TALABÉR MÁRTA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország államadóssága 2010-re a GDP-hez viszonyítva 130 százalékkal nőtt, ezért a Széll Kálmán-terv az államadósság csökkentését, a gazdasági és társadalmi élet államadósság-újratermelését okozó területeinek racionalizálását, átszervezését tűzte ki célul.

Az adósságcsökkentés érdekében felül kell vizsgálni azon állami kiadásokat, amelyek a költségvetés legnagyobb kifizetőhelyei: ezek a különböző, munkanélküliséghez kapcsolódó segélyek és támogatások, valamint a nyugdíjrendszer. A Széll Kálmán-terv "Adósság és munka" programpontja alapján az alacsony foglalkoztatási szint, a munka után járó adó- és járulékbevétel-kiesés, a kifizetett segélyek, támogatások államháztartásra és az államadósságra gyakorolt negatív hatása miatt meg kell teremteni az aktív korú, munkaképes, munkaerőpiacról kiszorult munkavállalók foglalkoztatásának lehetőségét.

A munkanélküliek ellátása jelenleg a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján az álláskeresési járadék és az álláskeresési segély keretében, illetőleg a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény alapján a bérpótló juttatás és a rendszeres szociális segély keretében valósul meg. A munkanélküliek ellátási rendszere azonban a jelenlegi formájában nem tölti be teljes mértékben a funkcióját, ezért szükséges az ehhez kapcsolódó ellátási rendszer, a közfoglalkoztatás, valamint az álláskeresőkhöz kapcsolódó támogatások és szociális juttatások átalakítása.

A továbbiakban a T/3500. számú törvényjavaslatnak a szociális ellátásokat érintő részéről szeretnék beszélni. A szociális és a gyermekjóléti szolgáltatások működésével kapcsolatosan a törvényjavaslat által eszközölt változás nem jelent jelentős strukturális módosulást, de könnyebbé, átláthatóbbá teszi a szolgáltatási rendszer működését. A személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatások igénybevevőiről vezetendő nyilvántartás hatályos szabályozása jelenleg a jegyző által vezetett nyilvántartás egyes adataira hivatkozik vissza. 2011. január 1-jétől azonban új rendelkezések léptek hatályba a szociális szolgáltatások nyilvántartási rendszerére vonatkozóan. A törvényjavaslat ezekhez az új szabályokhoz igazodva módosítja a nyilvántartásban rögzítendő adatok körét.

Törvényi szinten szükséges annak a rögzítése, hogy mely szolgáltatások esetén nem kell adatot felvenni a társadalombiztosítási azonosítási jel alapú nyilvántartásba. Ennek alapján a taj-alapú nyilvántartásban való adatszolgáltatás kötelezettsége alól is mentesül a családsegítés abban az esetben, ha a külön jogszabályban meghatározott szakmai tevékenység már az első interjú kapcsán tett intézkedéssel lezárható.

(8.50)

Ezenkívül a falugondnoki és a tanyagondnoki szolgáltatás, a népkonyha, a szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása és az utcai szociális munka is mentesül ezen kötelezettség alól.

Az indokolatlan normatívakiáramlások és a túlkapacitások szabályozására új elemmel egészül ki a szociális szolgáltatások finanszírozási feltételrendszere. A többletfeltétel a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatók, intézmények, valamint új férőhelyek és ellátottak befogadása egy olyan finanszírozási rendszerbe, amelynek célja a ténylegesen felmerülő, valós szükségletekre reagáló szolgáltatás biztosítása és az arányos területi elosztás érvényesítése. Ezen finanszírozási rendszerbe való befogadási eljárásban a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal dönt a fenntartó kérelméről. A hivatal mérlegeli, hogy az adott szolgáltató intézmény vagy új férőhely létrehozása, vagy az ellátotti létszám növelése az adott ellátási területen felmerülő igényekre tekintettel valóban indokolt-e. A befogadási eljárás alól kivételt képeznek a pályázati úton finanszírozott szociális szolgáltatások. Mentesülnek a befogadási kötelezettség alól a hazai és uniós támogatásból létrehozott szolgáltatások is, továbbá az önkormányzati fenntartó is mentesül, ha a szolgáltatás létrehozásával az önkormányzat a feladatellátási kötelezettségének tesz eleget.

A pénzügyi hatósági ellenőrzés megkönnyítése és hatékonyabbá tétele érekében a törvényjavaslat kibővíti a szociális szolgáltatások igénybevételekor kötendő megállapodás tartalmi elemeinek körét, mégpedig az igénybevevő természetes személy személyi azonosító adataival.

Az előterjesztés megteremti annak jogszabályi lehetőségét, hogy ha az ellátott vagy más személy, főleg hozzátartozó anyagi körülményei megengedik, akkor önként vállalhassa a részére megállapított személyi térítési díjnál magasabb összeg megfizetését abban az esetben is, ha a megfizetni kívánt összeg nem éri el a teljes intézményi térítési díjat.

Az utcai szociális munkára vonatkozó változás lényege, hogy az utcai szociális munka a normatív finanszírozási körből, tehát az önkormányzati ellátási körből átkerül az állami finanszírozási körbe. Ennek megfelelően 2012. január 1-jétől ennek finanszírozása pályázati úton fog megvalósulni.

Most áttérnék a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos módosításokra. A törvényjavaslat az eddig csak kísérleti programként működő és a családon belüli vagy hozzátartozók közötti erőszak miatt krízishelyzetbe került, bántalmazott családtagokat segítő krízisközpontok férőhelyeit beemeli a gyermekvédelmi törvénynek a családok átmeneti otthonára vonatkozó rendelkezései közé. Egyúttal javasolja, hogy a jövőben a krízisközpontok ellátása pályázati úton történjen. A krízishelyzet megszüntetését komplex, maximum 8 hetes, szükség szerinti teljes körű ellátás biztosíthatja, ami az alapvető fiziológiai szükségletek ellátásának garantálásán túl szakemberek bevonását is lehetővé teszi.

Az előterjesztés szintén jogszabályi szintre emeli az úgynevezett félutas kiléptető rendszer szabályozását. Ezen félutas kiléptető rendszer maximum 5 év időtartamra lakhatást biztosít a bántalmazott személyek számára, ami idő alatt ezen emberek az életvezetéshez szükséges, szükség szerinti segítséget vehetnek igénybe. Bejelentett munkahely, részvétel az úgynevezett előtakarékossági programban, valamint részvétel a társadalmi reintegrációt segítő programban, ennek a három feltételnek kell megfelelnie annak a bántalmazott személynek, aki a félutas kiléptető rendszer szolgáltatásait kívánja igénybe venni. A félutas házak nemcsak rövid távon nyújtanak krízisellátást, hanem hosszú távon is segítséget adnak a bántalmazottnak, hogy vissza tudjon kerülni a társadalomba, és abban a jövőben jól tudjon működni, részt venni.

A gyermekjóléti alapellátások közül a családi napközi, a házi gyermekfelügyelet, az alternatív napközbeni ellátás, a helyettes szülő, valamint a gyermekek átmeneti otthona esetében a gyakorlatban a módszertani feladatok ellátása eddig nem mindig működött megfelelően. Ennek értelmében az előterjesztés módosítja a módszertani intézményekre vonatkozó szabályozást annak érdekében, hogy megvalósuljon az egységes, hatékony módszertani irányítás a gyermekjóléti alapellátások területén. Továbbra is regionális hatáskörben tartja a törvényjavaslat a bölcsőde, gyermekotthon vonatkozásában a módszertani feladatok ellátását, míg országos hatáskörben a családok átmeneti otthona, nevelőszülői hálózatok, területi gyermekvédelmi szakszolgálatok módszertani feladatainak ellátását.

Bizonyos gyermekjóléti alapellátások tekintetében jelenleg nem működik módszertani intézmény, így például a családi napközi, a házi gyermekfelügyelet, az alternatív napközbeni ellátás, a helyettes szülő, valamint a gyermekek átmeneti otthona tekintetében. Ezen alapellátások esetében a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet jelöli ki országos hatáskörrel a módszertani feladatok ellátására a módszertani intézményt. Hasonlóan a szociális ellátásokhoz, a gyermekjóléti alapellátások és a gyermekvédelmi szakellátások vonatkozásában is bevezetésre került egy naprakész, országosan egységes információs bázis, amely a társadalombiztosítási azonosító jelen alapuló nyilvántartás.

A törvényjavaslat a gyermekjóléti és a gyermekvédelmi területen is bevezeti a kapacitásszabályozást, amelynek eredményeként 2012. január 1-jét követően új szolgáltató intézmények létesítése, illetve a már működő intézmények férőhelyeinek bővítése esetén a normatív állami finanszírozásra való jogosultság többletfeltétele lesz a területi arányos eloszlást is figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe történő befogadás. Eme befogadási eljárásban a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal dönt a fenntartó kérelméről, mérlegelve, hogy az adott szolgáltató, illetve intézmény, férőhely létrehozása az ellátási területen felmerülő igényekre tekintettel valóban indokolt-e.

Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy a kormány T/3500. számú törvényjavaslatát támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu