DR. VERES JÁNOS, a számvevőszéki és költségvetési bizottság kisebbségi
véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr!
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A bizottság kisebbségi
véleményét megfogalmazóként elsősorban három kérdéskörben felmerült
aggályokról kell szólnom. Elsőként: egyik benyújtott indítványhoz, sem a
költségvetési törvény módosításához, sem pedig az országgyűlési
határozati javaslathoz nem került olyan melléklet benyújtásra a
költségvetési bizottságnak, amely számszerű megalapozását adta volna a
költségvetési törvény módosításának, illetve az országgyűlési határozati
javaslatnak. Miután általános gyakorlat - a Fidesz által elfogadott
jogalkotási törvény is előírja -, hogy a költségvetési törvény
módosításához be kellett volna nyújtani, ezért ezt hiányolták az
ellenzék részéről, több hozzászóló is.

A második kérdéskör egy sok kérdésből álló vita volt, nevezetesen a
miniszter úr a bizottsági meghallgatásán már utalt rá szóban, majd pedig
két írásbeli kérdéssorra is írásbeli válaszként június 9-ei dátummal
azt a választ adta, hogy a tranzakcióval kapcsolatos valamennyi
információról - és szó szerint idézném a miniszter úr válaszát, ahogy a
bizottsági ülésén is tettem -, "a határozati javaslat parlamenti
vitájában a kormány a legteljesebb nyilvánosság előtt ad minden
részletre kiterjedő és alapos tájékoztatást az Országgyűlés és így a
képviselő urak számára is".

Én felolvastam a bizottsági ülésen mintegy tíz kérdést, amelyre nem
kaptunk választ a bizottsági ülésen. Az előterjesztés nem tér ki ezekre a
kérdésekre. Én most azt vártam és azt várom most is, hogy ebben a
parlamenti plenáris vitában ugyanakkor a miniszter úr ki fog térni
ezekre a kérdésekre. Ezek közül a kérdések közül kettőre tért ki a
szóbeli expozéban, azt gondolom, a többire pedig majd a vita során el
fogom mondani, hogy milyen kérdések voltak azok, amelyek felmerültek.
Alapvetően abban a kérdéskörben merültek fel a kérdések, illetve az
elmaradt válaszok, miszerint a költségvetést vajon hogyan érinti ez a
tranzakció, nem a vétel önmagában, hiszen a miniszter úr úgy fogalmazott
például most a szóbeli expozéban, hogy hasznot termel majd a
költségvetés számára ez a befektetés.

Senki nem tudott a jelen lévő kormányképviselők közül arra nézve
semmilyen választ mondani, hogy vajon mi alapozza meg ezt a
feltételezést, ezt a kijelentést milyen számszerű számítás, milyen
logika alapozza meg. Olyannyira nem tudtuk erre a választ, hogy még azt a
kérdést sem tudták megválaszolni, hogy vajon mit kap ezért a
részesedésért, amit a kormány megvásárol a továbbiakban kormány
mozgástérként. Tehát milyen lehetőségekhez jut, figyelembe véve a
társaság alapszabályát és sok minden mást is a kormány a későbbiek
során? Azaz ezek a kérdések a bizottsági vitában teljes mértékben
megválaszolatlanul maradtak. A kormányt képviselő két államtitkár nem
érezte magát feljogosítva arra, hogy ezekről a kérdésekről a bizottság
tagjait tájékoztassa, így a bizottsági tagok tájékozatlanok maradtak
ezekben az ügyekben.

Van egy harmadik kérdéskör, amely a bizottsági vitában markánsan
felmerült, és ez sem került a kormány képviselője által megválaszolásra.
Annak idején mi is részesei voltunk, előterjesztői és megszavazói
voltunk annak a törvényjavaslatsornak, amely tulajdonképpen a MOL
külföldi befektetővel szembeni védelmét biztosította. Részben e
javaslatsorból következően, illetve részben e javaslatsor után meghozott
alapszabály-módosításra támaszkodva 2009 áprilisától kezdődően az orosz
tulajdonost a MOL nem fogadta el olyan tulajdonosként, amely részt
vehetett volna a MOL közgyűlésein, azaz nem tekintette átlátható
tulajdonosi hátterű cégnek a Szurgutnyeftyegazt, és ilyen módon tartotta
távol a közgyűléstől, illetve a cég ügyeibe történő betekintéstől.

A kérdés úgy merült fel a bizottság ülésein, és úgy merül fel most is,
hogy ha egy ilyen céggel szemben ilyen cégjogi eljárást alkalmazott a
MOL, akkor ugyanazt a tulajdonost a magyar kormány mint az Európai Unió
tagállamának kormánya, miért tekintette megfelelő szerződési partnernek,
azaz mi az a különbség, mi az az újonnan rendelkezésre álló információ,
amely alapján egy Magyarországon bejegyzett nyilvános részvénytársaság
nem tekint a közgyűlésén részt vehető partnernek egy társaságot,
ugyanakkor a magyar kormány pedig szerződő partnernek elfogadja, annak
tekinti, és egy meglehetősen részletes szerződéstervezetet aláír ezzel a
társasággal, várva az Országgyűlés jóváhagyását.

Ez a három kérdés, amely a bizottság ellenzéki tagjai számára nem tette
teljes mértékben elfogadhatóvá az előterjesztést, és az ellenzék
részéről ez a kisebbségi vélemény megfogalmazásra kerülhetett.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)

Forrás: parlament.hu