DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Papcsák képviselő úr biztatott minket arra, hogy módosító indítványokat nyújtsunk be, de azért nem fogjuk megtenni, mert a számunkra a jelenleg hatályos Házszabály az, ami kívánatos, tehát egy nagyon rossz javaslathoz, ahogyan egyébként Lenhardt képviselőtársam mondta, nem érdemes módosítót benyújtani, hogy az csak kevésbé legyen rossz, hanem mi arra teszünk indítványt, hogy az eredeti maradjon meg, azaz ne fogadjuk el ezt a mostanit. A mi módosító javaslatunk arra vonatkozna, természetesen formálisan ezt nem lehet megtenni a Házszabály alapján, de a kívánalmat meg lehet fogalmazni, hogy a fideszes képviselőtársaink tartsák be a Házszabályt, és a Házszabály rendelkezéseinek megfelelően nyújtsanak be zárószavazás előtti módosító javaslatokat, de ne úgy, ahogyan eddig tették.

Azt hiszem, Dúró Dóra képviselő asszony mondta azt, hogy egy rossz gyakorlatot foglalnak jogszabályba. Egyetértek vele. Azt kell mondanom, hogy ha az önök gyakorlata eltér a Házszabálytól rossz irányban, akkor nem az a megoldás, tisztelt képviselőtársaim, hogy a rossz javaslatot törvénybe foglalják, hanem az, hogy az önök házszabályellenes magatartásán változtatnak.

Hadd olvassak egy-két olyan esetet, amit gyűjtöttem az elmúlt időszak zárószavazás előtti módosító javaslataival, illetve záróvitájával kapcsolatban. Képviselőtársaim, szemezgetek a sok közül, tényleg a nagyon sok közül. A költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz a szavazást megelőzően 20 perccel, miközben a bizottság más törvényjavaslatokról tárgyalt, osztottak ki a bizottság munkatársai egy 38 oldal terjedelmű, érdemi módosításokkal zsúfolt zárószavazás előtti módosító javaslatot. Kísértetiesen hasonlított ehhez az esethez, amikor az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításához érkezett összességében közel 30 oldal terjedelmű, zárószavazás előtti módosító javaslat.

De példaként említhetek más esetet is, amikor a bizottság ülésének megkezdésekor összességében többször tíz oldalnyi zárószavazás előtti módosító javaslatot kaptak kézhez a képviselők. A kormány egyébként, ezt szeretném megjegyezni, úgy támogatja a javaslatokat, hogy nemegyszer többszöri képviselői kérdésre sem hajlandó megindokolni azt, hogy miért ért egyet vele, azért mert ő sem ismeri ezeket, ő sem tud még egyelőre véleményt mondani róla. A villamos energiára és a földgázellátásra vonatkozó átfogó módosításra először a Szijjártó Péter - azt hiszem, ezt már idéztem - fizetésével kapcsolatos javaslathoz benyújtott, zárószavazás előtti módosító javaslatra került sor, másodszor azonban nem a képviselők jogállásáról szóló, hanem a fegyveres biztonsági őrségről és a természetvédelmi és mezei őrszolgálatról szóló törvényhez benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslattal került sor.

De említhetnék más példákat is. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló törvényjavaslathoz egy kormánypárti képviselő érdemi indokolás nélkül benyújtott egy kétoldalnyi normaszöveget tartalmazó, zárószavazás előtti módosító javaslatot, ami az államháztartásról szóló törvényben a közalapítványok megszüntetésének szabályait alakította át. A bizottsági vitában sem az államtitkár, de egyetlen kormánypárti képviselő sem nyilatkozott a javaslat tartalmáról, illetve a házszabályszerűség tárgyában. Ezt azért vettem elő, képviselőtársaim, mert pontosan erre utalok akkor, amikor azt mondom, hogy az ilyen eljárási rend az érdemi vita lehetőségét is kizárja. Ezt a gyakorlat bizonyította, éppen az önök gyakorlata. A záróvitában egyébként ebben az esetben a plenáris ülésen hiába kérte az összes ellenzéki frakció, hogy a javaslat előterjesztője indokolja a javaslatát, sem a kormány képviselője, sem kormánypárti képviselő egyáltalán nem kért szót a vitában.

Indokolás nélkül is bő 100 oldalas, több mint 100 módosításból álló érdemi, zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtottak be az adótörvények módosításáról szóló törvényhez. Itt még külön érdekesség volt, hogy az alkotmányügyi bizottság dél körül megtárgyalta, de a parlament honlapjára csak 19 óra körüli időben került fel, azaz a képviselőknek a vita megkezdéséig másfél óra állt rendelkezésükre, hogy elolvassák és értékelni tudják ezt a javaslatsort.

Mondok még néhány példát, képviselőtársaim, csak tényleg, ne a levegőbe beszéljünk e vonatkozásban. A Magyarország 2012. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitájában az elnök kénytelen volt háromnegyed órás szünetet elrendelni, mert az utolsó pillanatban benyújtott, összesen 100 oldalnál nagyobb terjedelmű módosító csomag alapján az apparátus a szavazás megkezdéséig nem tudta elkészíteni a forgatókönyvet, amely alapján egyébként a szavazás zajlik, és még utána sem került fel az ajánlási sor az Országgyűlés honlapjára, tehát a felszólaló képviselők nem tudták megmondani azt sem, hogy melyik ajánlási ponthoz kívánnak hozzászólni.

Talán a legkomolyabb, zárószavazás előtti módosító javaslat házszabályszerűségét érintő vita a szabályozott ingatlanbefektetési társaságokról szóló törvényjavaslat kapcsán zajlott. Kérdésemre, mely szerint mi köze van a társadalombiztosítási eljárásról szóló, a tőkepiacról szóló, valamint a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátásról szóló törvényeket módosító, a kormány által is támogatott és végül elfogadott, zárószavazás előtti módosító javaslatoknak az eredeti törvényjavaslathoz, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára - tudomásom szerint egyébként a rendszerváltozás óta egyedülálló és példa nélküli módon - az egyik esetben egyszerűen megtagadta a válaszadást. Belátom, nehéz helyzetbe került volna, mert azt gondolom, zseniális rétori képességekkel sem lehetett volna az összefüggést indokolni.

Ami azonban számomra a legkirívóbb ilyen eset volt, de mondom, ezenfelül lehetne még jó párat mondani, az végül is a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházak, vallási felekezetek, vallási közösségek jogállásáról szóló törvényjavaslat záróvitája volt, képviselőtársaim. Talán emlékeznek rá, többször tartottunk az alkotmányügyi bizottságban záróvitát előkészítő ülést, ahol az egyik ilyen esetben a kormány képviselője nem tudott nyilatkozni arról, hogy az előterjesztett zárószavazás előtti módosító javaslatról egyáltalán mi a kormányzat álláspontja, majd utána, valamikor a szavazás előtti esti órákban ismét összeült az alkotmányügyi bizottság, ha jól tudom, ebben a témában harmadszor, és ott végül egy teljesen más koncepciót tartalmazó zárószavazás előtti módosító javaslatot fogadott el az alkotmányügyi bizottság és ilyenformán az Országgyűlés. Tudom, most jelentette be Lázár János, hogy pontosan a jogalkotási hibákra tekintettel, mielőtt az Alkotmánybíróság ezt megsemmisítené, önök még önként visszavonják ezt a szégyenteljes és vállalhatatlan egyházi törvényről szóló törvényjavaslatot.

(18.30)

Megjegyzem, hogy visszavonni már nem lehet, legfeljebb hatályon kívül helyezni.

A kérdésem mindezen felsorolás után talán még jogosabb: kérem, indokolják meg nekem kormánypárti képviselőtársaim, hogy hogyan lehet mégis érdemi, szakmai vitát folytatni akkor ezeknél a zárószavazás előtti javaslatoknál. Önöknek, a képernyő szerint a Fidesznek még 77 perce van minderre, hogy megtegye, a KDNP hozzá sem szólt még a vitához sem vezérszónoki felszólalásban, sem egyéb felszólalásban, neki a teljes időkerete lehetőséget biztosít még erre, vagy háromszor annyi idejük van, mint az összes ellenzéki pártnak együtt véve jelen pillanatban, ami azt jelenti, hogy bőven lenne lehetőség azokra a kérdésekre megválaszolni, amiket feltettünk.

De hogy emlékeztessem önöket még egyszer, tehát az lenne a kérdésem, hogy először is miért nem lehet jó törvényt beadni, miért nem lehet megfelelőképpen előkészített törvényt beadni, ahova nem kell 100 oldalas zárószavazás előtti módosító javaslat; miért nem lehet előzetesen egyeztetni az érintettekkel, mielőtt a törvényjavaslatot benyújtják; miért nem elég az az idő önöknek, hogy az esetleges tartalmi hibákat kijavítsák, ami lehetőség rendelkezésre áll az általános vita, illetve a részletes vita lezárásáig, tehát addig benyújthatnak módosító javaslatot és kapcsolódó módosító javaslatot, amiben érdemi változásokat tudnak eszközölni.

Harmadrészt talán a legfontosabb, hogy mégis hogyan képzelik el a parlamentnek a tartalmi, érdemi munkáját, amikor a felsorolt esetekből is kitűnik, hogy sok tíz- vagy akár százoldalas módosító javaslatot a képviselők néhány perccel a szavazás előtt kapnak kézhez. Hogyan gondolják ezt önök? Hogyan lehet biztosítani azt, hogy minderről tartalmi vita folyjon az Országgyűlésben? Kérem, mondják meg, hogy miért gondolom rosszul - mert nyilván önök szerint rosszul gondolom, hiszen ha egyetértenének velem, akkor ilyen javaslatot nem terjesztettek volna elő -, hogy ezzel a módosító javaslattal önök teljes mértékben formálissá teszik a parlament szerepét a törvényalkotásban.

Azt is legyenek szívesek nekem megválaszolni, képviselőtársaim, a rendelkezésre álló több mint kétórás időkeretükben, hogy miért kívánják egyébként elvenni az ellenzéktől a szólás lehetőségét ezekben a gyors eljárásokban. Az ellenzéknek ma talán a legfőbb fegyvere a kritika és az alternatíva állítása. Nem érzik azt, hogy ez az önök által előterjesztett javaslat nem egyeztethető össze hazánk demokratikus hagyományaival?

Én ezekre a kérdésekre tisztelettel kérném a választ képviselőtársaimtól, hiszen eddig sem a fideszes vezérszónoki felszólalásban, sem az előterjesztői felszólalásban, sem pedig más kormánypárti felszólalásokban ezekre a kérdésekre nem érkezett válasz; annyit jegyeztek meg, hogy vannak fontos ügyek, amiket gyorsan végig kell tudni verni az Országgyűlésen, és ez nem tűr halasztást. Képviselőtársaim, ez nem érv.

Köszönöm.

Forrás: parlament.hu