PICHLER IMRE LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az új munka törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat fő célja, hogy olyan szabályozási keretet teremtsen a munka világában, amely a lehető legtöbb ember legális foglalkoztatását teszi lehetővé Magyarországon.

Az új munka törvénykönyve főbb pontjaival kapcsolatban hallhattuk ma délelőtt már Czomba Sándor államtitkár úrtól, aki elmondta, hogy míg a hatályos magyar törvénykönyv nem rendelkezik a személyhez fűződő jogokról, ez az újban szerepelne, és egyértelművé teszik, hogy a magánszférát a munkáltató nem ellenőrizheti.

Az államtitkár ismertette, hogy a próbaidőnél a hatályos szabályozás él tovább, a próbaidő munkaszerződésben legfeljebb 3 hónap lehet, ennél rövidebb próbaidő kikötése esetén a felek a próbaidőt legföljebb egy alkalommal meghosszabbíthatják.

Nem változik az alap- és pótszabadságok rendszere sem, de a munkavállaló az eddiginél több, 7 nappal rendelkezhet szabadon, a gyermek születésekor pedig az apa számára 5 nap pótszabadság jár. Újítás az is, hogy a gyermekek után járó pótszabadságot mindkét szülő igénybe veheti.

A műszakpótlékkal kapcsolatban, ahogy már többször is elhangzott a mai nap folyamán, a többműszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaideje kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18 és 6 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30 százalék műszakpótlék jár. A műszakpótlékot az alapbérbe beépítve vagy átalányban lehet meghatározni, ettől eltérhetnek az ágazati szabályok.

A védett kor intézményét is beépítették a javaslatba, és fontos cél, hogy a család melletti foglalkoztatást segítsék. A tervezetnek fontos eleme a foglalkoztatás rugalmasságának megteremtése, így az atipikus foglalkoztatási formák elterjedésének segítése, és új elem a munkakörmegosztás lehetősége. Kollektív szerződést csak szakszervezet köthet, egy munkáltatónál pedig egy kollektív szerződés köthető. Azt a szakszervezeti vezetőt, aki a munkáltatóval konfrontálódik a munkavállalók érdekében, védelem illeti meg. A munkajogi védelem intézményére szükség van, a vita arról van, hogy milyen mértékű védelem és hány embert illessen meg.

Mielőtt rátérnék a pedagógusok mint közalkalmazottak jogi szabályozására, engedjék meg, hogy röviden ismertessem, arról szóljak, hogy romlott az oktatás eredményessége, hanyatlott a fiatalok teljesítménye az oktatás majd' minden területén. A pedagógushivatás tekintélyvesztése mélypontra került. A felzárkóztatási programok sikertelenek maradtak, tovább nőtt a leszakadás veszélye. Az új munka törvénykönyve és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény együttesen garantálja a munkavállaló és a munkaadó önálló döntéseit.

(13.40)

A pedagógushivatás sajátosságairól szeretnék röviden szólni. A munka és a munkahely az ember életének szükségszerű része. Minden munkahelynek megvan a sajátos atmoszférája, az egyedi jellemzői, amelyek a feladat jellegéből fakadnak. Az iskola az átlagmunkahelyektől eltérő intézmény, különbözik minden más helyzettől, mert a pedagógus nem munkaeszközökkel dolgozik, hanem gyermekeket bíznak rá. A pedagógus tevékenységének legfontosabb jellemzője a tanulókhoz fűződő sajátos kapcsolata, amely megkívánja a magas színvonalú munkát, az igényes munkavégzést és az önfegyelmezett személyiséget, a mindig a helyzet magaslatán álló kulturált, intelligens egyéniséget.

A mindennapi helyzetből fakadóan számtalan és sokféle kapcsolat alakulhat ki pedagógus és tanuló, pedagógus és szülő, pedagógus és pedagógus között, pedagógus és igazgató között. A gyakorlatban előforduló helyzetek gyakran váratlanul érik, olykor nehéz helyzetbe hozzák a pedagógust. Ilyenkor, mint az élet más viszonyai között is, az embernek a sok támpontja, eszköze között a legbiztosabb az embersége, amelyre minden körülmények között támaszkodhat.

A pedagógus a jogszabály értelmében közalkalmazott. Az iskolai élet sokszínűségéből fakadóan a közalkalmazottiság számos sajátosságot hordoz. A munkavállalókra a munka törvénykönyve rendelkezései vonatkoznak, amely alól kivételt képeznek a közalkalmazottak, akik a pedagógusokon kívül az egészségügyi dolgozókat és a közélet egyéb területein munkát vállalókat, foglalkoztatottakat jelentik.

Az idő rövidségére való tekintettel engedjék meg, hogy reagáljak a vezérszónoki hozzászólások közül a szocialista Gúr Nándor képviselő úr és Kiss Péter képviselő úr hozzászólására.

Gúr Nándor felszólalásában többször előfordult, elhangzott a "szégyen" szó. (Gúr Nándor: Valóban.) A szegény még szegényebb lett. (Göndör István: Így igaz.) Aztán Kiss Péter folytatta a "legszégyenteljesebb" kifejezéssel. (Kiss Péter: Így van.) A szocialisták úgy gondolják, hogy ők mindent megtettek a munkavállalók érdekében. Az elvük az volt, hogy - és idézőjelbe teszem - "nesze semmi, fogd meg jól". Lásd, az Ormánságban élők elszegényesítése.

Mit tettek önök az elmúlt nyolc évben az Ormánságban élők jobb életkörülményei érdekében? Nyugodtan kijelenthetem, hogy semmit. Hülyítették az embereket, és hazudtak reggel, délben, este. Az ormánsági emberek arról panaszkodtak, hogy az elmúlt években éltek, de maguk sem tudják, miből. Bíztak, de maguk sem tudták, miben. Akartak, de talán maguk sem tudták, hogyan. (Gőgös Zoltán: És most azután minden jó lesz.) Medgyessy munkát ígért, helyette segélyt osztott a választások előtt. (Gőgös Zoltán: Ne mondj ilyet.) Később aztán se munka, se segély. Reményeim szerint az Ős-Dráva program segíteni fogja az itt élő emberek talpra állítását.

A munka, a család, az otthon védelme megjelenik az új munka törvénykönyvében, amint a munkavállalók esetében is.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu