VARGA ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Magam is fontosnak tartom ezt a törvényt, mert fontos a nemzeti vagyon megőrzése, védelme, elidegenítése és az azzal való felelős gazdálkodás és a szabályok szigorítása.
De még mielőtt tovább folytatnám, itt elég komoly polémia volt a fogalmakkal kapcsolatban, és volt időm a képviselő urak hozzászólása kapcsán megnézni az interneten a Magyar Értelmező Szótárnak a nemzeti vagyonra vonatkozó fogalmát, ezt szeretném felolvasni. Tehát az értelmező szótár szerint a nemzeti vagyon egy adott országnak egy adott időpontban rendelkezésére álló természeti erőforrások, termelő berendezések, tartós fogyasztási cikkek, készletek és emberi erőforrások összessége.
Tehát ha elfogadjuk ezt a definíciót, akkor az a törvényjavaslat, amely előttünk fekszik, ennek a definíciónak biztosan nem felel meg, mert ennek csak egy nagyon szűk részterületét érinti. Éppen ezért én is azt gondolom, hogy azok, akik a címét adták ennek a törvényjavaslatnak, jobb lett volna, ha előbb a Magyar Értelmező Kéziszótárt megnézik, mert akkor nagyon sok mindent lehetett volna másképpen csinálni.
Sajnálom azt is, hogy ez a jogalkotás megalapozatlan és részletes hatásvizsgálattal alá nem támasztatott. Az állami vagyonnal való gazdálkodást és az állami, önkormányzati intézményrendszer működőképességét súlyosan bizonytalanná tevő, a jogbiztonságot és a kiszámíthatóságot nagyon nagy mértékben csökkentő.
Sajnálom, hogy a kormány ezzel a jogalkotással szembemegy az egyes ágazatok liberalizációjára vonatkozó uniós jogszabályi előírásoknak is, aránytalan mértékben beavatkozik a fennálló piaci, magánjogi viszonyokba, csökkenti az átláthatóságot, az ellenőrizhetőséget, közben pedig újabb kiskapukat nyit bizonyos ügyekben, például a természeti erőforrások hasznosítása tekintetében is.
Sajnos ennek a törvényjavaslatnak a hatása nehezen becsülhető, mint ahogy említettem, nem készült hozzá hatásvizsgálat, és ez nagymértékben befolyásolja majd az elkövetkezendő időszakban, hogy hogyan tud működni ezzel kapcsolatban mind az állami, mind az önkormányzati vagyon.
Szeretném még azt is elmondani, hogy például nem világos egyáltalán, mint már mondtam, hogy az értelmező szótár szerint a természeti erők is nemzeti vagyonnak, így vagyonnak minősülnek, hogy ezekre például miért nem kerül kiterjesztésre a szigorú átláthatósági követelmény. Volt már itt utalás a kiotói és a különböző CO2-kibocsátási egységeknek a szigorított törvényi szabályozására való tekintettel is, hogy ez hogyan fog majd az elkövetkezendő időszakban működni.
Bizonytalanná teszi a törvényjavaslat az állami és önkormányzati tulajdonú infrastruktúrák továbbfejlesztési lehetőségét, erről is volt már szó, és azt gondolom, hogy például csökkenti az Állami Számvevőszék vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlása ellenőrzésére irányuló dolgát is. Ebben a tekintetben valószínűleg kormányzati szándék az, hogy az Áht.-ról szóló törvényjavaslat figyelembevételével, például a KEHI feladatává válna az állami vagyonnal kapcsolatos ellenőrzések lefolytatása. Ez azért problémás, mert az ÁSZ nyilván köteles beszámolni a parlamentnek, így működhet az ellenőrzési jogosítvány, viszont a KEHI nem. Tehát egyáltalán nem lehetünk nyugodtak, hogy a költségvetési szervek működőképessége és feladatellátása zökkenőmentes lesz-e ebben az új jogszabályi környezetben.
Mivel képviselőtársam érintette a vagyoneladással kapcsolatos dolgokat, és például Babák képviselőtársam is azt mondta, hogy persze, majd az állam nyilatkozik, azt gondolom, hogy több képviselőtársam elmondta, hogy jó lenne, ha itt valamilyen értékhatárt szabnánk. Egyrészt nyilvánvalóan nem tud az állam minden önkormányzati vagyoneladási törekvéssel foglalkozni, tehát szerintem itt meg kellene fontolni azt, hogy itt bizonyos értékhatárt már maga a törvényalkotó tegyen be a törvénybe.
Az önkormányzatok szempontjából azt mindenféleképpen aggályosnak tartom, hogy ebben a törvényjavaslatban aztán végleg lezárul az, hogy az önkormányzati vagyont akár feladatátvállalás kapcsán is, de elvehetik az önkormányzatoktól mindenféle kártalanítás nélkül. Azt gondolom, hogy egy nagyon fontos szempontot a kormányoldalon lévő önkormányzati képviselőknek, polgármestereknek is mindenképpen figyelembe kell venni, az elmúlt időszakban súlyos forrásokat áldoztak az önkormányzatok a saját tulajdonuk beruházási jellegű fejlesztésére. Itt nemcsak az állami, mert nyilvánvalóan azokat a forrásokat nem kell figyelembe venni, amelyek akár állami vagy uniós forrásból érkeztek, de azokat a forrásokat igenis, figyelembe kell venni, amelyeket az önkormányzatok a saját képességük alapján raktak egy-egy beruházás mellé, és ha egy ilyen vagyonelem kerül elvonásra, akkor igenis, kapjanak kártalanítást az önkormányzatok.
(0.20)
Még két dolgot szeretnék nagyon röviden említeni. Fónagy államtitkár úr mondott itt a vasútdolgokkal kapcsolatban, és önnek biztosan igaza van, hogy a Győr mellett lévő vasúti vonalak persze lehetnek a GYSEV-éi, de szeretném mondani, hogy az az öt Békés megyei szárnyvonal, amit én is módosító javaslatba beírtam, mert hiányzik, ez biztos nem a GYSEV vonala, mert Békés megyében a GYSEV még nem üzemeltet vasútvonalat. Azt kell mondjam, hogy ha azt nézem, hogy a törvényjavaslatban az van, hogy az állam felelőssége a vasútvonalakon a személyszállítás és az áruszállítás, és kimaradnak ezek a vonalak - és szerintem is több mint ötven ilyen vonal maradt ki -, nem biztos, hogy messze állok attól a következtetéstől, hogy az állam ezeken a vonalakon semmilyenfajta szolgáltatást nem akar az elkövetkezendő időszakban biztosítani az állampolgárok számára. Tehát azt gondolom, hogy ezzel mindenféleképpen foglalkozni kell.
Befejezésképpen, azt gondolom, hogy a törvény szövegébe például ilyet tenni a nemzeti vagyon megőrzése, védelme érdekében, 6. § (3) bekezdés, amiben azt mondja, hogy a vízben élő halakra, más hasznos vízi állatra, növényekre biztos az elidegenítés nem vonatkozik. Azt gondolom, hogy egy törvényjavaslatban így nem lehet definiálni, hogy "más hasznos állatra", mert nem tudjuk. Tehát van, akinek a béka hasznos, van, akinek nem hasznos; a vízipók hasznos-e. Kedves államtitkár asszony, azt gondolom, hogy egy ilyen törvényjavaslatnak pontosan kell fogalmaznia, mert ebből nagyon sok gond és probléma lehet az elkövetkezendő időszakban is.
Nyilvánvalóan ez már este fél egykor egy kicsit viccesnek tűnik, de nyilvánvalóan ezek a törvényjavaslatnak is a hiányosságai. Tehát ilyen tekintetben azt gondolom, hogy még ha a szabályozás elvével egyet is lehet érteni, ez a törvényjavaslat így elfogadhatatlan.
Köszönöm szépen, elnök úr.
Forrás: parlament.hu
Kommentek
Bejelentkezés