SEBESTYÉN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Eredetileg nem így akartam kezdeni a mostani hozzászólásomat, de itt a vita hevében egy-két dologra rácsodálkoztam. Ezért engedjék meg, hogy egy kis ismétléssel kezdjem, mivel vannak olyan dolgok, amikre nem árt, ha emlékszünk, illetve emlékeztetjük rá a parlamenti képviselőket.

A 2012. évi költségvetés általános vitájánál már világosan elmondtam azokat az okokat, amivel az országunkat óriási adósságcsapdába hajszoló szocialisták és liberálisok több mint 20 ezer milliárdos adósságba sodorták az országunkat, hazánkat. Amihez hozzányúltak, azt vagy sikerült tönkretenni, sok dologgal pedig, ami igazán fontos lett volna, egyáltalán nem foglalkoztak. Ezek közé tartozik és sorolható a környezet- és természetvédelmi intézkedések. Ne felejtsük el, hogy milyen állapotban hagyták ránk hazánkat vagy például szűkebb pátriámat, Miskolcot és környékét Felsőzsolca árvíz sújtotta részén, vagy egy kis apró patak, a Szinva a felelőtlenség miatt mekkora pusztítást volt képes Diósgyőrben okozni, vagy a bükkszentlászlói árvízről ne is beszéljünk.

Ezeket, az országban még nagyon sok helyen meglévő és megörökölt problémákat kell a polgári kormánynak rendbe tenni akkor, amikor üres kasszát örököltünk. De az lett volna még a szerencsésebb eset, ha csak üres a kassza, de tudjuk, hogy az adósságállomány 8 év alatt a háromszorosára növekedett, így a kassza nemcsak üres, hanem adósságoktól terhes. Ehhez még hozzáadódik a gazdasági válság, és itt van képük rajtunk számon kérni a mélyen tisztelt képviselőtársaknak az elmúlt 8 évben okozott kárt. Az agyam megáll az ilyenen!

Ennyit az előzményekről, és most a jövőnket meghatározó vízvédelmi feladatokról szólnék pár mondatban. Mind országgyűlési képviselőként, mind vízügyi szakemberként üdvözlöm, hogy a 2012-es évi költségvetést megalapozó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat foglalkozik a vizeink jó állapotának eléréséhez szükséges intézkedésekről. Mint azt bizonyára önök is hallották és olvasták, a törvényjavaslat arra kötelezi a kormányt, hogy a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek kihirdetésével számoljon be a vizeink védelméért tett erőfeszítésekről.

Különösen fontos ez a kérdés most, amikor az ivóvízhiány egyre inkább globális szintű problémává válik. A vízigény és a rendelkezésre álló vízmennyiség egyensúlya a világ számos területén kritikusan megbillent. A vízhiány és az aszályok egyre nagyobb kihívást jelentenek, az éghajlatváltozás pedig várhatóan tovább ront ezen a helyzeten. Ez a probléma Európában sem korlátozódik már csak a mediterrán országokra. A Cseh Köztársaságban vannak olyan területek, ahol gyakori a vízhiány, valamint Franciaország és Belgium is túlzott vízkivételnek kitett vízlelőhelyekről számol be.

Ezek után érthető, ha az Európai Bizottság márciusi jelentésében aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a tagállamok késlekednek a vízügyi keretirányelv végrehajtásával. A vízgyűjtő-gazdálkodási terveket a vízpolitikai keretirányelv hatálya alá tartozó minden vízgyűjtő körzet számára 2009 decemberéig kellett elfogadni. A legtöbb tagállam, köztük Magyarország is 2010-ben meg is kezdte vízgyűjtő-gazdálkodási terveinek végrehajtását. A Bizottság pedig megkezdte a benyújtott tervek értékelését a vízhiányra és az aszályokra gyakorolt hatás szempontjából is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hazánk számára azért fontos, hogy tartsa a lépést a nemzetközi vízgazdálkodási politikával, mert ivóvízben gazdag országként csak így őrizhetjük meg stratégiai versenyelőnyünket a többi országgal szemben. Míg más országok egyszerűen kiszáradnak, addig jelenleg Magyarországon tízszer több víz áll rendelkezésre, mint amennyi a társadalmi igények kielégítéséhez szükséges. Az ivóvíz minősége az ország nagyobbik részén elfogadható, a kifogásolható vezetékes ivóvíz előfordulása mindössze a Tisza folyó mellékére és a dél-alföldi régióra koncentrálódik.

Azt hiszem, önökkel együtt mondhatom, hogy szeretném, ha ez így is maradna vagy még jobb esetben: javulhatna. Vízkészletünk mennyiségére és minőségére azonban veszélyforrást jelentenek a globális klímaváltozás hatásai, valamint az emberi és természetes eredetű szennyeződések. Ezért jelentett érvágást a magyar vízpolitikának, amikor az Alkotmánybíróság 2011. június 30-ával megsemmisítette a Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási tervéről szóló kormányhatározatot. Ebben a vízgyűjtő-gazdálkodási terv szabályainak megállapításáért a környezetvédelemért felelős minisztert tette felelőssé. Az európai szabályozás ezzel szemben azt írja elő, hogy a vízgyűjtő-gazdálkodással összefüggő helyzet feltárását még magasabb szintre, a kormány szintjére kell emelni. Ennek megfelelően a jelen törvényjavaslat a kormánynak ad felhatalmazást a vízgyűjtő-gazdálkodási terv kormányhatározatban történő közzétételére, és ad így még erősebb biztosítékot arra, hogy a magyarországi vízbázisok megóvása a mindenkori kormány első számú prioritása legyen.

Tisztelt Képviselőtársaim! A víz az életet jelenti, ezért a vízgazdálkodási politika az életbiztosításunknak tekinthető. Kérem, támogassák a törvényjavaslatot.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu