DR. LUKÁCS TAMÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Házelnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Azt gondolom, hogy műfajánál fogva az Állami Számvevőszék tájékoztatójánál vagy jelentésénél elsősorban azokra a kérdésekre kell a plenáris ülésen válaszolni, hogy milyen struktúra mellett teljesítette feladatát az Állami Számvevőszék. Éppen azért kell ezzel a struktúraváltással foglalkoznunk, mert azt gondolom, hogy valóban, ahogy az előttem szólók is kiemelték, a demokráciának egy fontos intézményéről van szó.

Abban a koordináta-rendszerben kell vizsgálni ezt a tájékoztatót, amelyben született és amelyre nézve született. A 2010-es év koordináta-rendszerében egyrészt megállapítható volt, hogy az Állami Számvevőszékről szóló törvény hiányosságai miatt nem voltak meg a feltételek a megfelelő működéshez, hiszen már 2009 óta nem volt az Állami Számvevőszéknek elnöke, így valóban, egyetértek azokkal a megállapításokkal és azokkal a köszönetnyilvánításokkal, akik megtették ezt, és én a magam részéről is megteszem, hogy a főtitkár úr áldozatos munkáját megköszönjük.

Azonban, hogy a fölvetett tartalmi kérdésekre is választ kapjunk, egyrészt nem értem az MSZP képviselőcsoportjából előttem szólót, aki egyrészről megköszöni magának az egész intézménynek a magas színvonalú munkáját, amihez szintén csatlakozom, másrészt fölvet személyi kérdéseket és éppen azokat a kérdéseket, akik ezen intézmény munkáját irányították. Ha ön nem érzi ezt az ellentmondást, akkor azt gondolom, hogy politikai frázisként elfogadható a megállapítása, szakmaiként úgy gondolom, hogy nem érdemes vele foglalkozni.

De ha már itt tartunk, akkor szeretném ismételten leszögezni, hogy van egy általános és elvi kérdés ebben a dologban, nevezetesen, hogy ha erős legitimitású szervezetet kívánunk létrehozni, azt mindig a parlament hozza létre, és ugyanúgy, ahogy az Alkotmánybíróságnál, a Médiatanácsnál vagy a Számvevőszéknél is, szerepel az a pont, hogy csak a törvényeknek és az alkotmánynak vannak alárendelve, nem utasíthatók. Ilyen értelemben ez az alkotmányos helyzet az Alkotmánybíróság esetében, a Médiatanács esetében vagy az Állami Számvevőszék esetében, és azt gondolom, hogy ez felel meg a demokratikus normáknak, mert az erős legitimitást megadja az Országgyűlés, az egyes személyek függetlenségét pedig a törvény biztosítja, és ezekkel a törvényi garanciákkal élnek. Ilyen körülmények között ezek a támadások, bármilyen ellentmondásosak, egyrészről szakmailag azt állítani, hogy magas színvonalon végezték munkájukat, másrészről pedig azt állítani róluk, hogy valamifajta párttevékenység, amit sorolt, azt konkrétan egyetlenegy esetben nem sikerült kimutatni.

Szeretnék Nyikos képviselő úr felvetésére is válaszolni, természetesen úgy, mint jogász. Műfajilag én is gondolkodtam rajta, hogy mit tartunk a kezünkben. A korábbi években sokkal vaskosabb kötetek születtek, viszont áttekinthetetlenek voltak. Rájöttem, hogy ezen a területen is váltás történt, helyesen, mert ezt a tájékoztatót úgy kezeltem, mint egy sorvezetőt, nevezetesen mindazokra a kérdésekre, amikre részletesebben kíváncsi voltam vagy a bizottságom munkáját elősegíti, megtaláltam az Állami Számvevőszék jelentéseit. Úgy gondolom, a mai technikai színvonal mellett helyes, ha a képviselők veszik a fáradságot, és ha a tartalmi kérdésekben eligazodni kívánnak, akkor az Állami Számvevőszék honlapján megtalálják azokat az érdemi és részletes jelentéseket. Itt külön szeretném kiemelni és megköszönni az Állami Számvevőszéknek azt a gondoskodását, hogy amikor nyilvánvaló volt, hogy vannak olyan területek, ahol el kell rendelni az ellenőrzést, mert megalapozottan lehetett látni, hogy nincs minden rendben, így elrendelték az Országos Cigány Önkormányzat ellenőrzését is, aminek a vége egy büntetőfeljelentés lett. Tehát igazolta a felvetésüket.

Márpedig, hogy a szemantikai kérdésen túllépjünk, Nyikos képviselő úr másik felvetése, hogy a feladatait ellátta-e az Állami Számvevőszék. Miután csak az alkotmánynak és a törvényeknek vannak alárendelve, miután megállapítható, hogy az Állami Számvevőszék ellenőrzési tervében 65 darab ellenőrzés volt, amit az akkor működő számvevőszéki bizottság is jóváhagyott, illetőleg megtárgyalt, időközben akként módosult, hogy hat darab új ellenőrzést rendeltek el sürgősséggel, másrészt viszont háromról lemondtak, összesen azt kell mondani, hogy túlteljesítették az előirányzatot a 68 darab ellenőrzéssel. Az ön által felvetett kérdés jogi szempontból úgy viszonyul egymáshoz, mint a törvény és az országgyűlési határozat.

