PÁLFFY ISTVÁN (KDNP), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! 27 milliárd forint. 27 milliárd forint a kolontári katasztrófa mostani szaldója, és még több is lehet. Ez az a 27 milliárd forint, amely elsősorban ezt az országgyűlési határozati javaslatot életre hívta, amikor 2010. október 4-e után Nagy Andor és Papcsák Ferenc képviselőtársammal elkezdtünk gondolkodni arról, hogy milyen intézkedéseket és milyen kezdeményezéseket kíván ez az országgyűlési képviselők részéről.

A gondolkodás nem volt egyedülálló, hiszen több képviselőtársunk az LMP soraiban vagy a Jobbik soraiban fogalmazott meg ennek a katasztrófának a kapcsán különböző javaslatokat országgyűlési bizottság fölállítására vagy törvényjavaslat formájában. Ez a mi javaslatunk egy a sok közül vagy egy a több közül, és jól beleilleszkedik ebbe a sorba.

Engedjék meg, hogy a tartalmi bemutató és az indokolás előtt még néhány szóban ezt a 27 milliárd forintot részletezzem, illetve a dolgok mai állásáról egy gyors beszámolót adjak, hiszen ez támasztja alá leginkább ennek a javaslatnak az indokoltságát.

Tehát emlékeznek rá - hogy is ne emlékezhetnénk -, hogy a MAL Zrt. Ajka melletti egyik iszaptározójának a gátja tavaly október 4-én, szerencsére déli időben, nappal átszakadt, és egymillió köbméternyi vörösiszap ömlött ki. Az áradás akkor három települést, Devecsert, Kolontárt és Somlóvásárhelyet elöntötte. A szerencsétlenség következtében tízen meghaltak, több mint százhúszan megsérültek, és veszélyhelyzetet kellett kihirdetni Veszprém megyére vonatkozóan, amit a kormány egészen június 30-ig meghosszabbított, és ez egyébként a helyreállítás dátumának közelgő határideje is.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság összesítette a költségeket. Most úgy állunk, hogy a védekezési, helyreállítási és újjáépítési feladatok ellátásáról a tárcákra vonatkozóan közzétett összesítés szerint várhatóan több mint 27 milliárd forint lesz a védelem, a katasztrófavédelem, a Vidékfejlesztési Minisztérium és egyéb szervezetek, tehát a Honvédelmi Minisztérium, rendőrség, önkormányzatok és a többi résztvevő által összegzett költsége.

Idén eddig április végéig 12,5 milliárd forintot már kifizettek, a legnagyobb tételt éppen a mentesítést koordináló vidékfejlesztési tárca és a földterületek vörösiszaptól való mentesítését, megtisztítását elvégző cég kapta. A katasztrófavédelem összes költsége több mint 5 milliárd lesz, ebben persze, hála istennek, már benne van a károsultak lakásvásárlására, kárenyhítésére és az új lakóparkok építésére fordított pénzösszeg. Ez az új lakópark egyébként közel 3 milliárd forintot igényel.

Összesen további 14,5 milliárd forint várható költség szerepel az igények között, ami a további tisztítás költsége lesz döntő részben; és akkor még nem említettem az ügyvédi díjat a kárbecslésre, a katasztrófa károsultjainak bútorvásárlására szánt 370, illetve 625 millió forintot, és a kárenyhítésre szánt további 200 milliót is, ami ismét összességében nagyjából 1 milliárdos költség.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez a 27 milliárd forint borzasztó sok pénz, és ez az, ami a körülményeket figyelembe is véve előhívta ezt a javaslatunkat. Arra tekintettünk, hogy az elmúlt években egyre több olyan ügy került nyilvánosságra e mellett a nagy tragédia és nagy kár mellett, amelyben látható volt, hogy a privatizált állami vagy önkormányzati vagyon új tulajdonosai nem fordítottak elegendő pénzt a vagyonértékesítési szerződésekben előírt környezetvédelmi vagy természetvédelmi feltételek biztosítására, vagy esetleg ilyenek nem is voltak ezekben a bizonyos privatizációs szerződésekben. Tehát nemegyszer figyelmen kívül hagyták azokat vagy nem fordítottak kellő figyelmet erre, illetve esetleg nem is kellett ilyennel élniük, mert megengedték azok a privatizációs szerződések, hogy ezekre költséget ne fordítsanak. Egyébként ilyen elsődleges szakvélemények fogalmazódtak meg a kolontári eset kapcsán is, az ökológiai katasztrófa okát valahol itt, ebben az összefüggésrendszerben kell keresni.

Ezért szükséges tehát az elmúlt két évtized privatizációs gyakorlatát abból a szempontból megvizsgálni az állami és az önkormányzati tulajdonra is, és elsősorban a további környezetvédelmi és természetvédelmi károk elkerülése végett is, illetve hogy ennek a határozatnak az eredményeként az indokolt helyzetben a hatóságok meg tudják tenni az indokolt lépéseket ezeknek a katasztrófáknak a megelőzésére, intézkedni tudjanak az elmaradt pénzügyi vagy tárgyi teljesítések behajtásával és érvényesítésével kapcsolatban.

(18.10)

A vizsgálatot különösen indokolja, hogy mindkét vagyoni csoport értékesítése esetében nagyrészt azért végezték vagy végezhették el olyan alacsony áron, a piaci árnál jóval alacsonyabb értéken a privatizációt, mert éppen az ilyen jellegű természeti és környezeti kárelhárítás, az ilyen, a biztonságot szolgáló és környezetkímélő beruházások vállalása volt a szerződések egyik garanciális eleme. Ha pedig az volt, akkor annak úgy kell lennie, a szerződések teljesítéséhez, ha azok ilyen alacsony áron köttettek, ez hozzátartozik.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő országgyűlési határozati javaslat tartalmilag tehát ezt a privatizációs szerződési kört határolja körül, amennyiben megadja azoknak a kezdő és végidőpontját a megkötésüket illetően mind az állami, mind az önkormányzati vagyon esetében. Hozzátartozik, hogy amint hallották a bevezetőben, ez egy új módosított változat a korábbi indítvány helyett. Az ok az, hogy míg azt az indítványt úgy tárgyaltuk végig a kormány különböző minisztériumaival, háttérintézményeivel, hogy egyes tárcáknál külön feladatokat írt volna elő az országgyűlési határozati javaslat, ebből végül is egy olyan javaslat született, amely ezeket a minisztériumokat, vagy mondjuk, a Nemzeti Vagyonkezelőt ilyen formában külön nem nevesíti, hanem minden feladatot a kormány számára ír elő.

Az indoka az, hogy ilyen formában a határozat egyszerűbb, a kormány számára a döntésnél, a részletek kidolgozásánál, illetve a végrehajtási utasítás megszerkesztésénél nagyobb szabadságot és az aktuális helyzetnek megfelelő feladatmegosztást teremt és írhat elő. Ezért ilyen formában ez a határozati javaslat egyszerűbb, és megtartja azokat a határidőket, amelyek így aztán, ha a végrehajtás is egyszerűbb, várhatóan elegendő időt biztosítanak arra, hogy a vizsgálat eredményét a kormány december 15-éig, ez év december 15-éig az Országgyűlés elé terjessze, illetve ahogy a 3. pontja ennek szól, hogy abban az esetben, ha a vizsgálatok eredményei ezt indokolják, akkor az év végéig terjesszen be olyan törvényjavaslatot a vagyon értékesítése esetére, amely a jelenleginél szigorúbb előírásokat állapít meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az országgyűlési határozati javaslat tehát olyan előkészítést kapott, amely joggal az általános vitára való alkalmasságot megalapozta. Örömmel fogom hallani, hogy a bizottságok milyen formában támogatták ezeket, akár az előző változat, akár most az új változat esetében, úgyhogy számítok minden képviselőtársam támogatására és igen szavazatára a szavazás során, és természetesen a vitában állok rendelkezésükre.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu