Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elöljáróban, ahogy ezt az előterjesztést áttekintettem, le kell szögeznem, hogy a kormányzatnak fogalma nincs a nemzeti vagyonról. Ez olyan egyszerű példákban is testet ölt, mint példának okáért a Győr-Veszprém vasútvonal nem képezi önök szerint a nemzeti vagyon részét, a Karcag-Tiszafüred vonal pedig igen. Na, ezt magyarázza meg nekem valaki! Önmagában az, hogy eddig a vitában felsorolt érvekre, kérdésekre semmiféle válasz nem érkezett, legyen szó ellenzéki, független, kormánypárti, bármilyen képviselőről, senki nem válaszolt, ezt az egyszerű kérdést válaszolja meg nekem valaki: Győr-Veszprém miért nem, a Karcag-Tiszafüred vonal miért igen, miért a nemzeti vagyon része? Gondolom, most se fog felállni senki.

A probléma az, hogy ez az előterjesztés a nemzeti vagyont és az állami vagyont egyszerűen krónikusan keveri, a fogalmak között iszonyatos zavart tart fenn. Ahogy Nyikos László képviselőtársam is kiválóan kifejtette: a Fidesz tökéletesen öncélúan átalakítja azt a közgazdasági terminológiát, ami alapján egyébként tisztázható lenne akár a nemzeti és állami vagyon közti különbség, akár az, hogy miről is szól ez az előterjesztés. Ami egyébként kell, ami egy szükséges dolog, tehát egy nemzeti vagyonleltár elkészítése halaszthatatlan alapfeladat lenne. Amiért viszont azt mondom, hogy életveszélyes ez az előterjesztés, ez a bújtatott privatizációs lehetőségek és aknák sorozata, ami benne található.

Önmagában a nemzeti és állami vagyon közti különbség tisztázására elég csak a devizahitelesek helyzetét felhozni, hiszen önmagában azzal, hogy őket előadósítva tartják, a nemzeti vagyon mérhetően csökken, egy folyamatos pénzszivattyú, kiszivárgás valósul meg, miközben az állami vagyon látszólag nem. Az előterjesztésben ugyanakkor ezek a fogalmak tökéletesen keverednek.

Az is látható, hogy nagyon sok minden nem derül ki. Az állami és az önkormányzati ingatlanok tekintetében egyáltalán nem teljes a felsorolás. Ingóságok esetében sem. A külfölddel szembeni követeléseinkről - ahogy ezt képviselőtársam kifejtette - semmit nem tudunk meg. És egy ekkora horderejű törvényt két hét, pontosan másfél hét alatt át kívánnak verni a Házon - ez önmagában megalázó. És nemcsak a jegybanki aranytartalék tűnt el, és nem szerepel most egyébként, és fel is tenném itt a kérdést, hogy a nemzeti vagyon mekkora részét képezi most az aranytartalék. Három tonna? Hat tonna található a jegybanknál? Mennyi? És hová tűnt az ezüst? Egyébként Magyarország ezüsttartaléka is ugyanígy eltűnt, ugyanígy nem tudunk róla semmit. És most ebben a leltárnak tervezett valamiben akkor hiányosságok vannak, hogy ilyen fajsúlyos kérdésekről sem lehet megtudni semmit; és még egyszer mondom, életveszélyes időzített bombákat találhatunk.

A 7. § (2) bekezdésében található az, hogy közfeladat ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése szóba kerülhet, tehát ilyesmire sor kerülhet - no de ki állapítja meg, hogy mi a felesleges? Ezt senki nem magyarázza meg az előterjesztés kapcsán. Magyarázzák meg nekünk, ki fog dönteni arról, hogy mi számít felesleges vagyontárgynak. Ez egy bújtatott privatizációs forma, kérem szépen. Ha ezt normális szabályokkal nem támasztják alá, ha nem szűkítjük le azt a kört, ami alapján ilyen mozgástér születik, önök bújtatott privatizációt hajthatnak végre. Egy még rosszabb vagy akár jobb forgatókönyv esetén az önök utódjai is - nem tudom, ki lesz a következő kormányzat ugyanis.

Látható az is, hogy a 13. § (3) bekezdése értelmében nemzeti vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvényben meghatározott esetekben és módon lehet. Milyen törvényben meghatározott módon? Melyik törvény szabályozza ezt? Megint csak azok a keretszabályok hiányoznak, amelyek alapján érdemben lehetne tárgyalni arról, hogy mégis ki, mit és milyen módon ruházhat át. Önök lehet, hogy erre azt fogják mondani, hogy majd később létrehozzák ezt a törvényt, írjuk alá a biankó csekket. Vagy azt mondják, hogy van. Ha van ilyen, akkor magyarázzák meg, kérem szépen, hogy melyik törvény melyik pontja részletesen hogyan taglalja ezt.

Azt viszont nem fogják tudni nekem megmagyarázni - és ezt állítom -, nemcsak az említett vasútvonalas példával élve, hogy Győr-Veszprém miért nem tartozik ide, Karcag-Tiszafüred vonal hogyan lehet a nemzeti vagyon része, mi alapján differenciáltak. A vasúti mellékvonalak közül egyébként 57 tökéletesen kimaradt az előterjesztésből, a mellékletből, nem képezi a nemzeti vagyon részét. A többi valamilyen okból igen. Röhej, kérem szépen! Egy közepesen felkészült általános iskolás, ha kap egy listát, egy éjszaka alatt ugyanezt elő tudta volna állítani. Ugyanilyen módon, mondjuk, a Puskás Ferenc stadion nem szerepel a nemzeti vagyon részeként az előterjesztésben, pedig éppen most készülnek, a közeljövőben 40 milliárd forintot elkölteni arra, hogy átépítsék, új stadiont húzzanak fel. Az nem lesz a nemzeti vagyon része? Az akkor hova fog tartozni? És pont ez a legnagyobb veszély az egészben, ami nem kerül egy vagyonleltárba, az lényegében senkié nem lesz. Kit lehet utána számon kérni az elvesztegetéséért? Egyébként a Lánchidat sem találtuk meg első körben a nemzeti vagyon részeként. A Parlamentet még szerencsére igen, ez megnyugtató jelen pillanatban és jelen szempontból, de akkor is látható az, hogy egy nagyon slendrián munkát követtek el, nagyon hiányos és nagyon gyermeteg hibákkal teli az az előterjesztés, ami elénk került. Hogy vitára alkalmas-e, ezen szerintem teljesen felesleges polemizálni, a korábban elhangzottakból kiderült, hogy tökéletesen alkalmatlan erre.

Látható az is, hogy a kizárólagos állami és önkormányzati tulajdon esetében és a további tulajdonformák és kategóriák esetében is nagyon sok minden jól és pontosan került előzetes leszabályozásra, hiszen megállapítják azt is, hogy majd a vagyon konkrét védelméről egy következő törvény kell hogy gondoskodjon. Hogy miért nem lehetett ezt az idő rövidségére való tekintettel minél hamarabb lerendezni, én magam nem tudom, azt viszont tudom, hogy a forgalomképtelenség, elidegenítési és terhelési tilalom mellett nem rendezi ez az előterjesztés konkrétan és elég széles körűen azt, hogy mi történik ezen értékek, kincsek elszennyezése esetén, és mi történik kiaknázásuk kapcsán akkor, ha az a készleteket károsító módon történik meg. Tehát láthatók olyan hiányosságok, amelyeknek a pótlása halaszthatatlan lenne.

Az önkormányzati vagyon tekintetében szintén hiányos az előterjesztés, hiszen semmilyen fék vagy akadály nem zárja ki, hogy ne lenne elidegeníthető az önkormányzati vagyon. Magyarul itt is egy privatizációs akna látható, itt is az látható, hogy elvileg kijátszható ez a tulajdon. Nem véletlen, hogy a Jobbik korábban már megpedzette azt, hogy legalább végiggondolni lenne érdemes, hogy jöjjön létre egy olyan vizsgálóbizottság, amely egyértelműen a nemzeti vagyont vizsgálja, a leltározásának a folyamatát is vizsgálja, különös tekintettel a földvagyonra, hiszen látható az, hogy vannak olyan vagyontárgyaink, melyek kiugrási lehetőséget jelentenénk a jövőre nézve, mégsem látható, hogy felelős vagyongazdálkodás valósulna meg velük kapcsolatban.

A közműcégekre is kitért már több képviselőtársam. Enyhén szólva furcsának, aggályosnak tartjuk azt, hogy a vízközmű cégek esetén is itt a mellékletben már 75 százalék plusz egy szavazattal szerepelnek állami tulajdonban ezek a társaságok, miközben van olyan ezek között, amelyik még bőven százszázalékos magyar állami tulajdonban van. Ez csak nem egy privatizációs szándék-előkészületnek a véletlen lepapírozása lenne? Vagy mi ez egyáltalán? Válaszoljon valaki erre, kérem szépen!

Az MVM esetében úgyszintén tetten érhető ez, hogy 75 százalék plusz eggyel szerepel az önök listájában. Ehhez az kellene, hogy önök állami tulajdont adjanak el. Ugye, nem ezt akarják megtenni? Remélhetőleg nem ezt akarják, de nagyon jó lenne, és nagyon sokat segítene a helyzeten, ha valaki végre válaszolna a kérdéseinkre.

Az is látható, hogy felelős vagyongazdálkodás csak akkor valósulhat meg Magyarországon, ha az eddigi visszásságokat feltárjuk, a politikai felelősséget megállapítjuk, megnevezzük a politikai felelősöket, és igenis, amit lehet, visszaszerzünk abból a vagyonból, amit elherdáltak. Ennek a megkerülésével nem igazán lehet arról beszélni, amiről önök itt szeretnének. És lehet azt mondani persze, ahogy nem a mai vita során, de a korábbiakban többször elhangzott, hogy igen, a Szent Korona és a Szent Korona eszmeisége az egy elavult, avítt valami. Mi ezt nem így gondoljuk; mi azt tudjuk, hogy amíg a Szent Korona teste jelképezte Magyarország nemzeti vagyonát is, addig természetszerűleg elidegeníthetetlen volt ebből bármi is. Tehát a történelmi jogfolytonosság helyreállítása vezethet a felé, hogy ez a jövőben is így legyen, mert látható az, hogy a harmadik évezredben sem sikerült olyan gazdálkodási módszert, modellt kialakítaniuk, amely ennyire hatékonyan biztosítaná a nemzeti kincsek védelmét, kiaknázásuk felügyeletét, és azt, hogy unokáinkra legalább annyit hagyjunk, mint amennyit mi kaptunk.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiból.)

Forrás: parlament.hu