DR. SZABÓ ERIKA közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány a közigazgatás fejlesztésével kapcsolatban az elmúlt időben igen hosszú utat tett meg. Ez az út Magyarország számára reményeink szerint egyértelműen egy élhetőbb jövő felé vezet, és csak rajtunk, a kormányon és a képviselőkön múlik, hogy ezen az úton meddig jutunk el.

A kormány feladata ezzel kapcsolatban elsősorban az, hogy mozgásba hozza az eseményeket, hogy olyan jogalkotási megoldásokat kínáljon, amelyek mindenki közös megelégedésére szolgálnak. A hatékony és jól szervezett hatósági tevékenység, valamint a szolgáltató közigazgatás felé vezető úton már eddig is több olyan mérföldkövet sikerült elhelyeznünk, amely mindennapi életünk, valamint a hatóságok működése szempontjából is alapvető fontossággal bír. Elég itt a hatósági eljárási kódex tavalyi, a naptári napban való határidő-számításhoz visszatérő módosítására vagy a megyei és fővárosi kormányhivatalok, valamint a kormányablakok idén év elejével történő létrehozására gondolni. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat is épp ilyen mérföldkőnek számít.

Az a folyamat, amelynek egyik eredményeként ez a törvényjavaslat most benyújtásra kerülhetett, a nemzeti együttműködés programjával kezdődött. Ebben a kormány azt vállalta, hogy a közigazgatást az ésszerűség útjára tereli, a közjó szolgálatába állítja, a bürokrácia okozta indokolatlan társadalmi terheket mérsékli, hiszen így erősíthető hazánk gazdasági és társadalmi versenyképessége. Emellett a nemzeti együttműködés programja külön kihangsúlyozta, hogy helyre kell állítani a magyar állam tekintélyét, ennek érdekében pedig újra kell építeni az államot. Ebben kulcsszerepe van a szaktudás és elhivatottság érvényre juttatásának, valamint annak, hogy megfelelő szabályozással visszaadjuk a közigazgatás rangját. A kormány alapvető szándéka tehát - mint azt már a korábbiakban is több törvényjavaslat kapcsán hangsúlyoztuk - mind társadalmi, mind gazdasági oldalról a jó állam megteremtése.

Jelen törvényjavaslattal is az a kormány célja, hogy a közigazgatás közelebb kerüljön az emberekhez, és hogy a polgárok az ügyeik intézése kapcsán ne riadjanak el a hatóságokkal való érintkezés gondolatától. Ezt a célt szolgálják a jelenleg is kiváló mutatókkal és sok pozitív visszajelzéssel működő, már említett kormányablakok is. Az ügyfeleknek gyakorta nemcsak az számít, hogy ügyüket rövidebb ügyintézési határidő alatt vagy akár elektronikusan intézhessék, hanem az is, hogy a lakóhelyük közelében találjanak egy olyan hivatalt, ahol a közigazgatás döntéseinek fókuszában ők állnak, ahol az ügyintézők kedvesen és segítőkészen állnak a rendelkezésükre. Az ilyen újítások, fejlesztések révén alakulhat ki az olyan közigazgatási szolgáltató kultúra, amely távlatilag más országok számára is példaként szolgálhat.

Természetesen nem állítom, hogy elég lenne csak jól szolgálni az ügyfeleket. Az eljárásokat, a hatóságok munkáját egyszerűsíteni is kell, mindezek együtt képesek szolgálni azt a szemléletváltást, amit a javaslat is képvisel. Magyarország versenyképességének javítása szempontjából nem elhanyagolható szempont különösen a vállalkozások hatósági eljárásokban való védelme, jogos érdekeik lehetőség szerinti minél nagyobb fokú figyelembevétele sem. A nemzeti együttműködés programjában vállaltuk, hogy többek között felülvizsgáljuk a vállalkozások működését korlátozó előírások indokoltságát, összevetve a betartásukhoz szükséges vállalkozói költségekkel, és ennek keretében lépéseket teszünk a hosszú és bonyodalmas előzetes hivatali engedélyezések egyszerűsítése vagy akár kiiktatása érdekében. Mint azt olvashatták, ezek a célok, illetve az ezek érdekében tett szabályozási megoldások az önök előtt lévő javaslatban is több ponton visszaköszönnek.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat érdemi részére térve engedjék meg, hogy vázoljam, mit is tartalmaz pontosan ez a javaslat. Először is, miként az a címből is kiderül, a törvényjavaslat keretében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény, vagyis a Ket. átfogó módosításra kerül. A javaslat emellett tartalmazza többek között a Ket. módosításához kapcsolódó egyéb törvénymódosításokat, például az elektronikus ügyintézés új szabályaival kapcsolatos törvénymódosításokat vagy a polgári perrendtartás módosítását, továbbá a Ket.-tel szorosan összefonódva tartalmazza a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával kapcsolatos törvénymódosításokat és az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény módosítását. A törvényjavaslat összesen több mint 40 törvényt módosít, és az elektronikus ügyintézés új szabályaira tekintettel két törvényt helyez hatályon kívül. Mint azt látják tehát, igencsak összetett és nagy terjedelmű, ezzel együtt komoly fejlesztési igénnyel bíró törvényjavaslatról van szó.

Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot a minél megalapozottabb szabályozás kialakítása érdekében a kormány számos hatósággal és egyéb állami szervvel, illetve számos társadalmi szervezettel, egyetemekkel, stratégiai partnerekkel is egyeztette. A normaszöveg előkészítése során igyekeztünk továbbá messzemenőkig figyelembe venni a joggyakorlat, különösen a kormányhivatalok tapasztalatait is. Álláspontom szerint mindez kellő garancia arra, hogy a törvényjavaslat valós problémákat tár fel, és ezekre megfelelő eszközöket kínál, így elfogadását követően a törvény a lehető legszélesebb támogatottságot élvezheti.

De lássuk, hogy pontosan miről is van szó! A törvényjavaslat számos ponton módosítja a közigazgatási eljárási kódexet, a teljesség igénye nélkül ezek közül a következő fontosabb koncepcionális változások emelhetők ki. A törvényjavaslat a hatósági eljárások egyik legérzékenyebb területére, az ügyintézési határidőre koncentrálva több módosító rendelkezést tartalmaz az eljárások gyorsítására, az ügyintézési határidő betartását garantáló jogintézményekre vonatkozóan. Az eljárások indokolatlan elhúzódásának megelőzése érdekében a törvényjavaslat például előírja, hogy az eljáró hatóság vezetője az ügyintézési határidőt csak kivételesen indokolt esetben, az indokok részletes kifejtésével hosszabbíthatja meg. A törvényjavaslat arra az esetre, ha a hatóság az eljárási kötelességének a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem tesz eleget, megvonja a felügyeleti szervtől az új határidő megállapítására vonatkozó mérlegelési lehetőséget, és ehelyett kötelezően soron kívüli eljárás lefolytatását írja elő.

(8.10)

Végre lehetőséget kapnak az ágazati jogszabályok arra, hogy kizárják a Ket. általános ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokat szabályozó rendelkezését. Ezáltal ágazati szinten tovább rövidülhetnek az eljárások. A kormány tervei szerint ez különösen a szakhatósági közreműködés esetén nyer majd jelentőséget, hiszen így az adott hatósági alapeljárás időtartama nem hosszabbodik meg a szakhatósági eljárás időtartamával. E tervek szerint ezzel az új eljárási eszközzel emelhető magasabb szintre a területi integráció, hiszen a kormányhivatalokon belül az egyes szakigazgatási szervek közötti szorosabb együttműködés így konkrét, egyedi ügyekben is kézzelfoghatóan éreztetheti hatását.

Az ügyintézési határidőt érintő módosítások egy része a Ket.-módosítás fő szabály szerinti 2012. február 1-jei hatálybalépésétől eltérően 2014. január 1-jén lép hatályba. Ilyen rendelkezés egyrészt, amely az általános ügyintézési határidőt 30-ról 21 napra csökkenti, másrészt az, amely az ügyintézési határidő jogtalan túllépésével az ügyfélnek okozott károk, hátrányok csökkentése érdekében, a hatályos szabályozás logikáját megfordítva általánosan "a hallgatás beleegyezés" szabályának alkalmazását írja elő.

Ezeknek a jelentős lépéseknek a későbbi életbe léptetése azért indokolt, mivel meggyőződésünk szerint eddig az időpontig érnek be azok a kormány által már elindított, illetve folyamatosan elinduló reformfolyamatok, amelyek a korábbi kormány határidő-csökkentésre vonatkozó hasonló törekvéseivel szemben valóban felelős, megalapozott és indokolt, kellő felkészülést biztosító eljárásgyorsítást tesznek lehetővé.

A hatósági eljárásban közreműködő más szervek, hatóságok bevonásával kapcsolatban is fontos változásokat hoz a törvényjavaslat. Az ügydöntő hatóságok felelősségi körének erősítése érdekében bevezetni kívánt változás például, hogy törvényben és kormányrendeletben meghatározott ügyekben és szempontok alapján a hatóság mérlegelheti, majd mellőzheti a szakhatóság megkeresését. Eszerint a hatóság külön kötöttségek és adminisztráció nélkül maga dönthet a felmerülő szakkérdésekben.

Megítélésem szerint ennek az eljárási intézménynek a megteremtése, alkalmazása óriási kapacitásokat képes felszabadítani, az eljárások jelentős gyorsítását és egyszerűsítését érheti el. A törvényjavaslat az ügyfelekkel és az eljárás egyéb résztvevőivel kapcsolatban is tartalmaz módosításokat. Meghatározott ügyekben jogszabály a jövőben nemcsak általános ügyféli jogállást, hanem egyes ügyféli jogosultságokat is biztosíthat azoknak a civil szervezeteknek, amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul. E jogok közül a Ket. külön nevesítve maga biztosítja a nyilatkozattételi jogot. A módosítás nem utolsósorban egyértelművé kívánja tenni a hatósági ellenőrzés kereteit is. Itt fontos újítás lesz az ellenőrzési terv, illetve jelentés készítése, nyilvánosságra hozatala.

A hatóságok jelentős részénél már eddig is bevett gyakorlatnak számított az ellenőrzési terv alkalmazása, amely a hatóságok munkáját segített átláthatóvá és tervezhetővé tenni.

A törvényjavaslat önálló fejezetben, egységes dogmatikai alapokon szabályozza ezentúl a közigazgatási anyagi jogi bírságolás keretszabályait is. Erre azért van szükség, mert a bírságolás területén az elmúlt években partikuláris szempontrendszerek alakultak ki, és mindez a szabályozás szétaprózódásához vezetett. A törvényjavaslat újraszabályozza a Ket. végrehajtási eljárásról, valamint az eljárási költségekről szóló fejezetét is. A Ket. hatályos rendelkezései jelenleg eléggé elnagyoltan kezelik az eljárási költségeket, így az eljárási költségek előlegezésével és viselésével kapcsolatban a korábbinál részletesebb szabályozást kellett kialakítani.

Rögzíti például a törvényjavaslat, hogy ha több azonos érdekű ügyfél vesz részt az eljárásban, akkor eltérő megállapodások hiányában az eljárási költségeket egyetemlegesen kell megelőlegezniük, illetve viselniük, így a hatóságok hatékonyabban intézkedhetnek a költségekkel kapcsolatban. A törvényjavaslat az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére irányuló hatósági eljárás szabályait a Ket.-ben külön fejezetben helyezi el, külön is hangsúlyt adva ezen eljárás jelentőségének, a kormány egyszerűsítési törekvéseit is szolgálva.

Tisztelt Képviselőtársaim! A közigazgatás működését sokszor éri jogos kritika a bürokrácia, papírtologatás túltengése miatt. Jól látható módon a hangzatos reformkísérletek, amelyekkel az előző kormány nem szűkölködött, nem vezettek érdemi eredményre. A közigazgatás, a hatósági eljárás ugyanis felelősségteljes munka. A döntéseknek megalapozottaknak kell lenniük, amihez a döntéshozónak ismernie kell a döntéshez szükséges információkat. A papíros alapú közigazgatásban viszont az adminisztratív terhek csökkentése és a megalapozott döntéshozatal követelménye gyakorta egymásnak ellentmondó szempontok.

A XXI. századra a világ alaposan megváltozott, amit a hazai közigazgatás nem vett kellő mértékben figyelembe. Az informatika adta lehetőségek már lehetővé teszik a bürokrácia csökkentése mellett az információkhoz való könnyebb hozzáférést is. A hazai közigazgatás e lehetőséggel nemhogy nem élt, de elhibázott elektronikus közigazgatás-fejlesztési koncepcióján keresztül még a spontán fejlődést is akadályozta. S itt nem kell kiemelten fejlett országokkal példálózni, elég a hazai, kormányzaton kívüli szektorok - bankok, biztosítók, kereskedőcégek - fejlődését szemügyre venni.

Amíg egy ügyfél automatából veheti fel a pénzét, telefonon átutalhat vagy interneten vásárolhat, addig a közigazgatás látszatmegoldásokkal kozmetikázta elmaradottságát, ezt is olyan módon, hogy sok esetben mind az ügyfelek, mind az ügyintézők számára többletterhet jelentett. Mindebből látható, hogy a nemzeti együttműködés kormánya technológiai támogatás szempontjából is igen elmaradott közigazgatást örökölt.

Az új szabályozási koncepció ehhez képest visszaadja a Ket. meghatározó szerepét a közigazgatást érintő informatikai háttér szabályzásában. Az elektronikus ügyintézési szolgáltatás fogalmának bevezetésével lehetővé válik a nyújtott szolgáltatások számbavétele, a jelenlegi anarchiával szemben a jövőben az állam és az állampolgár is tudhatja, egyáltalán milyen szolgáltatások léteznek a közigazgatásban, beleértve tehát mind a kifelé, mind a hatóságon belül igénybe vett szolgáltatásokat.

Másrészt a szintén új, szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás fogalma régóta húzódó problémára ad végleges megoldást. A jó állam koncepció megköveteli, hogy a közigazgatás egységes, összehangolt rendszerként működjön, ehhez azonban az együttműködés szabályozása is szükséges. Ez eddig ad hoc módon történt, és még a szervek, nyilvántartások közti adatcsere esetében sem alakultak ki a hatékony működéshez szükséges keretszabályok.

Most a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások körébe kerülnek, tehát adott esetben engedélyezés alá esnek a rendszerszintű működéshez szükséges szolgáltatások.

Az új szabályozási környezet tartalmát tekintve is minőségileg új koncepcióra épül. A törvényjavaslat lehetővé teszi például a hatóságok tisztán elektronikus dokumentumokon történő működését úgy, hogy közben az ügyfelek számára a papír alapú kapcsolattartás lehetőségét sem számolja fel.

(8.20)

Az új szabályozás biztosítja azt is, hogy az ügyfél akár telefonon, akár interneten - és természetesen a kormányablakokban akár személyesen is - érdemben egyablakos módon intézhesse ügyeit. Már itt fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy a Ket. az elektronikus szolgáltatások tekintetében keretszabályozást fog tartalmazni. Az eddigi korlátozások helyett lehetővé teszi az innovációt, a hatékony megoldásokat, de természetesen a lehetőséggel majd az ágazatoknak, hatóságoknak kell élniük. Ez egy folyamatos fejlődést jelent, azaz a hatálybalépés pillanatában még ne várja senki, hogy másnaptól már telefonon mindent elintézhet, de a folyamatban levő fejlesztések eredményeképpen egyre több ügyben jelenhetnek meg az új lehetőségek.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Ket. mellett a törvényjavaslat másik pillére a miniszterekhez telepített hatósági ügyek felülvizsgálata és az ennek alapján szükségessé váló módosítás, amely szintén a hatósági ügyintézés racionalizálási folyamatába illeszkedik. A felülvizsgálat alapja az a megfontolás volt, hogy a miniszterek, illetve a minisztériumok elsődleges funkciója az ágazati irányítás és ellenőrzés, a jogalkotási feladatok ellátása, a stratégiaalkotás, nem pedig a hatósági ügyek intézése. Azt tapasztaltuk, hogy például az ügyfélfogadás, a helyszíni ellenőrzés és egyéb hatósági tevékenységek megszervezése sokszor igencsak nagy nehézséget jelent egyrészt az alapvetően más típusú feladatok ellátására létrejött minisztériumok számára, másrészt pedig sajnálatos módon az ügyfelek is hátrányt szenvednek ebből.

A kormány által lefolytatott felülvizsgálat alapján összességében a miniszteri hatósági ügyek mintegy 40 százaléka volt áttelepíthető más szervhez, vagy volt megszüntethető. Ennek a jéghegynek a csúcsát, vagyis a törvényi szinten szükségessé vált módosításokat tartalmazza ez a törvényjavaslat.

Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy az egész jogrendszerre kiterjedő vizsgálat eredményeként a módosítással több olyan hatósági ügyfajta is megszűnik, amely felett eljárt az idő, illetve amely nem illeszthető be a szolgáltató közigazgatás szemléletébe.

A közlekedési igazgatás terén ilyen lesz például a jármű fajtája megváltoztatásának megtiltása mint miniszteri hatáskör.

Jelen törvényjavaslatot érintően a hatáskör áttelepítésére példaként hozható, hogy a határátkelőhelyen előterjesztett, három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum iránti eljárások lefolytatására ezentúl a belügyminiszter helyett az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, vagyis a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal rendelkezik majd hatáskörrel.

Tény, hogy az esetek többségében a miniszteri hatáskörök változatlanul maradnak, mivel a felülvizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy a hatáskör áttelepítése a szakmaiságot, a feladat hatékony ellátását veszélyeztetné, vagy éppenséggel az új struktúra kialakítása a jelenlegi költségvetési helyzettel összevetve aránytalan terhekkel járna. Látni kell azonban, hogy ezek az ügyek jellemzően atipikus hatósági ügyek, kevés számú ügyfelet érintenek, a felülvizsgálat szempontjai, céljai így nem sérülnek.

A miniszteri hatósági felülvizsgálathoz kapcsolható, indokolt azonban külön kiemelni, a vízügyi igazgatási szervek irányításának átalakítására vonatkozó módosítást is. Ennek alapján a közmunkaprogramok összehangolása és hatékonyságának növelése érdekében a vidékfejlesztési tárcától a jövőben a belügyminiszter irányítása alá kerül a 12 területi vízügyi igazgatóság, valamint a vízügyi és környezetvédelmi központi igazgatóság jogutódjaként létrejövő országos vízügyi középirányító szerv.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány jelenlegi céljait figyelembe véve úgy gondolom - és ezzel remélem, önök is egyetértenek -, hogy ez a törvényjavaslat jelentős lépés lesz a közigazgatás fejlesztésének útján, és messzemenőkig alkalmas arra, hogy beváltsa a kormány által hozzá fűzött reményeket.

Visszatérően ki kell emelnem, hogy alapvető társadalmi és gazdasági igényt kell kielégítenünk akkor, amikor a közigazgatás működését törekszünk megreformálni. A társadalomnak, valamint a gazdasági szereplőknek komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy a közigazgatás kiszámítható, hatékony, az ügyféli jogokat és jogos érdekeket minél teljesebb mértékben figyelembe vevő működéssel számolhassanak. A szolgáltató közigazgatás eszméje csak úgy tud kiteljesedni, ha mindenkor készen állunk arra, hogy tudatos, rendszerteremtő és a napjainkban végbemenő változásokra kellő gyorsasággal és minőséggel reagáló lépéseket tegyünk. Ezt az eszmét hivatott jelen törvényjavaslat megvalósítani, azt szolgálva, hogy Magyarország versenyképességének javulása, az ország előrehaladásának útjába ne álljanak tovább akadályok, hanem éppenséggel ösztönzők jelenjenek meg.

Ennek a gondolatnak a jegyében zárom beszédemet. Kérem a tisztelt képviselő hölgyeket és urakat, hogy az elmondottak alapján támogassák a törvényjavaslatot.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu