LAKATOSNÉ SIRA MAGDOLNA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat két területéhez szeretnék hozzászólni: az egyik a közfoglalkoztatási rendszer, a másik pedig az utcai szociális munka.

Én egy 745 lelkes kistelepülés polgármestere is vagyok Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti szegletében - csak azért mondom, hogy lássák, ismerem a közfoglalkoztatás rendszerét, és 16 éve végzem ezt a tevékenységet, tehát eléggé átlátom az elmúlt időszakban ez irányban történt változásokat.

Azt gondolom, hogy nagyon fontos a közfoglalkoztatás rendszerének rendszeres áttekintése, egyrészt indokolt nemzetgazdasági szempontból, másrészt véleményem szerint talán még fontosabb szempontja ennek az áttekintésnek a helyi gazdaság szempontja, ami az elmúlt években, azt gondolom, nem történt meg. Hiszen a közcélú foglalkoztatásra kifizetett bérek hasznosulásának vizsgálata a helyi gazdaság szempontjából semmilyen módon nem történt meg. A helyi gazdaság fejlesztéséről csak akkor beszélhetünk, ha a helyi gazdaság előbb-utóbb képes majd piaci alapon is működni, és nem attól működik, hogy egyébként ebbe közfoglalkoztatási bért pumpálunk.

Azt is látom polgármesterként, hogy a kistelepüléseken hihetetlen kettősség van jelen: egy óriási munkanélküliség, a másik oldalról pedig egy munkaerőhiány.

Nagyon fontosnak tartom felismertetni az emberekkel azt, hogy tudják, mi a tényleges munka, fontosnak tartom, hogy alkalmassá tegyük őket arra, hogy piaci körülmények között is képesek legyenek munkát végezni, és felismerjék azt, hogy önmagukért elsősorban saját maguk a felelősek.

A korábbi közfoglalkoztatásban számtalan pozitív és negatív példát is ismerhetünk. Én azt gondolom, hogy a 2011-ben elindult új közfoglalkoztatási rendszernek is megvan a maga előnye, ezt tapasztalatból mondom, mert polgármesterként végig kellett gondolni a 2011. évet pályázati szempontból, előre meg kellett tervezni a feladatokat, és azokhoz hozzá kellett rendelni a munkaerőt és az eszközöket is, amelyekkel azokat a feladatokat el tudjuk végezni, és természetesen az erre fordítandó időt is.

(13.00)

A mostani törvényjavaslat legfontosabb részének tartom az értékteremtő közfoglalkoztatási rendszer megteremtését, mert ez a lényege a történetnek, hiszen annak nem sok értelme van, hogy hétfőn jobbról balra, kedden pedig balról jobbra gereblyézzük a falevelet, és így látszólagos munkát kínáljunk az embereknek. Az még nagyobb probléma, ha ők maguk el is hiszik, hogy ez tényleges munkavégzés, mert nem tudnak egyébként piaci körülmények között másrészről munkát vállalni.

Nagyon fontos értékének tartom ennek a javaslatnak azt is, hogy akik nem képesek munkavállalásra, azoknak a szociális törvényben ellátást biztosít. Fontos eleme a javaslatnak, hogy a szociális ellátórendszerben kapható támogatások nagysága ne legyen a munkavégzés ellen ösztönző hatású. Meghatározza az aktív korú, megélhetéshez szükséges jövedelemmel nem rendelkező, nem foglalkoztatott személyek jogán a család által igényelhető támogatások nagyságát, azaz a foglalkoztatást helyettesítő támogatás és rendszeres szociális segély együttes összegének maximumát.

A törvényszöveg kétféle maximumösszeget tartalmaz. Egyrészt arra az esetre határoz meg összeget, amikor a családban csak rendszeres szociális segélyben részesülő személy van, és nagyon fontosnak tartom munkavállalásra ösztönzés szempontjából, hogy arra is meghatároz egy másik összeget, amikor a családban rendszeres szociális segélyezett és foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult is van.

Nagyon fontosnak tartom ennek a törvényjavaslatnak még két elemét. Egyrészt a nyugdíj előtti álláskeresési segélyt, mert azt gondolom, hogy ez egyrészt lehetőséget ad arra, hogy ezek az emberek munkát vállaljanak, másrészt pedig egy biztonságot is megteremt számukra, hiszen azok esetében, akiknél a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb 5 év hiányzik, és legalább 90 napon álláskeresési járadékban részesültek, ebben az ellátásban részesülhetnek.

Nagyon fontos eleme ennek a javaslatnak az is, hogy a közfoglalkoztatási bér többletteljesítmény esetén lehet a jogszabályban rögzítettnél magasabb. Ez is egyfajta teljesítményre tudja ösztönözni a munkavállalót, a munkáltató részéről pedig magasabb teljesítmény elismerésére ad lehetőséget. Azt gondolom, hogy a helyi gazdaság tényleges elindításának csak részeszköze lehet a közfoglalkoztatás és nem a megoldása. A helyi gazdaság beindításához komplexebb, rendszerszerű szemléletre van szükség. A kormány több intézkedéssel is segítette az elmúlt évben mindezt, például megteremtődött annak a lehetősége, hogy a közétkeztetésbe a kistermelők beszállítsanak.

Az természetes, hogy még sok intézkedés van hátra. Periklészt szeretném idézni, amikor a törvényjavaslatnak erről a részéről befejező gondolatot mondok: "Nem szégyen az, ha valaki szegény, csak az, ha nem igyekszik munkával kijutni a szegénységből."

A mondandóm második része az utcai szociális munkáról szól. A Nemzeti Rehabilitációs Intézet elég széles körű ellenőrzést végzett ezen a területen, és az ellenőrzés során az egyik legnagyobb problémaként azt állapították meg, hogy rendkívül ad hoc jellegű az ellátás területi megoszlása, tehát annak ellenére, hogy probléma nem csak az 50 ezer fő fölötti városokban, városrészekben van, nincs megoldva a kisebb településeken ez az ellátás; annak ellenére, hogy egyébként ezekben a városokban, városrészekben is jelen lévő probléma az utcán élés. Tekintettel arra, hogy nem került szabályozásra, miszerint 50 ezer lakosonként szükséges-e az utcai szociális munkát biztosítani, így azokban a városokban, ahol a lakosságszám meghaladja ezt a határt, akár több szolgálat is működik, más esetben pedig nem. Nagyon fontos, hogy kapacitásszabályozás pontosítására van szükség.

A módosítások közül éppen ezért kiemelném, hogy bevezetésre kerülnek ezek a kapacitásszabályozások, amely az új szolgáltatók, intézmények létesítése, meglévő férőhelyek bővítése, illetve ellátotti létszám növelése esetén megalapozzák az állami hozzájárulásra való jogosultságot. 2010-től már három ellátási formában pályázati támogatással lehet igénybe venni hároméves szerződés keretében a finanszírozást. Azt gondolom, hogy 2012-től az utcai szociális munkában az erre a rendszere való áttérés sem fog problémát okozni, hiszen az elmúlt évek tapasztalatai már tudják segíteni ebben az ellátási formában is ezt az új formát, ami lehetőséget ad arra, hogy szélesebb körben az ország területileg sokkal jobban ellátott legyen utcai szociális munka biztosításával.

Mindösszesen ennyit szerettem volna a törvényjavaslattal kapcsolatosan elmondani, és arra kérem képviselőtársaimat érintett kistelepülési polgármesterként, hogy támogassák a törvényjavaslatot.

Köszönöm a szót. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu