HARANGOZÓ GÁBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Még decemberben benyújtottunk egy határozati javaslatot, amiben arra kértük a kormányt, hogy az euróövezeti válságról egy átfogó javaslatcsomagot készítsen el, és egy jelentéssel jöjjön ide a parlament elé, és erről folytassunk, rendezzünk egy vitanapot. Ugyanis a mai esti vitából is az látszik, hogy egyáltalán nem lehet leegyszerűsíteni ezt a kérdést ennek a költségvetési politikát, fiskális politikát érintő egyezménynek a kérdésére, hanem ez egy lényegesen bonyolultabb, komplexebb probléma. Azért kell ma erről beszélnünk, nem azért, mert valaki kitalált egy egyezményt, amit letett az asztalra, hanem azért, mert az Európai Unió és kifejezetten az euróövezeti gazdasági rendszer, maga az euró mint fizetőeszköz súlyos válságba került. Ezt a válságot kellene valahogy megoldani.

Ennek a válságnak a megoldásában a gazdasági fegyelem bár fontos része a válság kezelésének, önmagában nem oldja meg az Európai Unió gazdasági problémáit, sőt tulajdonképpen, ha csak ezt az egyezményt nézzük önmagában, mint egyedüli megoldást, ez még akár súlyosbíthatja is a helyzetet.

Egyszerre kell gazdasági növekedést és a kölcsönös bizalmat erősítő lépéseket tennünk. A gazdasági növekedés és a kölcsönös bizalomerősítő lépések hiányában ugyanis egy spirálba kerültünk bele, amiből nem fogunk tudni kilépni, hiszen ilyen helyzetben a bankok visszafogják a hiteleket, a lakosság, ha van még jövedelme, a keletkezett jövedelemből nem fogyasztásra költ, hanem inkább a megtakarításait növeli. A vállalatok, miután nincsen hitel és nincsen növekvő kereslet, ezért a vállalatok nem növelik a termelő kapacitásaikat, és ennek következtében nincs gazdasági növekedés, nincs foglalkoztatásnövekedés.

(22.50)

Tehát önmagában a válság kezelésének egyik lába nélkül, a gazdaság növekedése és a költségvetési bizalom helyreállítása nélkül, tehát egyik láb nélkül sem lehet a helyzetet megoldani. Ezért mondjuk mi azt, hogy erre az egyezményre szükség van, és ez az egyezmény szükséges ugyan, de nem elégséges. A szerződés mellett további rövid és hosszú távú megoldásokra van ezért szükség, ezeknek egy részéről már volt szó, de engedjék meg, hogy egypár szóval én is hadd említsem meg őket.

Az európai szocialisták a magyar szocialistákkal együtt erről elkészítettek egy javaslatcsomagot, amelynek néhány elemét szeretném ismertetni. Először is javasoljuk, hogy kerüljön bevezetésre egy pénzügyi tranzakciós adó, amelynek kettős célja van: egyrészt az üzleti célú pénzügyi tranzakciók megadóztatásával mintegy 50-55 milliárd eurónyi költségvetési bevételt lehetne generálni az európai uniós költségvetésben. Azonban ennek van egy másik nagyon fontos szerepe is, mégpedig az, hogy a pénzügyi tranzakciók világából, tehát a spekulációs pénzügyi műveletekből a rendelkezésre álló tőkét átirányítaná a reálgazdaság megfinanszírozására.

A pénzügyi tranzakciós adó mellett rendkívül fontos lenne, hogy a pénzügyi ágazat szabályozását is szigorítsuk. Bizonyos szereplők kimaradtak, mondjuk, a tavalyi év pénzügyi ágazatot illető szigorításaiból. Számításaink szerint mintegy 10-25 százaléka a befektetéseknek továbbra is a magánbefektetési alapokon - angol nevén private equipment foundon - és a kockázati fedezeti alapon vagy hedge foundokon keresztül megy. Ezek szabályozása teljesen megoldatlan, és gyakorlatilag ezeken az alapokon keresztül a reálgazdaságtól hatalmas mennyiségű pénz kerül gyakorlatilag a virtuális pénzügyi világba. Tehát ezeknek a szabályozása feltétlenül szükséges.

Scheiring Gábor beszélt az adóparadicsomok vagy az off-shore rendszeren keresztül eltüntetett jövedelmek szabályozási kérdéseiről is, és ez is rendkívül fontos. Így is a keletkezett jövedelmeknek, egyes számítások szerint 20 százaléka is eltűnik a reálgazdaság elől, amit egy megfelelő szintű európai, illetve világszintű szabályozással a reálgazdaság irányába lehetne tolni.

Szó volt az eurókötvényekről is, ez szerintem egy rendkívül fontos dolog. Gyurcsány Ferenc arról beszélt, hogy az eurókötvényekkel az a baj, hogy az eurókötvények tulajdonképpen részben vagy egészében kiváltanák a tagállamok saját államadósságát, vagyis ez az államadósság megosztódna, mondjuk, a német és a periférián lévő gazdaságok között. Én azt gondolom, hogy ez kellene hogy legyen az ára egy ilyen pénzügyi-költségvetési szigort rögzítő fiskális megállapodásnak, hiszen az eurókötvények azt jelentenék, hogy természetesen az Európai Unió tagállamai megosztanák egymás között a gazdaságukban lévő különbségekből adódó kockázatokat. Tehát természetesen ez a németeknek kevésbé lenne egy támogatandó, elfogadható javaslat vagy megoldás, nyilván ők is állnak ennek leginkább ellen, hiszen így az ő kockázati feláraik növekednének, hiszen részt kéne vállalniuk, mondjuk, a magyar államadósság megfinanszírozásából, vagy amennyiben mi ebben első körben nem vennénk részt, akkor a periférián lévő eurótagállamok kockázatának a megfinanszírozásából. Viszont ezen tagállamoknak a kockázati felára jelentősen csökkenne, és esélyük lenne arra, hogy kitörjenek abból az adósságválságból, amibe belekerültek.

Tehát amennyiben azt szeretnénk, hogy munkahelyteremtő és gazdaságnövekedő programokat is meg lehessen finanszírozni, úgy szükség van arra, hogy az eurókötvények ügyében is legyen előrelépés, hiszen ez tudná csökkenteni a kiszolgáltatottabb tagállamoknak a pénzügyi világ felé való kiszolgáltatottságát.

Van még egy fontos javaslat, amit talán úgy lehetne leírni, hogy munkahelyteremtő és innovációs programcsomag, amelynek az a lényege, hogy mind, mondjuk, a pénzügyi tranzakciós adóból származó bevételek, mind pedig a különböző szabályozásokból létrejövő többletbevételek és az uniós költségvetési pénzek átcsoportosításából egyrészt szükséges lenne az innovációs, a zöldgazdaság és az energiahatékonyságot segítő programcsomagnak a megfinanszírozása. De talán emellett legalább ennyire fontos az is, hogy az ilyen jellegű beruházások, amik kifejezetten az innovációs programokra, az energiahatékonyságra, zöldgazdaságra irányuló munkahelyteremtő beruházások megfinanszírozását jelentik, ezek a beruházások ne kerüljenek a költségvetési hiánynál beszámításra. Ugyanis, ahogy erről már a ma esti vita folyamán is többször beszéltünk, a legnagyobb probléma az, hogy nincsen termelő beruházás, nincsenek munkahelyek, és ezért az ilyen munkahelyteremtő beruházásokat, amik az Európai Unió versenyképességét és egy fenntarthatóbb, zöld növekedési pálya megfinanszírozását jelentik, ezeket ki kéne venni a költségvetési hiányba beleszámítandó kiadások közül, hogy ezáltal lehessen megsegíteni egy nagyobb gazdasági növekedést és munkahelyteremtő európai program megfinanszírozását.

Nagyon fontos dolog, hogy szükséges lenne legalább egy európai hitelminősítő intézet létrehozása is, ugyanis eddig nem készültek különösebb érdemi elemzések arról, hogy mely üzleti körök húztak hasznot a recesszióból, és igazából kik támadtak vagy támadnak az Európai Unióra, és kik váltak így a szociális Európát fenntartani kívánó kormányok, politikai erők ellenfeleivé, de azért azzal tisztában kéne lenni, hogy igenis vannak olyan nemzetközi üzleti körök, akiknek érdeke az, hogy az európai szociális modell ne legyen jelen formájában fenntartható, és ez ellen van egy tudatos támadás (Az LMP képviselői tapsolnak.), és ez ellen az Európai Uniónak föl kell lépnie.

Nekem az pedig meggyőződésem, és a Magyar Szocialista Pártnak is meggyőződése, hogy ez ellen nemzetállami szinten nem lehet föllépni, ehhez minimum európai uniós föllépésre van szükség, mint ahogy az előbbiekben felsorolt intézkedésekhez is, ezért nem az a megoldás, hogy szembemenjünk az Európai Unióval, nem az a megoldás, hogy valami nemzeti bezárkózást válasszunk, hanem az a megoldás, hogy azt az Európai Uniót, amelynek mi formáló tagjai vagyunk, azt az Európai Uniót vigyük egy olyan irányba, ami számunkra elfogadhatóbb, kiegyensúlyozottabb növekedést tud biztosítani az olyan, sajnos ma még félperiférián lévő országok számára is, mint Magyarország. És közben persze, természetesen, muszáj támogatnunk az olyan bizalomerősítő intézkedéseket is, mint amilyen az előttünk álló egyezmény, ezért az egyezményt támogatjuk, de önmagában nem tartjuk elfogadhatónak azt, hogy csak ez az egyezmény maradjon önmagában az asztalon. Ezért arra kérjük a kormányt továbbra is, hogy ezzel a javaslatcsomaggal is, amelyről a határozati javaslatunk is szól, álljon ide a parlament elé, és alakítsunk ki egy egységes csomagot arról, hogy a magyar parlament parlamenti pártjai milyen csomag mellé rakandó intézkedésekkel szeretnék megtámogatni a magyar kormány munkáját, hogy hatékonyan tudja a magyar emberek, a magyar gazdaság érdekeit szolgálni az európai uniós egyeztetésekben. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP, LMP soraiban.)

(23.00)

Forrás: parlament.hu