DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Annyiban valóban korrigálnom kell magamat, én szándékom szerint arra próbáltam utalni, hogy a benyújtott tervezet 273. § (2) bekezdés a) pont alapján, hogy Lukács elnök úrnak megfeleljek és a normaszöveg szerint járjak el, ezer fő alatti munkahelyeken legfeljebb egy - elnézést, vétettem valóban. De, elnézést, elnök úr, ma hány olyan munkahely van, ahol ezer fő felett foglalkoztatnak? Rettenetesen kevés.

Tehát ez azt jelenti, hogy a legtöbb munkahely esetében legfeljebb egy főt fog megilletni a szakszervezeti védelem, és beszélünk egy olyan országról, ahol - helyesen mondta - 1992-ben egy rossz kompromisszumot kötöttek önök, akkori kormánypárti képviselők. Valóban, az akkori Mt. nem védte meg a munkavállalókat attól, hogy adott esetben az elvtársakból lett újburzsoák kiseprűzzék a szakszervezeteket.

De mielőtt itt önök kígyót-békát kiabálnak a régi szakszervezetekre vagy Borsik úrra, szeretném azt jelezni, hogy ez a szabályozás a legnagyobb csapást nem rájuk méri, hanem arra, aki ma akar szakszervezetet alapítani, ami rettenetesen fontos lenne ebben az országban, hogy új szakszervezetek jöjjenek létre a semmiből, olyan munkahelyeken, ahol kétszáz, ötszáz ember van, és ezt önök nem fogják lehetővé tenni.

És még valami, hogy megint csak a normaszövegnél maradjak, megfelelve Lukács elnök úr kívánságának, a kártérítési szabályok. Itt a régi római jogi, polgári jogi elveket is megszegik egyébként, szeretném megjegyezni, annyira polgárijogiasítják a munkajogot, hiszen olyat a világ nem látott, hogy egyik oldalon a munkavállaló mindenért felel, teljes vagyonával, felső határ nélkül, a másik oldalon pedig a munkáltatónak a kártérítési felelőssége a jogellenes elbocsátásnál limitált. Ez szégyen, gyalázat! Még a polgári jogi jogviszonyokban megkövetelt egyenjogúságot is fölborítják. Hogy képzelik azt el, hogy a munkavállalónak a kártérítési felelőssége súlyosabb legyen, mint a munkáltatónak a kárfelelőssége egy jogellenes elbocsátás esetén? (Taps az LMP soraiban.)

Forrás: parlament.hu