SCHEIRING GÁBOR (LMP): Köszönöm szépen. Ezúttal szeretném kifejezni egyetértésemet Volner János képviselőtársammal.

Részletesen az ajánlás 2. és 3. pontjához szeretnék hozzászólni, de ahhoz, hogy a hozzászólásom veleje érthető legyen, azt gondolom, érdemes visszautalni azokra az általános kérdésekre, amelyek miatt ezt a törvényjavaslatot mi semmiképpen sem tudjuk támogatni.

A kormány ezzel a javaslattal gyakorlatilag abból a feltételezésből indul ki, hogy a magyar ingatlanpiac és talán ezen keresztül a magyar építőipar azáltal lendíthető fel, hogy extra adókedvezményeket és extra adminisztratív kedvezményeket nyújt olyan óriásméretű ingatlanbefektetési alapoknak, amelyek eddig szabályozottabb körülmények között voltak kénytelenek operálni.

Ezzel gyakorlatilag a legfőbb hatás, ami elérhető, az, hogy olyan többlettőke áramlik az ingatlanpiacba, amelynek célja az, hogy rövid távú, gyors és lehetőleg pénzügyi orientált megtérülésekre tegyen szert, ezért gondolom azt, hogy szabályozott ingatlanpiaci alapoknak nevezni ezeket az alapokat meglehetős eufemizmus, sokkal inkább célszerű ezeket a valódi nevükön nevezni, valódi jellegükre utaló elnevezést adni nekik, ez pedig nem lehet más, mint ingatlanspekulációs alapoknak kell ezeket nevezni. Ingatlanspekulációs alapok, mivel a legfőbb célja ezeknek az alapoknak az, hogy az ingatlan értékével különböző befektetési alapok az ingatlan értékére spekulálva, az ingatlan értékével játszadozva tegyenek szert a pénzügyi szférán belül profitra. Ezzel hosszú távon érdemi reálgazdasági hatást elérni nem lehet, és mindenképpen szeretnék itt még egyszer visszautalni arra, hogy azok az országok, amelyek arra a tőkére építettek, amelyek rövid távú szemlélettel a pénzügyi szektorba vagy az ingatlanszektorba spekulatív célzattal befektetve áramlanak be egy országba, azok minden esetben a kiszolgáltatottságot fokozták.

A magyar gazdaság egy sajátos függésben van a globális gazdaságtól, ezt a függést felszámolni nem lehet, mindenképpen számolnunk kell azzal, hogy nemzetközi és külföldi tőkét kell az országba behozni, ugyanakkor nagyon nem mindegy, hogy milyen tőkét hozunk be az országba, spekulációs célú, portfólió-befektetéseket hozunk-e be az országba, vagy pedig olyan tőkét hívunk be az országba, amely tartósan abban érdekelt, hogy a magyar gazdaságba mélyen beágyazódva, magas, hozzáadott értéket termeljen, és ezzel a magyar kis- és közepes vállalkozásoknak is lehetőséget adjon a kibontakozásra, ezzel munkahelyeket is teremtsen.

Én azt gondolom, ez a javaslat homlokegyenest ellentétben áll a második céllal, és csak és kizárólag a első célt tudja szolgálni, azaz a spekulációs tevékenységet támogatni, ami semmiképpen sem vezet egy hosszú távon fenntartható gazdasági fejlődéshez. Ezért mondtuk azt az általános vitában is, hogy semmiféle formában nem tudjuk támogatni ezt a javaslatot, és már ott kiderült, hogy Veres János és a szocialisták viszont örülnek ennek a javaslatnak, és a gazdaságélénkítés egy megfelelő eszközét látják ebben a javaslatban, úgyhogy nem lep meg, hogy nemcsak örülnek ennek az új, szabályozatlan ingatlanspekulációs alapnak mint gazdasági társasági formának, hanem még egyenesen ki is terjesztenék ennek a lehetőségét.

A 2. ajánlási pont egészen kérdőjeles számomra. Itt Veres János szeretné kivonni a törvényből azt a korlátozást, amely kizárja más hitelintézetnél, befektetési vállalkozásnál, kockázatitőkealap-kezelőnél vagy biztosítónál a vezető beosztású személyeket abból, hogy ezekben a spekulációs ingatlanalapokban vezető állást tölthessenek be.

(19.50)

Én azt gondolom, hogy ha már a jogalkotó létre kívánja hozni ezt a teljesen elhibázott és spekulációs ingatlanalap formát, akkor elindulva ezen az úton mindenképpen indokolt kizárni azokat a személyeket, akik már az adott piacon meglehetősen nagy információs többlettel rendelkeznek. Ez azért borzasztóan fontos, mert ha más nem, hát a gazdasági világválság egyik legfőbb tanulsága a bennfentes információknak a kétes értéke, és az, hogy ezek a bennfentes információk egymást erősítve tudnak-e extraprofitot eredményezni azoknak, akik számára a bennfentes információk elérhetőek, ugyanakkor kizárják a bizniszből azokat, akik számára viszont nem elérhetőek.

Egyrészt ezzel súlyosan rontják az esélyét annak, hogy mások is megkapaszkodjanak ezen a piacon, viszont egy sajátos belterjes szférát hoznak létre, egy sajátos belső értelmezési kerettel, sajátos belső tudással és sajátos információkkal, ami erősíti azt a csorda magatartást, ami egyébként jellemző általában a spekulációra és ami általában jellemző a pénzügyi szektor működésére. Ezért tudnak kialakulni oly gyakran buborékok, ezért jellemző ennek az egész szférának, szektornak a működésére a ciklikusság és a reálgazdasági fundamentumoktól való eltérés. Ez az egyik alapvető összetevője, hogy miért egy piaci kudarcoktól meglehetősen alaposan megvert szektor ez a pénzügyi szektor.

Ez a szabályozás, amit most Veres János képviselőtársam törölni kíván, valamennyire ezt a bennfentes hatást tudta volna csökkenteni, innentől kezdve még nagyobb lesz a kockázata annak, hogy a valóságtól elszakadva dolgozzanak az ingatlanspekulációs alapok vezetői.

Hasonlóképpen kiterjesztené az ingatlanspekulációs alapok működési feltételeit a 3. ajánlási pontban Veres János, és azt mondja, hogy lehetőséget kell biztosítani ezeknek az alapoknak arra, hogy vételi jogot is szerezzenek az ingatlan-portfólióba tartozó ingatlanra vonatkozóan is. Én nem gondolom, hogy bármilyen tekintetben ki kellene terjeszteni ezeknek az ingatlanalapoknak a működését, ha már elindítjuk őket, amit én, mondom még egyszer, nem támogatok, akkor lehetőleg minél korlátozottabb hatáskörben tudjanak működni.

Ezeket szerettem volna elmondani. Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu