában egy új definíciót kívánunk behozni, amely a barlangi előfordulással érintett ingatlan fogalmát pontosan definiálja, és erről a barlangi előfordulással érintett ingatlanra vonatkozó információk pedig innentől kezdve részei az ingatlan-nyilvántartásnak. A szakhatóságnak az engedélyezés során erről tájékoztatni kell az építtetőt, aki tisztában lesz azzal, hogy milyen telket vásárol, tisztában lesz azzal, hogy milyen területen kíván építkezni. Ennek egyébként - polgármester úr nyilván már a fejében számolja ennek a hatásait - lesz hatása az ingatlanárakra is. Nyilván egy olyan ingatlan, amelyiken egy várható állami kötelezés rajta van, ennek a forgalmi értéke vélhetően csökkenni fog, azonban mégsem lehet enélkül, én azt gondolom, egyszerűen ráverni ennek a költségeit a gyanútlan és az állam által nem tájékoztatott állampolgárra.

Itt térnék rá viszont a másik részére a javaslatnak. Amivel maximálisan egyetértünk, hogy a barlangok védelmét erősíteni kell, és az általam már említett eltömedékeléseknek, elépítéseknek az esélyét csökkenteni kell, erre viszont a javaslat nem kínál igazából megoldást. Erre vonatkozóan a módosító indítványunk tartalmaz javaslatokat, egyfelől a bejelentési kötelezettséget a feltárult barlangok esetén azonnali hatályúvá teszi ezekben az esetekben. Nyilván, hogyha valaki kirándulás közben föltár a Bükk-fennsíkon egy új barlangi üreget, akkor a 8 napos határidő reális, de azt gondolom, hogy mondjuk, egy városi építkezés során elvárható, hogy azonnali hatállyal a bejelentési kötelezettségnek eleget kell tenni, és tájékoztatni kell a szakhatóságot a barlangi üreg feltárulásáról, és ennek az elmulasztását viszont természetvédelmi szabálysértésnek kell minősíteni.

(21.00)

Ezáltal lehet rávenni az építtetőket vagy eltántorítani az építtetőket attól, hogy a barlangokat elépítsék, eltömedékeljék, hogy természetvédelmi szabálysértésnek minősül már a bejelentés elmulasztása is. Természetesen aztán ha kárt okoznak a barlangban vagy üregben, az már akár a természetkárosítás Btk.-tényállását is kimeríti, de magának a bejelentésnek az elmulasztását is szabálysértésnek kell minősíteni.

Van néhány apróbb technikai módosító indítványunk, ezeket majd benyújtjuk, és a részletes vitában elmondjuk, hogy az engedélyes nincs megfelelő pontossággal meghatározva a javaslatban, és ezért bizonytalan helyzetbe keveredhetünk, hogy tulajdonképpen kire is vonatkozik a bejelentés vagy a finanszírozás kötelezettsége. Majd a részletes vitában ezt ismertetjük.

A másik részére térnék rá nagyon röviden a törvényjavaslatnak. Bödecs Barna képviselőtársam már említette a természetvédelmi törvény 75. §-át; ezt a 2009. évi LVI. törvény hatályon kívül helyezte, tehát ilyen paragrafus jelen pillanatban nincsen hatályban a természetvédelmi törvényben, úgyhogy ennek megfelelően nyilván az előterjesztők majd orvosolják ezt a problémát, és egy kapcsolódó módosító javaslat keretében úgy átszövegezik, hogy ez illeszkedjen a hatályos törvényekhez. Egyebekben itt a 75. §-hoz kapcsolt módosítással egyetértünk, a határozatlan idejű engedélyek határozott idejűvé tételével bizonyos megszorításokkal - amelyekre részben az államtitkár úr is, illetve Bödecs képviselőtársam utalt - egyet tudunk érteni.

Egy kiegészítést kívánunk mi tenni ehhez a ponthoz. A meghosszabbítás iránti kérelem nyomán ugye a természetvédelmi hatóság meghosszabbíthatja az engedélyt, ha a meghosszabbítás a természetvédelmi előírásoknak megfelel, és más közérdeket nem sért. Ehhez mi hozzákapcsolandónak tartjuk, hogy "valamint, ha az engedélykiadáskori körülmények nem változtak", tehát ne lehessen automatikusan meghosszabbítani öt évvel az engedélyt, amennyiben a természeti környezetben olyan változások mentek végbe, amelyek indokolják vagy indokolttá teszik az engedély felülvizsgálatát.

Itt nagyon sokféle helyzetet el lehet képzelni, csak egyet hadd mondjak: mondjuk, egy olyan szennyező pontforrás működésének az engedélyezéséről beszélünk, ami köré közben betelepült további számos szennyezőforrás, és ezáltal az imissziós értékek jelentősen megnőttek, egyszerűen megváltozott az a környezet, amiben az engedélyes tevékenység folyik. Ebben az esetben ne lehessen automatikusan öt évvel meghosszabbítani, csak részletes engedélyezési eljárásban, új környezeti hatástanulmány elkészítésével lehessen az engedélyt kiadni. Úgy gondoljuk, hogy ezzel a kiegészítéssel válik pontossá az az egyébként támogatandó cél, amit a törvényjavaslat megfogalmaz.

Köszönöm szépen a figyelmet.

Forrás: parlament.hu