Miután az Állami Számvevőszék csak az alkotmánynak és a törvényeknek van alárendelve, ezért feladatát elvégezte magas színvonalon, ahogy az előttem szóló mondta, a törvényeknek megfelel. Az, hogy országgyűlési határozatok 2002-ben milyen erős felindulásból születnek, és az Országgyűlés felelőtlenül hogyan nem rendel eszközöket azokhoz a feladatokhoz, azt gondolom, arra fényes példa, de nem az országgyűlési határozat, hanem a törvények fogják minden esetben az Állami Számvevőszéket kötni.

(10.40)

Azt gondolom, hogy ezen a területen jelentős munkát végeztek el, megfeleltek a törvényeknek, és megfeleltek az alkotmányos rendelkezéseknek.

Kicsit abból a szempontból is vizsgálhatjuk a 2010-es tájékoztatót, hogy valóban egy paradigmaváltás folyik az Állami Számvevőszék területén, aminek, azt gondolom, hogy az ország érdekében és a parlamentarizmus erősítésének érdekében is meg kell történnie. Itt nemcsak a generációváltásra és az ösztöndíjprogramokra gondolok, hanem arra is, hogy strukturálisan is meg kell változtatni ahhoz, hogy valóban a közpénzügyekben előbbre tudjunk lépni. Mert azzal a megállapítással, hogy a közpénzügyek területén katasztrofális, néhol azt kell mondanom, hogy egy olyan öröklött helyzetben vagyunk, ahol ebben az országban, mondjuk ki, nem lehet az, hogy az Állami Számvevőszék valamit megállapít - és most itt nemcsak az Állami Számvevőszékre gondolok, mondhatnék más demokratikus intézményrendszernek más szereplőit is -, és ezek után az illető, akiről a megállapítás folyik, nyugodtan az asztalfiókjába helyezheti a jelentést.

Tehát azt gondolom, hogy az a törekvés, hogy az állami számvevőszéki jelentéseket - ha hibákat állapítottak meg, és a hibák nem kerülnek kijavításra, vagy a hibák kapcsán alapos gyanú merül fel, hogy bűncselekmény vagy más cselekmény történt - mindenképpen személyi, és hozzáteszem: nem csak személyi felelősségre vonásnak kell követni, nyilván a jogsértéstől függően munkaügyi vagy büntetőjogi vagy polgári jogi felelősség megállapítása szükséges.

Természetesen mindnyájunk vágya, hogy jobban, minőségileg magasabb színvonalon, több ellenőrzést végezve, hatékonyabban dolgozzon az Állami Számvevőszék. De fölteszem a kérdést: milyen eszközöket biztosítunk részükre ehhez? Mert azt a feladatot ellátni, ami egy intézményi hosszabb távú tervezéshez szükséges... - és itt engedtessék meg, hogy megálljak egy pillanatra. Most, amikor az államszerkezet átalakítása folyik, akkor figyelembe kell vennünk, hogy létrejött közben egy Költségvetési Tanács, figyelembe kell venni, hogy önmagában ez a tény is indokolta volna, hogy az államszerkezet egyes szereplői pontos hatáskörének és illetékességének meghatározásával egy hatékonyabb állami működést segítsen elő; és azt gondolom, hogy ez a törekvés meg fog valósulni az új állami számvevőszéki törvény megalkotása során, illetőleg a tisztelt Ház olyan törvényt fog elfogadni, amely ennek a kritériumnak meg fog felelni.

Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy az a munka, amit elvégeztek, és ebbe beleértve a törvények hatástanulmányait vagy a megalkotandó törvények kapcsán föltárt és a pénzügyi vonzatát vagy költségvetési vonzatát, vagy társadalmi vonzatát is elemző megállapítások a törvényhozásnak olyan kötelezettsége, amelyet figyelembe nem venni a törvényalkotás során több mint bűn. Hiszen az Állami Számvevőszék egy demokratikus rendszerben pontosan ezt a funkciót tölti be, és megállapítható, és külön köszönet illeti az Állami Számvevőszék valamennyi munkatársát azért, hogy egy ilyen átmeneti helyzetben, mint amilyen a 2010-es év volt, képesek voltak a munka folyamát azonnal fölvenni, és képesek voltak azokat az ellenőrzéseket teljesíteni, ami a 2010. évre számukra a parlament által elő volt írva.

Természetesen a jövendőre előretekintve azt gondolom, hogy valóban akár az önkormányzati rendszer átalakításánál, akár az állami szervezet bármely más elemének átalakítása során szükség van arra a tudásra, arra a lassan húsz éve felhalmozott tudásra, aminek az Állami Számvevőszék a letéteményese; más tudományos kutatóintézetekkel vagy más tudományos műhelyekkel is együttműködve, ha helyes és jó törvényeket akarunk hozni, akkor már a törvényalkotás időpontjában, illetőleg a törvényalkotás beterjesztésének időpontjában ezekkel az információkkal rendelkeznünk kell.

Ezért én a KDNP képviselőcsoportja nevében a megfogalmazott határozatot támogatom, és még egyszer: az Állami Számvevőszék minden munkatársának köszönetemet kell hogy kifejezzem.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu