SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Még mielőtt majd azzal kezdi a válaszát, hogy riogatok, szeretném jelezni, hogy szándékosan erősen fogalmaztam a feltett kérdésben, hogy a figyelmet a problémára felhívjam.

Egy hét híján három hónappal ezelőtt, szeptember 12-én már ejtettünk erről a kérdésről szót itt az Országgyűlésben, akkor azonnali kérdésként azt tettem fel önnek, hogy miért nem tesz hónapok óta semmit a kormány a szlovák állampolgárságuk elvesztésével fenyegetett felvidéki magyarok érdekében, mert úgy gondoltuk, hogy nem tettek önök ezekben a hónapokban semmit. Akkor ön egyrészt elmondta a szokásos szöveget a párbeszéd fontosságáról, és azt, hogy majd a magyar-szlovák kisebbségi vegyes bizottság keretei között ezt a párbeszédet folytatjuk. Ezt a kisebbségi vegyes bizottságot azóta sem hívták össze, viszont volt október 20-án egy társelnöki találkozó, és erre vonatkozik az első kérdésem, hogy ott pontosan mi történt, szóba került-e ez a kérdés.

Ezt követően emelték szlovák szomszédaink a tétet, először csak egy egyetemistát maceráltak, a következő lépésben már egy vállalkozónak mentek neki, ez volt Boldoghy Olivérnek az ügye. Ezt követően az államtitkár úr - nagyon helyesen és üdvözlendő módon - bekérette a szlovák nagykövetet, és világosan közölte a magyar álláspontot velük. Azonban ez még mindig nem volt elég, most Szlovákia ismét átlépett egy határt; most abba ne menjünk bele, hogy Szlovákia önmagában, puszta léténél fogva egy határlépés (Derültség és szórványos taps a Jobbik soraiban.), inkább szorítkozzunk a tényekre. A múlt héten egy százéves nénit fosztottak meg a szlovák állampolgárságától. Dr. Tamás Aladárné, ahogy írja róla a lánya egy levélben, nagy tiszteletnek és megbecsülésnek örvend szűkebb és szélesebb pátriájában, ő a legidősebb magyar tanító néni Szlovákiában. Úgy becézik, hogy Balogvölgy nyugdíjas tanító nénije. Ön azt mondta, államtitkár úr, három hónappal ezelőtt, idézem: "Azt gondolom, hogy nincsen már túl távol az ideje, hogy megkezdődjön a nemzetközi fórumokon is a fellépés."

Államtitkár úr, eltelt három hónap, szeretném kérdezni, hogy elérkezett-e az az idő, hogy nemzetközi nyomást gyakoroljunk Szlovákiára (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), elég-e már ez, ami most történt, vagy újabb lépések megtételét fogjuk eltűrni a szlovákoktól.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu