DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 11. sorszámú módosító indítványról szeretnék beszélni, és szeretném a képviselőtársaimat arról meggyőzni, hogy fogadják el ezt a módosító indítványt - teszem ezt annak ellenére, hogy az alkotmányügyi bizottságban ez még nem látszott ilyen egyenes és sikeres útnak.

A köztársasági elnök javadalmazásáról, jogállásáról szóló önálló törvény megalkotását általában az MSZP támogatja. Azt mondjuk, hogy legyen egy ilyen törvény, amely ezeket a viszonyokat magas szinten rendezi, ez a köztársasági elnök alkotmányos státusával összeillő és támogatható, logikus szándék, ugyanakkor a szabályozásban van néhány olyan kérdés, amelyet kritikával illettünk. Tehát, csak hogy világos legyen, ez nem az a törvény, ahol mindenáron valamilyen kormánypárti-ellenzéki szembenállást szeretnénk demonstrálni, miközben persze a Magyar Szocialista Párt alapvetően kritizálja azt a politikát, amelyet a Fidesz folytat, hogy a hatalommegosztást gyakorlatilag felszámolja Magyarországon, de ebben a törvényben ennek csak az oldalvizén kerülhetett szóba ez az állítás; már beszéltünk erről az általános vitában.

Ennél a módosító indítványnál mi azt szeretnénk elérni, hogy az elnöki hivatalban a politikai főtanácsadókra, politikai tanácsadókra irányadó köztisztviselői rendelkezések szerint ne kerüljön kinevezésre az elnöki tanácsadók köre. Arról, hogy igazából mi ennek a dolognak a lényege: miközben az általános vitában és az alkotmányügyi bizottságban is az államtitkár úr rávilágított arra, hogy ez csak egy jogi megoldás, hogy a köztisztviselői törvény egyébként idevonatkozó rendelkezéseit kell munkajogi értelemben itt alkalmazni, és nem is úgy hívják, hogy politikai tanácsadó, hanem úgy hívják, hogy elnöki tanácsadó, mi ennek ellenére azt mondjuk, hogy ez a szabályozás így nem helyes. Az elnöknek, az elnök környezetének, az elnöki hivatalnak még csak sugallni sem szabad azt, hogy ott politikai megfontolásból történik bármi is, pláne pártpolitikai megfontolásból, hiszen az elnöknek az alkotmányos funkciója az, hogy kifejezze a nemzet egységét.

Ezért úgy gondoljuk, hogy nem ilyen megoldást kellene alkalmazni, lehet erre más jogtechnikát is találni, arról nem is beszélve, hogy a köztársasági elnöki úr apparátusában nem politikai vagy elnöki - mindegy, hogy hogyan hívjuk - tanácsadókra van szükség, hanem magasan kvalifikált szakemberekre, például magasan képzett, a joghoz, az alkotmányjoghoz értő szakemberekre, akik segítenek a köztársaság elnökének megítélni azt, hogy mondjuk, egy törvényt aláírjanak-e automatikusan, vagy pedig azt megfontolásra visszaküldjék az Országgyűlésnek. Volt olyan időszak a Magyar Köztársaság életében, amikor a köztársasági elnök tisztségét egy olyan nagy tekintélyű jogtudós töltötte be, aki saját maga is képes volt ennek a megítélésére. Ma egy olyan köztársasági elnöke van Magyarországnak, aki nem a magas jogi képzettsége miatt kapta ezt a megtisztelő beosztást, hanem egyéb, Fidesz-pártpolitikai szempontok alapján, ezért úgy gondoljuk, hogy a jogbiztonság szempontjából különösen fontos lenne, hogy ne elnöki politikai tanácsadó, hanem magasan képzett jogászok dolgozzanak a Köztársasági Elnöki Hivatalban.

Ezért ezzel a módosító indítvánnyal - amelyet a képviselőtársaimmal együtt nyújtottam be - szeretnénk ezt a szakaszt kiemelni, és arra biztatni a kormányt, hogy egy másik jogi megoldást találjon az elnöki apparátusban azon szakemberek számára, akiknek a szükségességét egyébként senki nem vonja kétségbe, amiről már az előbb is beszéltem.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

(9.10)

Forrás: parlament.hu