LAKATOSNÉ SIRA MAGDOLNA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Véleményem szerint a változtatás, változtatás mindig kényszerre indul el. Ilyen kényszerítő erő, hogy a munka törvénykönyve talán kicsit idejétmúlt, de ilyen kényszerítő erő az is, hogy az Európai Unió, de a világ gazdasága is válsággal küzd. E válság indokolja, hogy minden lehetséges eszközzel segítsük Magyarország gazdasági növekedését.

Hazánkat a válsághullámok nagyon rossz gazdasági állapotban, legyengülten érték. A 2002-es választási évvel kezdődő államháztartási túlköltekezés öt éven keresztül tartósan, évi átlagban 8 százalékra emelte az államháztartás GDP-arányos finanszírozási igényét, és mivel a nettó háztartási megtakarítások ennek felét sem fedezték, elkerülhetetlenül a külföld tartósan magas, a GDP 6-8 százalékát kitevő finanszírozására szorultunk. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Most mennyi?)

(14.40)

Azt is meg kell jegyezni, hogy az elmúlt 5 év egészét tekintve a kelet-közép-európai új tagállamok közül egyedül Magyarországon romlott a foglalkoztatási helyzet, mindenütt másutt a foglalkoztatottsági ráta kisebb-nagyobb mértékben nőtt 2005 eleje és 2009 vége között. Ezt a Tárki elemzése írta le.

A munka törvénykönyvének változtatása befolyásolja az ország munkaerőpiacának rugalmasságát. A munkaerőpiac rugalmassága segítheti az ország foglalkoztatottságát, hiszen az agyonszabályozott, merev jogi környezet elriaszthatja akár a külföldi, akár a hazai vállalkozásokat is a legális foglalkoztatástól, illetve jelentős tényező hazánk versenyképességének vizsgálata szempontjából. Egyáltalán nem elhanyagolható szempont, amikor egy-egy vállalkozás, befektető döntést hoz. Ennek a változásnak elsődleges célja, hogy megfelelő kereteket biztosítson a minél magasabb szintű foglalkoztatásnak az országban úgy, hogy a tágabb környezetbe igazítva biztosítja hazánk munkaerő-piaci rugalmasságát, e tekintetben vett versenyképességét. A Világbank évente 175 országot vizsgál ebből a szempontból. Hazánk a vizsgálatok szerint a középmezőnyben van. Nem okoz majd meglepetést azok sora, akik megelőznek minket: az angolszász országok, Svájc, Kína, de Szlovákia is, csak hogy néhányat említsek.

Természetesen maga a munkatörvénykönyv önmagában nem teremt foglalkoztatást, de segítő eszköze lehet annak, hogy a magyar munkaerőpiac a legrugalmasabbak közé tartozzon Európában. Az új munkatörvénykönyvet az előbb elmondott indokaim miatt szükséges megalkotni és elfogadni.

Az új szabályozást szakbizottságom szemszögéből vizsgálva, az alábbi értékeit emelem ki.

A javaslat az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően megteremti a cselekvőképtelen nagykorú személyek munkaviszonyban való foglalkoztatásának törvényi feltételeit és garanciáit. Ez a fogyatékkal élők életminősége szempontjából nagyon fontos.

A javaslat tartalmazza a szoptatási munkaidő-kedvezményt, és biztosítja a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülést, a külön jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő egészségügyi intézményben történő kezelés időtartamára. Én azt gondolom, ez sok házaspárnak adhat lehetőséget, segítséget. A javaslat változatlanul 24 hétben határozza meg a szülési szabadság időtartamát, és ez jár a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vevőknek is, ezzel Európában Magyarország a legkedvezőbb lehetőségeket biztosító országok közé tartozik. Emlékeztetni szeretném önöket arra, hogy a jelenlegi kormány volt az, amelyik a gyermekgondozási segély időtartamát visszaállította az eredeti 3 évre. És ami talán a legfontosabb, a gyermeket nevelő szülők munkavállalása segítéseképpen a jelenlegi hatályos jogszabályok szerint a közszférában már korábban bevezetett kötelezés a munkaerőpiac, a versenyszféra tekintetében is kötelezővé lesz téve, ami szintén nagyon fontos, és egyébként azt remélem, hogy ezt ki lehet terjeszteni nemcsak a gyesen lévő anyukákra, hanem akár azokra is, akik gyetet kapnak.

A rugalmas munkaidő lehetőségére vonatkozóan rendelkezésre állnak nemzetközi adatok. Ezek azt mutatják, hogy az EU 27 tagországa között Magyarországon az egyik legnagyobb, 85 százalék azoknak a munkavállalóknak az aránya, akik munkaidejét teljes egészében a munkaadójuk határozza meg, vagyis semmiféle beleszólásuk nincs abba, hogy milyen időbeosztásban végezhetik a munkájukat. Ugyanez az arány a skandináv országokban 40-60 százalék között alakul, Ausztriában is csak 56 százalék, de a magyarországinál kedvezőbb a helyzet több volt szocialista országban is, például Csehországban 72 százalék, Szlovákiában 67 százalék, és még Lettország és Litvánia is megelőzi Magyarországot ebből a szempontból. Magyarországon a részmunkaidős foglalkoztatottság aránya az összes foglalkoztatotthoz képest alig haladja meg a 3 százalékot, míg Franciaországban mindez több mint 13 százalék, Lengyelországban meghaladja a 9 százalékot, Németországban a 22 százalékot.

Jómagam a törvény egyik legfontosabb változásának értékelem az úgynevezett atipikus munkaviszonyok szabályozását. A munkaviszonyban való foglalkoztatás rugalmassága megteremtésének ez az egyik alapvető eszköze. A javaslat ebben a tekintetben azt a célkitűzést valósítja meg, hogy tág teret enged a felek megállapodásainak, és e munkaviszonytípusok felek általi alakításába csak annyiban avatkozik be, amennyiben ez a munkavállalók garanciális érdekeinek biztosítása, illetve a nyomós közérdek védelme érdekében szükséges. Remélem, nálunk is bővül majd az atipikus foglalkoztatási formák rendszere a gyakorlatban is, és nemcsak részmunkaidős foglalkoztatást fog ez jelenteni, hanem növekszik majd a bedolgozói jogviszonyban foglalkoztatottak, a távmunkában foglalkoztatottak száma, és amiben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei képviselőként én magam nagyon hiszek, hogy nagy lehetőségek vannak az önfoglalkoztatásban is, hiszen Magyarország a saját élelmiszer-szükségletének csak 40-60 százalékát állítja elő, amikor egyébként képesek lennénk akár 130 százalék előállítására is.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu