DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm
a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr!
Szeretném továbbra is leszögezni, hogy az, ami már az előbb is
elhangzott, nem kormánypolitika, hogy itt bárkit is rabszolgasorba
sújtani, nem hiszem, hogy az lenne a magyar gazdaság kitörési pontja,
hogy a magyar munkavállalók rabszolgasorba kerüljenek. Ahogy említettem
korábban is, a munkaerőpiacot érintő változások egy célt szolgálnak: a
munkaerőpiacot és a foglalkoztatást rugalmasabbá kell tenni ahhoz, hogy
versenyképes legyen.

Ami a párbeszédet és a konzultációt illeti, azért szeretném a
figyelmükbe idézni, hogy nagyon sok konzultáció zajlik párhuzamosan,
jószerével a kormány mást sem tett, mint folyamatos konzultációkat. Ezek
a konzultációk arról szólnak egyébként, hogy a másik felet is
meghallgatja a kormány vagy a kormány különböző szervei és képviselői,
és meghallgatja abban a tekintetben, hogy milyen javaslatok merülnek
fel.

Furcsa módon - figyelem azért ezt a vitát, ami jelenleg zajlik a
munkaerőpiac rugalmas átalakításával kapcsolatban - én nem hallottam még
érdekvédelmi szervezettől arra az egy kérdésre választ, hogy az az
egymillió ember, akit korábban említettem, hogy ilyen-olyan módon
szürkén foglalkoztatott, a legeslegkiszolgáltatottabb helyzetben van,
aki valahogy kapja a fizetése egy részét szürkén zsebbe és így tovább,
azoknak a helyzete hogyan változna; azok a legkiszolgáltatottabbak ma
Magyarországon, és ezekre semmilyen választ nem hallottam eddig. Nagyon
szeretném, ha lenne ilyen válasz is, ilyen párbeszéd, és nagyon
szerencsés lenne, ha ebben az országban ez lezajlana.

A kormány nem tekint senkit sem bűnbaknak egyébként, és nem próbál
kijátszani egymás ellen semmilyen társadalmi réteget. Ez az önök
politikája volt, különböző társadalmi rétegeket egymás ellen kijátszani,
és ebből mindenfajta politikai hasznot húzni. A kormány jelen
pillanatban azon dolgozik, hogy az érdekegyeztetés rendszerét
átalakítsa. Egy nagyon szerteágazó érdekegyeztetési rendszer jött létre;
az Országos Érdekegyeztető Tanács, a Gazdasági és Szociális Tanács, a
Gazdasági Érdekegyeztető Fórum helyett jön létre a Nemzeti Gazdasági és
Társadalmi Tanács, amelyik az érdekegyeztetésnek, úgy gondolom,
megfelelő fóruma lesz, nem engedi, hogy szerteágazódjanak így az
érdekek, hanem lehetőséget nyújt egy átfogó párbeszédre.

Végezetül, ha megengedi, akkor nagyon röviden jelezném, visszatérve az
indító gondolatra: azok között a lépések között, amelyek a munka
törvénykönyvében találhatók, nagyon sok opcionálisan jelentkezik, tehát a
munkavállaló és a munkaadó megegyezésétől függ, például a türelmi idő -
amíg alkalmazzák - 30 nap, de lehet hat hónap is, amennyiben ehhez
például rendelkezésre áll a kollektív szerződés. Tehát nagyon sok
esetben ez lehetőségként merül fel - például a próbaidőnél is -, de ez a
lehetőség valóban a két félnek az egyeztetésén múlik.

És említette azt, hogy mi egyfajtaképp felülről lefelé próbáljuk
átalakítani a munkaerőpiacot. Akkor nagyon javaslom, hogy látogasson
meg, nézzen meg egy négy-öt főt foglalkoztató kisvállalkozást, nézze
meg, hogy milyen viszonyok között és milyen szabályozási rendszer között
élnek ma. Az a szabályozási rendszer, amit mi ma a foglalkoztatásra
használunk vagy ami eddig érvényben volt, életidegen, egyszerűen nem így
működik. Valamennyien, a munkaadó és a munkavállaló együttesen érdekelt
abban, hogy az a munkahely megmaradjon, az a vállalat megmaradjon, és
ezért hajlandók a munkaadók is és a munkavállalók is bizonyos
rugalmassági áldozatokra és bizonyos rugalmasságot vállalni. Úgy
gondolom, hogy a szabályozásnak is ezt lehetővé kell tenni. Köszönöm
megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu