DR. MENGYI ROLAND (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én LMP-s képviselőtársam riogatása és világvége-víziói helyett inkább a Nemzeti Bankról szóló törvény általános vitájához szeretnék hozzászólni. Ahogy azt önök is jól tudják, az új alaptörvény elfogadása szükségessé tette, hogy a Nemzeti Bankról szóló, már többször módosított 2001. évi LVIII. törvény helyett egy új jegybanktörvényt alkossunk, amelyben a törvényjavaslat egyes szakaszai az alaptörvény alapján sarkalatosnak kell hogy minősüljenek. Hogy ez sarkalatosnak minősül - ahogy az ma már elhangzott -, nagyban segíti a Nemzeti Bank és rendszere hosszú távú stabilitását, kiszámítható működését.

A törvénytervezethez kötődően a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény értelmében a Nemzetgazdasági Minisztérium két alkalommal kérte ki a Nemzeti Bank véleményét a kormány-előterjesztés aktuális változatáról. Tudniuk kell, hogy a minisztérium első ízben október 25-én küldte meg a Nemzeti Bank részére a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslattal kapcsolatos kormány-előterjesztést. A Nemzeti Bank ez alapján tájékoztatta a Nemzetgazdasági Minisztériumot a törvényjavaslattal kapcsolatos észrevételeiről. Az észrevételek legnagyobb részét a Nemzetgazdasági Minisztérium elfogadta, és azok beépítésre kerültek az előterjesztésbe. Majd az így módosult előterjesztést november 22-én ismételten megküldte a Nemzeti Banknak. Tehát a folyamatos konzultáció jogszabályi kötelezettsége zajlik.

Mindeközben az Európai Központi Bankkal is konzultáció történik. Az uniós jogszabályok értelmében a törvény módosítása esetén szükséges az Európai Központi Bank véleményének megkérése. Ez november 2-án történt meg, ekkor kértük fel az Európai Központi Bankot, hogy alkosson véleményt a megküldött tervezetről. Tehát láthatják, hogy párhuzamosan történik a vélemények kérése, és a vélemények elfogadásának beépítésével történhet meg az, amire önök oly sokszor hivatkoznak, hogy nem mindig ugyanaz a verzió kerül megtárgyalásra.

A felkérésben a Nemzetgazdasági Minisztérium természetesen előre jelezte, hogy a megküldött szövegben még valószínűleg lesznek változások, amelyekről ismételten ki fogja kérni az Európai Központi Bank véleményét. Ennek alapján mondhatjuk, hogy a kormány oly módon nyújtotta be az Országgyűlésnek a törvénytervezetet, hogy a Központi Bank véleményét a zárószavazás előtt még figyelembe lehessen venni. Azt önök is tudják, hogy az Európai Központi Bank véleménye megérkezett, annak a feldolgozása zajlik, s ha az Európai Unió alapokmányát bármely rendelkezése sérti, akkor a tervezetet természetesen módosítani, illetve pontosítani szükséges. Úgy tudjuk, hogy nem sérti, ilyen irányú vélemény legalábbis nem érkezett.

Milyen tartalmi változások történnek a Nemzeti Bank-törvényben? A kötelező tartalék meghatározásában a monetáris tanács lehetőséget kap arra, hogy egyes eszközöket, illetve mérlegen kívüli tételeket is bevonjon a kötelező tartalék alapjába. Lehetővé válik a jegybank számára, hogy egyes tartalékelemekre azok eltérő jellemzői alapján több eltérő tartalékrátát írjon elő, amelyek összeadódhatnak akár egy tartalékelem vonatkozásában is.

A pénzkibocsátással kapcsolatos tartalmi változások. A javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a forgalomból bevont, törvényes fizetőeszköznek már nem minősülő bankjegyek és érmék magyar törvényes fizetőeszközre való váltása ne csak a Magyar Nemzeti Banknál, hanem meghatározott határidőn belül akár hitelintézeti vagy postafiókban is kezdeményezhető legyen. A javaslat ennek a módját és szabályait is rögzíti.

Az államháztartással való kapcsolat tekintetében is új szabályokat fogalmaz meg. Nagyon fontos, hogy a deviza-értékpapírok kiegyenlítési tartalékának és a forintárfolyam kiegyenlítési tartalékának egyenlegei egymással szemben elszámolhatóvá válnak, költségvetés-térítési kötelezettsége csak abban az esetben áll fenn, ha a kiegyenlítési tartalékok összevont egyenlege negatív, és arra a mérleg szerinti eredmény és eredménytartalék nem nyújt fedezetet.

Erősödik a Nemzeti Bank Országgyűléssel való kapcsolata. A Nemzeti Bank elnöke az Országgyűlésnek írásbeli és - ez is fontos - szóbeli beszámolási kötelezettséggel tartozik majd a javaslat alapján. Az Országgyűlés eseti tájékoztatást írásban és szóban is bármikor kérhet. A Nemzeti Bank elnöke féléves rendszerességgel írásban beszámol az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága részére. A gazdasági ügyekért felelős bizottság kérésére a beszámolóval összefüggésben a Nemzeti Bank elnöke személyes megjelenésre és a beszámoló szóbeli kiegészítésére köteles. Az Országgyűlés elnöke vagy a gazdasági ügyekért felelős állandó bizottság elnöke indítványára a Nemzeti Bank elnökét rendkívüli beszámolási kötelezettség is terheli. A Nemzeti Bank a pénzügyi év kezdete előtt a működési költségeire, valamint a beruházásaira vonatkozó részletes éves tervet készít, majd a pénzügyi év lezárását követően összehasonlító elemzést készít, és ezt a beszámolóval egyidejűleg megküldi az Országgyűlés gazdasági bizottsága, valamint az Állami Számvevőszék részére. Véleményem szerint az ilyen beszámolás messze tiszteletben tartja a központi bank függetlenségét.

Milyen kapcsolatot határoz meg az új jogszabálytervezet a kormánnyal, a minisztériumokkal? A Nemzeti Bank írásban közölheti a költségvetési tervezettel kapcsolatos véleményét az államháztartásért felelős miniszterrel. A véleményt a Költségvetési Tanács ülésén a Nemzeti Bank elnöke jeleníti meg. Álláspontunk szerint így még erősödik is véleményének a kifejtési lehetősége, hiszen a Költségvetési Tanácsra vonatkozó szabályok egyértelműen erős jogosítványt tesznek lehetővé a költségvetéssel kapcsolatos vélemény kifejtésére, akár a stabilitási törvény alapján is.

A Nemzeti Bank szervei is változnak, a monetáris tanács, az igazgatóság és a felügyelőbizottság. Az igazgatóság ismét a Nemzeti Bank szervei közé tartozna, és felelős lenne a monetáris tanács döntéseinek végrehajtásáért. Az igazgatóság - továbbá amit a monetáris tanács hatáskörébe delegál - szintén a végrehajtásért felelős lenne. A monetáris tanács rendkívül fontos hatáskörökkel ruházódik föl, kizárólagos hatáskörébe tartozik majd a tartalékráta mértékének, a kötelező jegybanki tartalék után fizetendő kamat mértékének a meghatározása, az elnök javaslatára az alelnökök hatáskörének meghatározása, a monetáris tanács hatáskörébe tartozó feladatokkal kapcsolatos kommunikáció módjáról történő döntés. Ez rendkívül fontos. Egy grémium dönt arról, milyen kommunikáció szükséges ahhoz, hogy a feladatukat megfelelő módon tudják végezni. A monetáris tanács legalább öt-, legfeljebb kilenctagú testület lehetne a jelenlegi öt, illetve hét helyett. Elhangzott az expozéban, hogy miért van erre szükség. Nos, tisztelt képviselőtársaim, ez egy módszer, hogy a stockokban lejáró megbízások kapcsán fent lehessen tartani a monetáris tanács munkájának, döntéseinek, a döntések tartalmának a folytatólagosságát.

A Magyar Nemzeti Bank elnökével kapcsolatban a legfontosabb változás, hogy az elnök nem egymaga vezeti a Nemzeti Bankot, hanem tőle a feladatot a monetáris tanács és az ismét létrehozásra kerülő igazgatóság veszi át. Az egyszemélyi irányítás modelljéről átmegyünk a testületi döntéshozatal felé. Ebből, tisztelt képviselőtársaim, az is következik, hogy pusztán az elnök hatáskörének a testületi döntés felé történő elmozdítása vagy átrendezése nem jelenti azt, hogy ez veszélyeztetné a Nemzeti Bank függetlenségét. A testületi döntéshozatal felé történő elmozdulás igényével, ahogy mondtam, újra működni fog az igazgatóság, amely 2007-ben szűnt meg. Az igazgatóság tagjai a Nemzeti Bank elnöke mint az igazgatóság elnöke, valamint alelnökei, de az igazgatóság nevében az elnök jár el.

Ezek a szabályok kellő garanciát tartalmaznak arra, hogy kiválóan működő Nemzeti Bankunk lehessen, és éppen ezekre tekintettel kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy szavazataikkal támogassák majd a Nemzeti Bankkal kapcsolatban benyújtott törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.

Forrás: parlament.hu