GŐGÖS ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Először is egy konkrét felvetésére a bizottsági elnök úrnak reagálnék, hogy nem vettünk részt a döntéshozatalban. Ez valóban így történt, de a jegyzőkönyv és a tisztánlátás végett szeretném elmondani, hogy szerdán tárgyaltuk utolsó fázisában ezt a jelentést, amikor délben megkaptuk a MAL Zrt. álláspontját. Ekkor úgy döntött a bizottság, hogy elnapolja a vitát, másnap folytatjuk, és én akkor kértem, hogy délután legyen, mert délelőtt olyan programunk van mindkettőnknek, amit nem tudunk félretenni, Jávor Benedek pedig kérte, hogy ez délelőtt legyen. Neki lett igaza, no comment, tehát ezért nem vettünk részt az utolsó szavazási procedúrában.

Kovács Tibor képviselőtársam részletesen elmondta, hogy alapvetően ezzel a jelentéssel, magával a jelentés készítésével mi a problémánk, és azt gondolom, hogy ezek után továbbra is fenntartjuk, és én is megerősítem, hogy a vizsgálóbizottság felállításakor jelentkezett az a módosítási igényünk egy módosító javaslat formájában, hogy igenis vizsgáljuk a katasztrófához vezető út mellett azt is, hogy mi történt azóta, tehát a kárenyhítés folyamatát, és akkor mi kértük az előterjesztő elnök urat - miután tudtuk, hogy ez házszabályilag így már nem módosítható -, hogy vonjuk vissza ezt a javaslatot, és terjesszünk be egy olyat, amely komplettírozza ezt a kérdést. Sajnos ez nem talált megértésre, és láttuk a működés során ennek a problémáit. Ezt azzal szeretném megerősíteni, hogy elég sok ügyrendi vitánk volt a bizottság működése alatt, ami pontosan ebből következett.

(14.50)

Ugyanis számtalan esetben a meghallgatásokon, kihelyezett ülésen is folyamatosan tájékoztatást kaptunk a katasztrófavédelem illetékeseitől, általában nem az oda vezető útról, hiszen először azt mondták, hogy arról nem nyilatkozhatnak, mert bírósági vagy büntetőeljárás folyik, hanem mindig azt mondták el, hogy éppen hol tart a kárenyhítés és a kár elhárítása. Ez ugyanígy történt Ajkán is, és én is teljesen megdöbbentem, amikor ezek után a kormánypárti többség úgy döntött, hogy a civilek meghallgatására, akik pedig pontosan azt szerették volna elmondani, hogy mivel van problémájuk a kárenyhítés kapcsán, nem került sor.

Én azt gondolom, hogy ha valakinek nincs ebben az ügyben takargatnivalója, akkor nem kellett volna megakadályozni ezt a civil kontrollt, hiszen itt számtalan felvetésünk volt különböző parlamenti és parlamenten kívüli műfajokban, hogy milyen ellentmondásokkal találkozhatunk a kárenyhítés során. Tény és való, hogy egy rendkívül gyors és nagyon intenzív munka zajlott, ebbe csúszhatnak be hibák, de szeretnék néhány dolgot jelezni, amit ennek a bizottságnak nyilván dolga lenne vizsgálni, vagy pedig annak, amit mi benyújtottunk, és azóta sem kaptunk támogatást hozzá. Kellene a kritika és a kontroll, ugyanis még mindig vannak ott olyan feladatok, főleg a térségfejlesztéssel kapcsolatban, ami nagyon fontos lenne, hogy megfelelő jövőkép legyen annak a nagyon súlyosan károsodott térségnek.

Én általában azokat a problémákat szoktam felvetni, és a bizottsági ülésen is próbálkoztam ezzel, de a belügyminiszter úrral több levélváltásunk is volt, nem is mindig parlamenti formában, a tisztességhez hozzátartozik, hogy általában a konkrét felvetéseimre, amit vagy fogadóórán, vagy helyszíni látogatások, vagy ott-tartózkodás során kaptam, egy jelentős részében történtek intézkedések. Viszont továbbra is látok olyan problémákat, és ezeket kénytelen vagyok felvetni, hogy amire viszont nem... - annak ellenére, hogy még olyan is volt közte, amire ő is azt mondta, hogy igazam van.

A kormányhatározatok nagyon gyorsan megszülettek, és viszonylag világos dolgokat írtak le határidőkkel, felelősökkel. Ezért továbbra sem értem, annak ellenére sem értem, hogy éppen a múlt héten járt ott a földművelési miniszter, vidékfejlesztési miniszter - bocsánat, most már ez az új neve a tárcának -, hogy miért húzódik például a mezőgazdasági károk, a mezőgazdasági szereplők kárainak a rendezése, folyamatosan európai uniós hivatkozás van. Én azt gondolom, hogy már nincsen olyan ügy, amit másfél év alatt az Európai Bizottsággal ne lehetne rendezni. Ez azt jelenti, hogy egy egységes kárenyhítés történt, és messze nem olyan mértékben, mint amit a kár indokolna. A másik, hogy a kormányhatározat is tartalmazza, nagyon komoly állattartás zajlik a térségben, ezeket a kormányhatározat szerint tömegtakarmány-oldalról segíteni kellett volna. Sokan ennek az ígéretnek a birtokában tartották tovább meg ezt a tevékenységet, és most ott tartanak, hogy eltelt másfél év, és sajnos ebben érdemben semmi nem történt.

Folyamatosan fölvetettük, és talán még mindig van ott feladat, hiszen lesz ott még a térségben továbbra is munkavégzés - ugyan most már általában minden a vége felé közeledik -, hogy nem vonták be a helyi vállalkozókat például a fuvarozási tevékenységbe. Nem igazán látjuk ennek a szövevényes hálózatnak a működését, de nagyon sok újságcikk jelent meg bizonyos cégérdekeltségekről és egyébről. Szerencsésebb lett volna azokat a vállalkozásokat helyzetbe hozni, akiket egyébként is óriási kár ért a katasztrófa során, hiszen a munkájukat elveszítették, a tevékenységükben korlátoztuk őket, itt főleg az agrárvállalkozókra gondolok.

A másik, hogy akkor is jeleztem, nem tudok fölötte elmenni, és erre a belügyminiszter úr is azt írta vissza egy válaszában, hogy megnézette, amit jeleztem, és igazam van, senki nem érti, hogy miért kellett a piaci ár többszöröséért az ingóságoknál, például a bútor kategóriában a kárenyhítést végrehajtani. Ezzel azokat az embereket károsították ott meg, hiszen lényegesen kevesebb bútorzathoz jutottak ugyanakkora összegből, mint hogyha normál piaci áron vásárolták volna.

Tehát magyarul, a végrehajtás folyamán az, hogy igazából ez egy katasztrófa sújtotta térség volt, és nem működtek megfelelően a kontrollok és közbeszerzési eljárások, ezek okozták ezt a problémát. Én azt tartom még nagyon fontosnak, hogy azok a károk, amik nem mérhetők, másodlagos károk; és folyamatosan jelzik, halljuk nyilván a térségben élőktől, hiszen nagyon sokan maradtak ott, én nagyon remélem, hogy az a típusú elvándorlás is megszűnik majd, ami alapvetően sajnos pont az aktív lakosság köréből történt, és a vállalkozások köréből történt, hogy a nem közvetlenül károsodottakat is komoly kár érte. Ez valós történet, hiszen a bankok folyamatosan utasítanak el hitelkérelmeket, tehát teljesen máshogy kezelik azt a térséget, mint egyébként normál módon. Hozzáteszem, most igazából mindenhol nehéz hitelhez jutni, de biztos vagyok benne, hogy egy devizahitel-törlesztésnél szinte esélytelen lett volna egy devecseri lakos, hogyha mondjuk, új típusú jelzálogot akar egy devizakiváltás kapcsán a házára tetetni. Ezzel nyilván valamit kezdeni kell.

A másik, hogy az adományok kapcsán, amik elég jelentős számban megjelentek, továbbra is úgy gondoljuk, hogy ennek a felhasználását más módon kellett volna végrehajtani. Nem vagyok benne biztos, polgármester úr itt van, lehet, hogy ennek ellentmondana, csak ebben a műfajban - én is üdvözlöm, és örülök neki, hogy jelen van - mást mond, hogy kellett-e egy egyébként is 30 hektáros közparkkal rendelkező kisvárosban még egy 60 hektáros közparkot építeni, amit a romló gazdasági pozíciók alapján majd fönn is kell tartani. De ebben lehetnek eltérő véleményeink, ezzel én csak azt szerettem volna mondani, hogy magának a térségfejlesztésnek a végrehajtására kell leginkább most már koncentrálni.

Úgy gondolom, hogy a jelentés kapcsán lezárhatunk majd egy fejezetet, le fogja zárni a büntetőhatóság is, hiszen szivárognak már ki bizonyos dolgok, hogy ki mit nem tett ott meg, amit kell, erre egy korrekt bírósági eljárás folyamán nyilván majd valamilyen megoldás születik, de megoldást kell találni a térség problémáira. Ezért vetem fel e vita kapcsán is azt, hogy igenis folytatni kell a 8-as út fejlesztését, tehát valamilyen módon abba a térségbe nagyobb életet kell lehelni, építeni kell oda egy elkerülő utat, és ezekre kell forrásokat átcsoportosítani.

Komoly döntés volt, Ékes képviselő úr javaslatára, hogy a leghátrányosabb helyzetű térségek közé lett sorolva az övezet, de valahol ezt aprópénzre kell váltani, és azt hiszem, hogy pályázatok nélkül ez nem fog menni, mert egyébként országosan áll az lhh. Tehát én ezt most nem csak ennek a térségnek a kapcsán mondom, és nagyon remélem, hogy legalább 2013 után majd más típusú, komplett fejlesztési programokat lehet ilyen térségekben csinálni, hiszen átjárhatóvá teheti az ország a különböző alapokat, ami most nagyon megnehezíti ezt a kérdést, hiszen más forrásokból kell, mondjuk agrárügyeket, meg más forrásból térségfejlesztési ügyeket rendezni, de én azt hiszem, hogy most ez a legfontosabb feladat.

Tehát valahol abba a térségbe életet kell lehelni. Ha már jogilag nehéz másodlagos károkat enyhíteni, akkor legalább addig el kell jutni, hogy ott újra értékes ingatlanok legyenek azok az ingatlanok, ahol most jelenleg nagyon sokan élnek, és én azt remélem, hogy ez előbb-utóbb megtörténik. Ebben viszont azt is látni kell, hogy sokkal átláthatóbban (Az elnök csenget.), és teljesen más módon kell majd ezeket a feladatokat végrehajtani.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu