DR. GYENES GÉZA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Kovács képviselőtársam felvetésére és kérdésére kell reagálnom, mert megkérdezted, ha jól emlékszem és jól idézem, hogy ezzel a jogszabályi tervezettel változatlanul a munkavállalók úgymond kizsákmányolása, vagy nevezzük bárminek, ez a méltatlan munkaidő-elszámolás megmarad-e. Tényszerűen el kell mondjam, hogy egyáltalán az a viszonyítási alap, amihez képest azt mondjuk, hogy mi törvényes és mi nem törvényes, 2004. május 1-je óta, miután beléptünk az Unióba, illetve korábban, mikor megszületett a 2003. évi LXXXI. törvény, amely kifejezetten az egészségügyben szabályozta ezt a kérdést. Nem az a gond, akkor is már kész volt az a jogszabály, csak a "hogyan értelmezzük?" című történet. Egyébként a tárca most is adós, hiszen az előző módosítás során a salátatörvényben már ezt a jogszabályt módosítottuk, és ott is javasoltam, hogy a törvény határozza meg és pontosítsa az órák minősítésének a módját.

(18.50)

És akkor abban maradtunk, és úgy született a jogszabály, hogy a tárca kap egy lehetőséget, hogy miniszteri rendeletben szabályozza. Na most, ez a miniszteri rendelet még nem született meg. És ez a jogszabály-módosítás megint felvetette annak lehetőségét, hogy most már végre pontosítsuk. Érdekképviselőként vagy -védőként 2004 óta már minden akkor fungáló kormány idejében jeleztük ezt a problémát. A legutolsó szocialista kormány idejében is belenyúltak ebbe a törvénybe, és történt egyfajta változtatás, ami javított a helyzeten, de az sem teljesen tette ki végül a pontot. A mostani kormányzat is javított az előző alkalommal az egészen, de pontosan az a rákfenéje az egésznek, hogy viszonyítási alapként, hogy melyik óra minek minősül, ahhoz meg kell határozni azt az alapot, ami a napi munkaidőkorlátot jelenti. Ha a törvényalkotó, ahogy jelezte a kormányzat képviselője, elfogadja ezt, akkor végre teljesen beáll a jogszerűség ez ügyben.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu