DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Én már nagyon rövid lennék, és én is inkább összefoglalnám azt, amit a mai vita alapján én magam látok.

Nincs túl sok illúzióm meg reményem, tehát valószínűleg az előterjesztés változatlan formában elfogadásra kerül, de azt változatlanul elmondanám, hogy nem értem és nem is kaptam arra választ, hogy mitől lesz ez jobb, tehát mitől fog nőni az ellátás színvonala; különösen annak a fényében, hogy a következő évi költségvetésben ezeken az ellátási területeken ezektől az intézményektől majd pénzt fog elvonni a költségvetés.

(0.40)

Tehát ezekre most már semmiféle garanciát nem látok, azt látom, hogy egy hatalomkoncentráció zajlik le, amiben olyan szinten fognak dönteni majd adott megyék, állampolgárok sorsáról, ahol nincsenek minden információ birtokában. Tehát ez a decentralizáció ellen hat, az önkormányzatiság ellen hat, a területi önrendelkezési jog gyakorlása ellen hat, és ez szerintem semmiképpen nem kívánatos.

Lamperth Mónika erről a véleményünket elmondta. Elmondta, hogy miért és hogyan gondoltuk az erős területi önkormányzatiságot, azt hiszem, hogy erről többet nem érdemes beszélni. Azt hiszem, az egy óriási hiba, hogy a középszint anomáliái, a középszint - ahogy Répássy Róbert fogalmazott - nem teljes demokratikus kontrollja miatt ezt a kontrollt teljesen megszüntetik. Ezt én óriási hibának tartom.

Változatlanul mondanám saját megyémet érintőleg: nem látom a garanciákat arra, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, mondjuk, legalább változatlan színvonalon megmarad az egészségügyi ellátórendszer, a szociális rendszer vagy az oktatási rendszer. Én arra vártam volna garanciákat legalább, mondjuk, a megye képviselőitől - remélem, folytatnak ilyen típusú egyeztetéseket, de Répássy úron kívül egyetlen megyei képviselő sem volt itt -, hogy például azok az egészségügyi intézmények Kazincbarcikától Ózdon át, de a Zemplénig vagy egyébként Mezőkövesdig megmaradnak, és az állampolgárokat szolgálni fogják a későbbiekben is, amik nagyon fontosak a helyi életben. De aztán Budapesten lehet majd úgy gondolkodni erről egy tollvonással, hogy ezeknek a működtetése nem gazdaságos, és meg lehet ezeket az intézményeket szüntetni, aztán persze az ingatlanokkal meg majd azt kezdeni, amit gondolnak önök.

Azt hiszem, hogy ez az előterjesztés, foglaljuk össze, semmiben nem más, mint a hűtlen kezelések utólagos elvarrása, merthogy ezek szerintem azok voltak, legalábbis mindenképpen túlterjeszkedtek a megyei közgyűlési elnökök a saját hatáskörükön. Azt már nem is hoznám ide, mert ez nagyon elhúzná a vitát, hogy önök kiket, hogyan és milyen módon vádolnak ebben az országban azzal, hogy a hatáskörén túlterjeszkedve kötöttek meg vagy kötött meg bárki ilyen szerződéseket, vagy bármilyen vagyonátruházással kapcsolatos döntéseket hozott. Azt gondolom, hogy ez a sok száz milliárdos, ezermilliárdos nagyságrend, amiben az önök által támogatott megyei közgyűlési elnökök ezeket a hűtlen kezeléseket elkövették, ez nyilvánvalóan minden normális országban Btk. lenne, de utólag ezt ezzel el lehet varrni, nyilván a kétharmados többség sok mindenre feljogosít.

Én azt nem értem változatlanul, hogy ha ez tisztán egy ilyen intézményrendszer-működtetési kérdés lenne, amivel szintén nem értenék egyet egyébként, hogy ezt Budapesten jobban lehet látni kizárólag, de ha csak az lenne, akkor miért kell egyébként ezzel nem kapcsolatos vagyonelemeket is átadni. Gazdasági társaságokat átadni, adott esetben olyan gazdasági társaságokat átadni, amelyet a megye polgárai vagyonából, adójából hoztak létre, és adott esetben prosperálnak, mert ilyenek is vannak: van, aki jól sáfárkodott, vannak olyan közgyűlések, amelyek jól sáfárkodtak ezekkel a vagyonelemekkel, ezeket is át kell adni, de a közalapítványokat, üdülőket is; ezek a kérdések sem kerültek megválaszolásra.

De hogy tényleg a végképp egyszerű és profán dolgot megkérdezzem, a megyeházákkal tényleg mi lesz, vagy mi fog ott történni egyáltalán akkor ezek után ennek a fényében? Mondom még egyszer: Borsod megyében az 1720-as években épült föl a megye által vásárolt telekre a megye pénzén az a megyeháza, amely ezek szerint mostantól nem a megye tulajdona, nem is nagyon értem ezt a kérdést ebben a formában.

Azt tudom mondani, hogy nyilván ezekre a kérdésekre nem fognak válaszolni, és nem is fognak garanciákat vállalni arra, hogy megmarad az ellátás színvonala minimum. Logikus, amit csinálnak, legalábbis a saját logikájukon belül mindenképpen, pénzt akarnak megtakarítani, és úgy gondolják, hogy az ellátás átrendezésével vagy a színvonal csökkentésével ez kivitelezhető. De ez nem fog máshogy menni, be fognak zárni intézményeket, csak ezzel nem akarnak önök most szembesülni, és a vitában sem akartak ezzel szembesülni. Azt hiszem, hogy akkor korrekt az ellenzék, ha ezzel majd, amikor megtörténnek, szembesíteni fogja majd önöket.

Nyilván olyan sok minden momentumát lehetne még felemlíteni ennek az egész vitának, azonban én egy hátrányosabb helyzetű részéről jövök az országnak, úgyhogy egyet mondanék csak a végére. Sokan, talán Szalay Péter volt az, aki az egészségügy kapcsán jelezte vagy az oktatás kapcsán is talán, hogy az egyenlő hozzáférést szolgálja majd ez az előterjesztés. Nem látom egyébként, hogy hogyan, de ha ez a szándékuk, akkor sincs erre semmiféle garancia.

Azt hiszem, hogy pont a hátrányos helyzetű térségek fognak már nagyon rövid távon, de középtávon mindenképpen majd az állami racionalizálási elképzelésekkel kapcsolatban rosszul járni. Ez általában így szokott lenni. Azt hiszem, hogy ez egy nagyon nagy hiba, éppen az önrendelkezési jognak, az önkormányzásnak az lenne a lényege, hogy a részérdek, a megyei érdek képviseletével meghatalmazott, demokratikusan megválasztott képviselők dönthessenek ezekről a kérdésekről. Ez a kérdés, ez a lehetőség most ilyen módon egyfajta diktátummal elkerül tőlük. Nyilván jött erre egy válasz, hogy majd másról dönthetnek, mondjuk, azt még nem látjuk, hogy miről. Akkor meg azt tudom mondani, hogy nem erre kapták a felhatalmazást.

Tehát nyilván egy demokratikus, logikus válasz lenne talán az, hogy ezek a testületek feloszlatják magukat, és majd ha tudják, hogy milyen új feladatokkal látják el majd ezeket a testületeket az állampolgárok, akkor majd ők döntenek arról, hogy ezeknek a feladatoknak az ellátásával kiket és milyen módon bíznak meg.

Nyilván nem volt erről szó a választási kampányban, ez is elhangzott többször, de nem az első ilyen kérdés. Amikor máshol érzékeltek olyanokat, amikor önök ellenzékben voltak, hogy valamiről nem volt szó a választási kampányban, azt elmondták; azt meg, ha mi tesszük sokszor és nagyságrendekkel komolyabb ügyekben, akkor pedig szóvá teszik.

Az előterjesztést nyilvánvalóan jelenlegi formájában nem tudjuk elfogadni, és a következő hetekben még fel fogjuk hívni a visszásságokra a figyelmet.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu