DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kompenzációról beszélt Lamperth és Horváth képviselőtársunk. Én azt gondolom, hogy egy ország választási rendszerét a kompenzációs elemek önmagukban nem teszik demokratikussá vagy antidemokratikussá. Nem gondolnám, hogy a szocialista képviselők a francia, a brit, a kanadai vagy akár az egyesült államokbeli választójogi rendszert antidemokratikusnak tartanák, ahol egyébként a kompenzáció olyan minimális, illetve gyakorlatilag nincs, hogy ezek túllépnének a demokrácia keretein.

Önök azt állítják, a demokratikus választási rendszer ismérve, hogy nem torzítja a választói akaratot. Előbb Lamperth képviselőtársunk arról beszélt, hogy Kósa Lajos valakivel beszélget, miközben ő hozzá beszél, én pedig önhöz beszélek, és ugyanúgy beszélget Pimpivel a parlament padsorai között. Szeretnék reflektálni arra, amit ön mondott. A vesztes olyan mértékű kompenzációja, amely gátolja a győztest a stabil, biztos többséggel rendelkező kormány alakításában, torzítja a választói akaratot, hiszen a legtöbb támogatóval rendelkező politikai szereplőt adott esetben akadályozhatja még a programja megvalósításában is.

Ön hivatkozott a '94-es és a '98-as választási eredményekre. Valóban így volt, hogy mind a két esetben néhány század híján 33 százalékot kapott a Szocialista Párt, azonban a választójogi rendszer lehetővé teszi, hogy koalíciót alkossanak a parlamenti pártok, és így tudjanak kormányozni. Tehát nem a kompenzáció tette azzá a Szocialista Pártot, hogy győztes legyen és kétszáz-egynéhány egyéni mandátumot szerezzen '94-ben, hanem a választói akarat, amely viszont '98-ban egy jobboldali pártnak adta meg a lehetőséget, hogy kormányozzon.

Forrás: parlament.hu