RÓNASZÉKINÉ KERESZTES MONIKA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Egészséges személyiség az, aki tud szeretni és szeret dolgozni - mondta Freud. Az emberi élet lényegi eleme a munkavégzés. Bonyolult társadalmi összefüggések eredménye, hogy egy adott korban milyen tartalommal és milyen arányban szerepel a szeretni tudás és a dolgozni akarás képessége az egyén életében, és milyen hatással van társadalmi közössége számára rövid és hosszú távon egyaránt. Ebben a Házban, a mai Magyarországon a törvényhozás eszközével kell vállalnunk a küzdelmet a minket körülvevő gazdasági válság jelenségeivel szemben, de egy percre sem szabad felednünk, hogy sikere nagymértékben függ emberi kapcsolataink minőségétől, a nemzetet alkotó legkisebb közösségeink, a házasság és a család társadalomban betöltött szerepétől.

A jelen válságállapot, amelyben élünk, a nagymértékű államadóssággal szemben felvett harc kényszere, mind hosszú évek önzésének, a társadalmi javak igazságtalan elosztásának vagy épp elidegenítésének eredménye. Ennek következtében sérült az emberek saját jövőjükbe vetett hite, a tervezés képessége, és ez határozza meg a munkához való viszonyunkat is, hiszen ha az ország javait egy szűk elit sajátítja ki, pazarló módon gazdálkodik vele, természetes következményképp hajtja saját népét a pusztító államadósságba, így elvész a munka értékteremtő szerepe, hiányozni fog belőle az egyén és a társadalom boldogulását szolgáló egyensúly.

A bizonytalan helyzetet még súlyosbítja, ha az emberek szemében elvész az állami felelősségvállalás iránti bizalom. Erre erősítenek rá a bankok, pénzintézetek csodát ígérve a gyors megoldást kínáló hiteleikkel, nemcsak az ország gazdaságát, de az egyes embert is adósságcsapdába csalva. Előző kormányunknak többek között ezzel is sikerült leszállópályára állítani a magyar középosztályt, amely erős létével húzóereje, munkahelyteremtője lehetne a szociálisan rászoruló réteg számára is. Így kényelmesebbnek tűnt a régóta alkalmazott módszer: egyszerűbb segélyezési rendszerben tartani a munka világából kikerült emberek tömegét, ellenérdekeltté téve őket abban, hogy rendszeres munkával teremtsék meg megélhetésük alapjait. Önpusztító zsákutca volt ez, tudjuk jól, ezért a fejlődésében megakadt Magyarországon már az is nehezen talál munkát, aki tisztességesen dolgozni szeretne. Ezért vár megújulásra, átszervezésre az egész magyar társadalom, hogy visszaszerezze és visszaadja az embereknek a munka becsületének igényét, és lehetőséget teremtsen arra, hogy minden aktív, cselekvőképes állampolgár természetes módon tudjon és akarjon dolgozni.

Nyomasztó adóterheink - banki közreműködés bevonásával - bravúrosan levezényelt csökkentése Orbán Viktor kormányának európai szinten példaértékű cselekedete volt. Magyarország igazi talpra állását viszont a belső gazdaság építése, a GDP-t egyenletes növelő termelés biztosítja majd. Ennek teremt lehetőséget az Új Széchenyi-terv, az adóalap- és járulékcsökkentéssel ösztönzött munka, a gyermekáldás vállalása és a vállalkozások. A munkához tőke kell, a tőkéhez munka kell - mondta XIII. Leó pápa Az új dolgok, Rerum Novarum című, a munkáról szóló enciklikájában.

E szemléletmód kialakításához járul hozzá az előttünk fekvő T/3500. számú törvényjavaslat. Célja: új közfoglalkoztatási intézményrendszer felépítése, amely megteremti a lehetőséget a munkaerőpiacról kiszorult, de dolgozni képes, aktív korú emberek foglalkoztatásához. A Nézőpont Intézet legfrissebb felmérései alapján tízből nyolcan helyeslik, ha az állam a tartósan munkanélkülieket állami beruházásokon keresztül közmunkára kötelezi. A kérdésben nincs szignifikáns különbség korcsoportok, településtípus és pártszimpátia szerint. Meglepő azonban, ha a gazdasági aktivitás szerint vizsgáljuk a válaszadók véleményét. Ugyan az aktív keresők és a rokkantnyugdíjasok 83-84 százaléka támogatja a közmunkaprogramokat, a "segély helyett munkát" kormányzati irányt a munkanélküliek 78 százaléka is jogosnak véli.

(11.50)

A törvényjavaslat részét képező szociális törvény módosítása tartalmazza az ellátottak finanszírozása, a szolgáltatások igénybevétele szempontjából fontos országos szintű, egységes rendszerben nyomon követhető regisztrációs rendszert. Ez a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal feladata lesz, a nyilvántartás alapjául a társadalombiztosítási azonosító jel szolgál majd. Szintén ezen intézmény dönt a kapacitásszabályozás bevezetéséről is. 2012. január 1-jét követően új szolgáltatók, intézmények létesítése, már működő intézmények férőhelyeinek bővítése esetén a normatív állami támogatásra váró jogosultságnak többletfeltétele lesz az új szolgáltatók, intézmények, valamint az új férőhelyek és ellátottak befogadása. A befogadói eljárás alól kivételt képeznek a pályázati úton finanszírozott szociális szolgáltatások. Az intézkedést indokolja, hogy érvényesülhessen az arányos területi elosztás, illetve a szolgáltatásszervezés biztosítása a ténylegesen felmerülő ellátási szükségletekre tudjon reagálni.

A törvényjavaslat megteremti annak jogszabályi lehetőségét, hogy ha az ellátott vagy más személy - főleg hozzátartozó - anyagi körülményei megengedik, akkor önként vállalhassa a részére megállapított személyi térítési díjnál magasabb összeg megfizetését abban az esetben is, ha a megfizetni kívánt összeg nem éri el a teljes intézményi térítési díjat. Ilyen esetben azonban a jövedelemvizsgálat alóli felmentés visszaélésekre adhat okot, ezért a jövedelemvizsgálatot el kell végezni.

2009-től a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások, 2010-től a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás finanszírozása hároméves szerződés keretében valósult meg. 2012. január 1-jétől e három alapszolgáltatás mellett az utcai szociális munka finanszírozására is pályázati úton fog sor kerülni. A módosítás 2011. július 1-jei hatálybalépése biztosítja a fenntartók számára a megfelelő felkészülési időt, és megteremti a jogalapot a pályáztatás 2011 második félévében történő lebonyolításához. Ezzel egyidejűleg, de 2012. január 1-jei hatálybalépéssel kikerül a kötelező önkormányzati feladatok közül az utcai szociális munka biztosítása.

A ma általános vitára bocsátott törvényjavaslat része a gyermekvédelmi törvény módosítása is. Az előterjesztés az eddig kísérleti programként működő, a hozzátartozók közötti erőszak miatt krízishelyzetbe került, bántalmazott családokat segítő krízisközpontok férőhelyeit beemeli a Gyvt. családok átmeneti otthonára vonatkozó rendelkezései közé, és bevonja a pályázati úton finanszírozott ellátások körébe. A krízisközpontok legfőbb feladata az előző évekhez hasonlóan az azonnali segítségnyújtás a háztartásokon, párkapcsolaton belüli erőszak áldozatai számára. Komplex ellátásban részesítették a bántalmazottakat, amely magában foglalta az alapvető szükségletek kielégítésén túl a krízishelyzet megoldása érdekében szükséges szakemberek bevonását is. Alapvető jelentőséggel bírt az áldozatok érdekeinek védelme és képviselete, a központok számos esetben együttműködtek a krízisszituáció kezelése érdekében az abban jártas szervezetekkel: egészségügyi szolgáltatókkal, kórházakkal, áldozatsegítő szolgálattal vagy a gyámhivatallal.

2010-ben összesen 1480 főt fogadtak a regionális krízisközpontok, amely 765 esetet jelentett. A bántalmazottak nagy része gyermek, illetve többgyermekes édesanya volt. Az egyedülálló nők száma 59, ez 4 százalék, míg a gyermekes anyáké 425, ez 28 százalék volt, amelyekre 968, 65 százalék gyermek jutott. Figyelemre méltó, hogy a felvett személyek között mindössze 3 férfi akadt, mindannyian egyedülállóak voltak, gyermek nélkül, 17 esetben ugyanakkor a teljes család vált a bántalmazás áldozatává. E nehéz és szomorú társadalmi jelenséggel szembenézve minden erővel segíteni kell az emberi kapcsolatok harmonikus működését, ezért is sürgető a társadalmi rend és működőképesség mihamarabbi előmozdítása.

Ha nagy a baj, a krízisellátás zavartalan működésének biztosítása érdekében feltétlenül szükséges a tevékenység jogszabályban történő szabályozása. Mivel a hozzátartozók közötti erőszak áldozatai speciális célcsoportot képeznek, külön ellátást igényelnek, krízisspecifikus szolgáltatás igénybevételére szorulnak. A kialakult krízishelyzet a hagyományos támogató rendszerek együttműködésével sem kezelhető azonnal, helyi szinten. A krízishelyzet megszüntetését komplex, maximum 8 hetes, szükség szerinti teljes körű ellátás biztosíthatja, amely az alapvető fiziológiai szükségletek ellátásának garantálásán túl szakemberek bevonását is lehetővé teszi.

A félutas kiléptető rendszer legfeljebb 5 év időtartamra lakhatást biztosít a bántalmazott számára, aki ez időtartam alatt az életvezetéséhez szükség szerinti segítséget vehet igénybe. A bántalmazottak három követelmény együttes fennállása esetén vehetik igénybe a szolgáltatást: bejelentett munkahely, részvétel az előtakarékossági programban és részvétel a társadalmi beilleszkedést segítő programban. A félutas házak léte azért kiemelkedően fontos, mert a rövid távra nyújtott krízisellátás mellett hosszú távú megoldást nyújt a bántalmazottaknak, és segítséget ahhoz, hogy reintegrálódás után ne kerüljenek vissza újra a krízisellátásba. A finanszírozás részletszabályai végrehajtási rendeleti szinten kerülnek majd meghatározásra.

A gyermekjóléti alapellátások közül a családi napközi, a házi gyermekfelügyelet, az alternatív napközbeni ellátás, a helyettes szülő, valamint a gyermekek átmenti otthona esetében a módszertani feladatok ellátása a gyakorlatban eddig nem mindig működött megfelelően. Egyes alapellátások esetében más típusú alapellátást nyújtó szolgáltatók látták el a módszertani feladatokat, más esetben pedig nem is volt módszertani feladatok ellátására kijelölt szolgáltató. Az említett szolgáltatásoknál kellő szakmai tapasztalat hiányában a regionális hatáskörű módszertani intézmények kijelöléséhez még nem állnak fenn biztonsággal a feltételek, ugyanakkor egyértelmű, hogy szükséges a szolgáltatások specifikus módszertani támogatása.

Az egységes módszertani szemlélet és a magas szakmai színvonalú feladatellátás biztosítása érdekében a törvényjavaslat a felsorolt alapellátások vonatkozásában a módszertani intézmények regionális, illetve országos szinten, pályázati úton való kijelölésének eddigi rendszerét megváltoztatja azzal, hogy maradnak a jelenlegi struktúrában egyes ellátási formák, másrészt kiegészül a jogszabály egy új bekezdéssel. Továbbra is regionális hatáskörben marad a bölcsőde, gyermekotthon, valamint országos hatáskörű a családok átmeneti otthona, a nevelőszülői hálózatok, területi gyermekvédelmi szakszolgálatok módszertani feladatellátása.

Kiegészül a jogszabály azzal, hogy azon gyermekjóléti alapellátások tekintetében, ahol jelenleg nem működik módszertani intézmény, a családi napközi, a házi gyermekfelügyelet, alternatív napközbeni ellátás, helyettes szülő, valamint a gyermekek átmeneti otthona, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet jelöli ki országos hatáskörrel a módszertani feladatok ellátásra. Az intézmény az egyes módszertani feladatokat az adott szolgáltatók, intézmények dolgozói közül kiválasztott szakértők bevonásával fogja biztosítani és ellátni. A központi nyilvántartási rendszerbe való bejelentési kötelezettség részletes szabályi végrehajtási rendeleti szinten kerülnek majd módosításra.

Óriási feladatra vállalkozott a mostani kormány. A módosításra került szociális, illetve gyermekvédelmi törvény átgondolt, szakmailag megalapozott hátteret kíván biztosítani az ellátásra valóban rászoruló embertársaink és családjaik számára, lehetőséget és segítséget adva a remélt önálló és boldogabb életvitelhez. Kulcsfontosságú, hogy Magyarország újraszervezésében minden egyes ember részt vegyen, az állam és a törvényhozás feladata, hogy megteremtse annak lehetőségét, hogy mindenki saját kiindulási helyzetéből pozitív irányban, saját és szerettei jóléte érdekében akarjon és tudjon is cselekedni. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.)

(12.00)

Befejezésül kérem, engedjenek meg egy személyes szálat mondandómban. Az imént említett örökség különös kegyelem folytán megadatott nekem. Édesapám történelemtanárként, pedagógusként végigküzdött, dolgozott tiszta, becsületes élet igényét hagyta örökül családja számára. Apáról fiúra szállt az a gondolkodásmód, amely felelősséget a szülők saját példájukon adnak át. Egy hete temettük el őt súlyos közlekedési baleset vétlen áldozataként. Egy írásában megfogalmazott gondolatával az iránta való szeretetből és tiszteletből itt, az ország Házában is szeretnék emléket állítani neki mint legidősebb lánya; a mai napon, június 22-én lenne 76 éves: "Az elvágott gyökerű fának, hiába gondozzuk, hiába becsüljük leveleit..."

Forrás: parlament.hu