DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Igen, pedig a 263 fideszes, KDNP-s képviselőből kettő jelen van, tehát igazából lehetett volna egy olyan szereposztás, hogy egyikük az expozét mondja, a másikuk a vezérszónokit, csak pechünkre pont nem az a másik képviselő úr van jelen, akinek a vezérszónoki felszólalást mondania kellett volna.

Így aztán a Fidesz véleményét illetően Turi-Kovács Béla képviselőtársam expozéjára kell hagyatkoznom, illetve az előttünk fekvő törvényjavaslat szövegére. Képviselő úr az előterjesztői hozzászólásában obstrukcióról beszél, illetve arról, hogy ennek a törvényjavaslatnak az a célja, hogy az ilyen ellenzéki magatartásnak elejét vegye, holott egyébként ő maga hozzáteszi, hogy ez az ellenzéknek jogában áll, és ez egy bevett ellenzéki magatartás. (Dr. Papcsák Ferenc megérkezik az ülésterembe.)

Nem kívánok ennél a kérdésnél sokat időzni, de azt azért szeretném megemlíteni, hogy ezt már önök megoldották ám, mármint hogy obstrukcióra lehetőség ne nyíljon, azzal, hogy az összes vitát, amit a parlamentben lefolytatunk, többek között egyébként ezt a vitát is, időkeretes tárgyalási metódussal vezénylik. Azaz ez azt jelenti, hogy az ellenzéknek, jelen esetben nekünk, például 20 perc áll rendelkezésre az egész témát illetően, hogy kifejtsük a véleményünket. Szerintem, ha már obstrukcióról beszélünk, akkor ez egy megfelelő ellenszere annak; hogy mennyire demokratikus, arról én most inkább nem szólnék, de a véleményem nyilván kitalálhatják.

A törvényalkotás üteméről szólva, tisztelt képviselőtársaim, el kell azt mondani, hogy talán nem kellene ilyen ütemben tárgyalni a törvényeket. Ugyanis semmi nem indokolja a törvényalkotásnak ezt az ütemét. Értem én, hogy önök olyan időszakról beszélnek, ami nem megszokott, olyan problémákról, amelyek nem megszokottak. Csakhogy a törvényjavaslatok torlódását nem az ezen élethelyzetekre adott válaszokat tartalmazó törvényjavaslatok vitája alkotja, hanem például a statáriális sebességgel elfogadott alkotmányból eredő kötelezettségek.

Önök kergették bele tehát saját magukat abba, hogy ilyen ütemben kelljen a törvényeket tárgyalni. Ez nem egy adottság, ez az önök hibája, ez az önök törvényalkotási ütemezésének a problémája és a hibája. Előkészítetlenek a javaslataik, bizonyos témákról kétszer-háromszor kell az Országgyűlésnek egy ülésszakon belül tárgyalni. Ilyen volt például az energiáról szóló egyik törvényjavaslat, ahol, ha már témánál tartunk, a Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő fizetéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott zárószavazást előkészítő módosító javaslattal szabták újra a teljes gáz- és energiaszektort, majd utána rájöttek, hogy ez így mégsem jó, és egy másik törvényhez benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslattal lényegében visszacsinálták ugyanazt. Tehát, ha például megfontolták volna, akkor itt fele ennyi idő elég lett volna.

Vagy akár említhetnénk a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénytervezetet, amelyet ma tárgyalt az Országgyűlés. Itt is az MNB-törvény és az egyébként más jogszabályban elhelyezett, a Nemzeti Bank és a PSZÁF összevonására vonatkozó javaslatok bizony ellentmondanak egymásnak. Itt is érdemes lett volna talán először egyeztetni és meggondolni, hogy mi legyen, és utána benyújtani a törvényjavaslatot, vagy először talán az EKB-val tárgyalni, és akkor nem kellene annyi módosító javaslatot majd benyújtani és elfogadni ehhez.

Az alkotmányozásról belföldön és külföldön egyaránt az volt az egységes vélemény, hogy elkapkodott, túl gyors, alkotmányt ilyen ütemben nem szokás elfogadni, ilyen módon sem, megjegyzem. És önök szabtak saját maguknak határidőt a kétharmados törvények vonatkozásában, hogy annak ez év december 31-éig meg kell lennie.

Tehát azt tudom mondani, tisztelt képviselőtársaim, hogy azért, mert önök elrontanak valamit, azért nem feltétlenül kell jogszabályt módosítani. Átgondoltabban kellene végezni a törvényalkotói munkát, és akkor talán nem csúsznának össze a vitanapok, akkor talán a normális törvénykezési ütemben lehetőség nyílna arra, hogy ezeket a javaslatokat az Országgyűlés megtárgyalja és elfogadja.

Ez a javaslat, tisztelt képviselőtársaim, nem erről szól, sajnos. Arról szól, hogy egy újabb akadályt hárítanak el. Nem sok minden van, amit kétharmaddal egyedül ne tudnának megtenni, de azt a néhány rendelkezést is, amihez négyötödös többség kell, szépen lassan kigyomlálják a magyar jogrendszerből. Ilyen volt, hogy példát említsek, az, amikor kivették azt a szabályt, hogy az alkotmánykoncepció elfogadásához négyötödös többség kell. De ilyen volt az is, amit kétharmaddal szintén nem tudtak egyedül megoldani, hogy alkotmánybíró-jelölteket állítson az Országgyűlés. Ezért megváltoztatták a szabályt úgy, hogy a Fidesz egyedül tudjon alkotmánybíró-jelölteket állítani.

Most éppen a kivételesen sürgős eljárás négyötödös többséghez kötött szabályát irtják ki a Házszabályból, és teszik lehetővé, hogy ezt önök egyedül, az önök kétharmadával megtehessék.

De menjünk végig a törvényjavaslat egyes paragrafusain! Az 1. §-ban a zárószavazás előtti módosító javaslatokról szólnak. Először is azt gondolom: érdemes tisztázni azt, hogy mire való a zárószavazás előtti módosító javaslat. Egy törvényjavaslatnak a normális tárgyalási módja - önök, képviselőtársaim, pontosan tudják -, hogy van egy általános vita, egy részletes vita, utána módosító javaslatokról szavazás, meg szavazunk a kapcsolódó módosító javaslatokról. Tehát az eredeti előterjesztés után még két körben lehet módosító javaslatokat benyújtani egy törvényhez. Nem is szólva arról, hogy azt gondolom, akkor érdemes beterjeszteni egy törvényjavaslatot, ha átgondolták, hogy mi legyen annak a tartalma, egyeztettek esetleg a civil szervezetek képviselőivel, és egyeztettek a szakmák képviseletével vagy az érintettekkel egyáltalán. (Dr. Turi-Kovács Béla távozni készül az ülésteremből.) És ennek az egyeztetési eljárásnak a nyomán és ez után nyújtják be a törvényjavaslatot.

Forrás: parlament.hu