DR. NAGY ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Amikor hallgattam a vitát, gyorsan elővettem még egyszer a törvényjavaslatot, és megnéztem, hogy ugyanazt olvastam-e otthon, mint amiről most itt két ellenzéki képviselőtől is hallottam. Mert amikor én ezt először olvastam, azt gondoltam, hogy na végre, egy gazdaságélénkítő lépés. Ebből biztos, hogy nem lesz nagy vita a parlamentben, hiszen végre egy olyan újítás, olyan gazdaságélénkítő lépés következik, amellyel mindnyájan egyet tudunk érteni. Ráadásul, ugye, az Európai Unióban eddig már 10 ország be is vezette, és használják a maguk nyereségére. Aztán elhatároztam, muszáj leszögezni, hogy ez a törvényjavaslat nem szól másról, mint arról, hogy megalkotja a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokra vonatkozó szabályokat. Erről, a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokra vonatkozó szabályokról szól.

De nézzük meg igazából, hogy ezen SZIT-ek létrehozásának milyen három gazdaságpolitikai stratégiai célja van. Először is az, hogy kedvező adózási és befektetőbarát szabályozói környezetet teremtve friss és elsősorban hazai és külföldi intézményi befektetőtől származó tőkét hozzon be a magyar ingatlanpiacra, ami az egész ingatlanszektor számára komoly reálgazdasági előnyökkel járhat az ingatlanfejlesztési aktivitás várható növekedése miatt. A SZIT-ekkel versenyző, Magyarországon bejegyzett ingatlanalapokhoz képest egy szélesebb befektetői kört szólíthatunk meg, ami elsősorban a SZIT-struktúrák marketingértékének köszönhető. A SZIT-ekben a nemzetközi szinten felhalmozott tőke ugyanis nemcsak specialista befektetőket vonz az ilyen termékekhez, hanem a legnagyobb generalista részvény-, illetve kötvénybefektetők előtt is megnyitja a hazai ingatlanpiacot.

A továbbra is virágzó nyugat-európai holdingközpontok számos olyan adminisztratív védekezési lehetőséget nyújtanak a befektetők számára, amelyek az adózási előnyöktől függetlenül is a befektetői bizalom növelését szolgálják. A jelen törvényalkotás olyan megoldási lehetőségeket tartalmaz, amelyek a hazai környezethez igazítva valósítják meg ezen elvárások érvényesítését. A módosítás előirányozza, hogy svájci, luxemburgi mintára a társaság ügyeit ellátó ügyvéd, könyvvizsgáló, jogtanácsos, közjegyző is elláthassa akár a részvénykönyvvezetés feladatát.

Másodszor, közismert tény, hogy a SZIT-tel versenyző magyarországi bejegyzésű ingatlanalap-kezelők, mind a kereskedelmi ingatlan- és lakóingatlan-fejlesztők piaci szegmensében több mint 90 százalék a külföldi tulajdonú gazdasági társaságok részaránya. Fontos megemlíteni, hogy a SZIT-ek létrehozásával és tőzsdére vezetésével tudjuk a magyar tulajdonban lévő ingatlanfejlesztő és ingatlanbefektető cégeket erősíteni.

Harmadszor, a bérlakáspiac élénkítése hozzájárulhat a foglalkoztatottsági szint növeléséhez, a magyar munkaerő mobilitásának növekedése révén. Ehhez a magántőke eddiginél fokozottabb bevonására van szükség, amihez a SZIT első számú finanszírozási csatornát jelenthet. Azt hiszem, akkor, amikor foglalkoztatási szint növeléséről beszélünk, befektetői védelemről beszélünk, ez a törvény jól előkészített, és arra a problémára, ami a magyar ingatlanpiacon jelen pillanatban fölmerül, arra a pangásra, és arra a megoldásra, ami szükséges a gazdasági élénkülés elindulásához, megoldást kínál. Kérem képviselőtársaimat, támogassák ezt a javaslatot.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu