SOLTÉSZ MIKLÓS (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr. Aki múlt héten benn lehetett és élvezhette az ellenzéknek azt a műsorát, amit egyébként közösen megegyezve - szocialisták, a függetleneknek a Gyurcsány-féle csoportja, a Jobbik egyébként, amely folyamatosan szemkilövésről beszél a szocialistákkal kapcsolatban, és az LMP - tettek, az tapasztalhatta, hogy mit művelt az ellenzék abban a több órában, amikor próbálták bizonyítani az igazukat az egyik törvényen keresztül.

Például negyvenhatodszor mondta el Lamperth Mónika ugyanazt; például felolvastak regényekből, már nem tudtak mit kezdeni magukkal; például éjjel háromnegyed tizenkettőkor beérkezett Mesterházy Attila az Országgyűlésbe, majd amikor rájöttek, hogy nincs mondanivalójuk, gyorsan két óra szünetet kértek. (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Úgy van!) Amikor hajnali négy órakor, tisztelt hölgyeim és uraim, elkezdtük végre azt a vitát, ami egyébként fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberekről szólt, és ami egyébként összességében valóban méltó és - még mondhatom azt is - színvonalas vita volt, önök azt érték el, hogy nemcsak a Háznak a műszaki személyzete dőlt már ki teljes mértékben (Közbeszólás az MSZP soraiból: Meg ti!), hanem, ami ennél sokkal borzalmasabb, és ezért nem tudták az érveket meghallgatni, Hirt Ferenc, aki itt van közöttünk kerekesszékes képviselőként, és Tapolczai Gergely, aki hallássérült képviselőként van itt, nem tudta elmondani azokat az érveket, amelyekre szerintem önöknek óriási nagy szükségük lenne ahhoz, hogy kialakíthassák a véleményüket. (Taps a kormánypártok soraiban. - Nyakó István: Nem szégyelled magad ezzel kiállni? Nem szégyelled magad! - Közbeszólás az MSZP soraiból: Kérjél bocsánatot! - Az elnök csenget.)

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Aki láthatta azokat az összemosolygásokat, amelyek a Jobbik, a szocialisták...

Forrás: parlament.hu