DR. IPKOVICH GYÖRGY, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! Mindenekelőtt én a vizsgálóbizottságokról úgy általában szólnék néhány szót, többek közt arról is, amelynek tagja voltam. Általában a Szocialista Párt támogatja a különböző problémák kivizsgálására alakult bizottságokat, azonban nem titkolhatjuk el, hogy ezekkel kapcsolatban vannak fenntartásaink időnként. Korábban, a ciklus elején általában az ellenzéki múltból fakadó ügyek vizsgálatára alakultak bizottságok, és ahogy telt-múlt az idő, mostanában azt láthatjuk, hogy ha valami nem sikerül a kormánynak, ha valami akadályba ütközik, hogyha gazdaságilag nem tud kezelni egy problémát, akkor vizsgálóbizottságot hoz létre, és próbálja elhárítani a felelősséget magától.

Aztán vannak olyan vizsgálóbizottságok, amelyeket vagy természeti, vagy gazdasági katasztrófák okoznak; a természetinél a devecseri katasztrófára utalnék, a gazdaságira pedig a devizabizottság alakult meg. Volt több is, vizsgálták az államadósságot, vizsgálták a lakosság eladósodottságát. Azt nem vizsgáljuk általában, illetve arra nem alakul bizottság, amire úgy ítéli meg a tisztelt kormányzati többség, hogy esetleg az ő felelősségét is megpendíti. Így például nem alakult vizsgálóbizottság az önkormányzati eladósodottság vizsgálatára, mert ebben az időszakban a Fidesz által irányított önkormányzatok voltak többségben; nyilvánvalóan nem kívánta a kormányzati többség ezeket a kérdéseket vizsgálni.

Megalakult a lakossági devizaeladósodottságot vizsgáló bizottság, szigorúan megszabva azt a terminust, amit vizsgálhatunk, és azokat a kérdéseket, ez a 2002-2010 közötti időszakra vonatkozott. Ez jellemző is általában ezekre a vizsgálóbizottságokra, hogy általában nem fideszes, nem kereszténydemokrata kormányzati ciklus idejét próbálja vizsgálni. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez olyan, mint hogyha fognánk egy siklót, levágnánk a fejét, levágnánk a farkát, aztán a középső részét górcső alá vennénk, és próbálnánk megállapítani ennek az állatnak a tulajdonságait, a mozgását, emésztését és egyéb dolgokat. Nyilvánvaló, hogy tudományos egzaktságokra, ilyen eredményekre nem juthatunk, hisz megcsonkolt állatot, megcsonkolt időszakot vizsgálni okafogyott dolog. Ezért is helyezkedett az én pártom arra az álláspontra, hogy magát a jelentést, még ha olyan korrekt is volt maga az eljárás, még ha próbálta is felderíteni az okokat, a hiányosságai okán nehéz érdemlegesen vizsgálni, illetve nehéz megalapozottnak elfogadni.

Mondom rögtön az elejét: a lakossági devizaeladósodottság elsődleges oka, hogy joga volt a lakosságnak felvenni ilyen kölcsönöket. Ez a jogszabályi szabályozás, ez a törvényi szabályozás 2001-re nyúlik vissza, tehát akkor alapozódott meg a jogszabályalkotás során, hogy a lakosság felvehetett egyáltalán devizahiteleket. Emlékeztetném önöket arra az időszakra - senki nem kívánja vissza -, amikor nemhogy devizahitelt nem lehetett felvenni, devizát sem lehetett birtokolni, az is önmagában bűncselekmény volt. Nyilvánvalóan a piacgazdaság, a társadalmi fejlődés eljutott arra a fokra, hogy a lakosság bármikor hozzájuthatott ilyen devizakölcsönökhöz, és akármilyen meglepő, tisztelt uraim, ez 2001-ben öltött jogszabályi testet. Ha ezt tényként fogadjuk el, akkor hogyan vizsgáljuk meg azt a felvetését a tisztelt vizsgálóbizottságnak, hogy bizony-bizony 2002-2010 között a kormányok nem tettek meg minden jogszabályi változtatásra lépést annak érdekében, hogy csökkentsék a devizaeladósodottságot. Álszent dolog, tisztelt uraim, mert ez azt mondja, azt kifogásolja a mostani Orbán-kormányzat, hogy a Medgyessy-kormány vagy a Gyurcsány-kormány nem helyezte hatályon kívül a korábbi Orbán-kormány által elfogadott jogszabályokat. Tisztelt Uraim! Ez egy nonszensz álláspont, ennek a hiánya alapvetően változtatja meg az egész vizsgálat menetét!

Beszélnék néhány szót azokról a dolgokról is, amik itt nem igazán kellő hangsúllyal szerepeltek. A lakosság, tisztelt képviselőtársaim, azért jutott devizakölcsönhöz, mert egyrészt a jogszabály ezt lehetővé tette, mint mondtam, másrészt pedig hitelképesnek minősítették őt a pénzintézetek. (Mágori Józsefné: Jaj, istenem! - Derültség a Fidesz soraiban.) Utalnék azért én arra az időszakra... Ne tessék olyan nagyokat sóhajtani, ez valóban így volt. Tetszik tudni, 50 százalékos béremeléseket kaptak dolgozói csoportok, az egészségügy, a pedagógusok. Tetszett mondani, hogy ön pedagógus, akkor bizonyára emlékszik arra, hogy 50 százalékkal emelték a bérét önnek abban az időszakban, amikor kezdődött az úgynevezett devizaeladósodás. Tehát egyrészt volt egy forrása, egy fedezete, volt egy hitelképes felvevője a devizakölcsönöknek, és volt egy bizalom a jövőben, mert akkor beruház, akkor vásárol, akkor építkezik valaki, ha bízik a jövőben. Tehát ez az időszak indult meg; és eljutottunk 2008-ig, ami egy új vonatkozása az önök szemléletének.

Eddig úgy tudtuk, hogy 2010 májusától kezdődtek a világgazdasági bajok. Ez a vizsgálat - és ezt köszönöm a vizsgálónak - megállapítja, hogy 2008-ban tört ki ez a pénzügyi-gazdasági válság, ami ránk is, miképpen a világ összes népességére hatással volt. Ez azért egy új szemléletet is belehoz ebbe az egész rendszerbe, mert nem a devizahitelezés mértéke és a devizahitel-felvétel ténye volt a probléma, hanem az a gazdasági válság, ami a korábbi hitelfelvevők anyagi kondícióit megrongálta, elveszítették a munkahelyüket, gazdasági problémák merültek fel. Innentől kezdődött, és innentől datálódik a devizában eladósodott emberek problémaköre, és ezt egy kicsit ez a jelentés nem igazán emeli ki megfelelő módon. Aztán, hogy az én pártom azt mondja, hogy elutasítja a bizottság megállapítását, annak nagyrészt az az oka, hogy ezek a hiányosságok magában az eljárásban szerepelnek.

Ha már a fejét és a farkát említettem ennek a siklónak, egypár szót azért hadd váltsunk azokról is, hogy a kormányváltás idején végül is a devizaadósság mértéke nem volt elviselhetetlen. Olyan 176 forinton jegyezték akkor a svájci frankot, amikor a kormányváltás megtörtént. Az igazi problémát az jelentette, hogy innentől kezdve elszabadultak a devizaárfolyamok. Nem akarok én utalni a felelőtlen kijelentésekre képviselőtársaink részéről, amiket követően a devizaárfolyamok úgy elszabadultak, hogy azóta sem tértek magukhoz. A munkahely elvesztése és a devizaárfolyamok elszabadulása okozta tulajdonképpen azt a problémát, amit most valamiképpen kezelnünk kell.

Ami a bizottsági vizsgálat eredménye és mégis nagy értéke, az az, hogy ezen hiányosságok ellenére olyan határozati javaslatot tudott letenni az asztalra, amely a mi pártunk szerint is alkalmas arra, hogy akár a mostani, akár a következő problémákat kezelje. Hármat emelnék ki ezek közül felmenő sorrendben.

Az oktatás rendkívül fontos kérdés. Ezeket a tapasztalatokat, ezeknek a keserű éveknek a tapasztalatait, amit 2008 óta átéltünk, ezeket át kell örökítenünk a felnövekvő nemzedékbe. Az oktatás tárgyává kell tenni azokat a pénzügyi ismereteket, amelyek nagyobb gondosságot, nagyobb körültekintést adnak majd a felnövekvő nemzedéknek a hitelfelvételük során.

A másik ilyen dolog, amit kiemelnék, és nagyon üdvözlendőnek tartok, annak megfontolását, hogy a kioktatást, a hitelfelvétel során történő felvilágosítást rendkívül fontosnak tartja ez a határozati javaslat, sőt odáig elmegy, hogy a devizahitelek felvétele során akár kötelező jogi képviseletet is előír a hitelfelvételek során. Én úgy gondolom, ez is garanciája lehet annak, hogy a jövőben ilyen hibák, ilyen mulasztások ne forduljanak elő.

Aztán különösen fontos, és ezt emelném ki a legnagyobb súllyal, a magáncsőd jogintézményének a bevezetése. Tisztelt Képviselőtársaim! Az a védelem és eljárás, amely megillet minden gazdálkodó szervet, amelyik nehéz helyzetbe kerül, fizetési nehézségei vannak, és másképpen is problémát jelent neki a gazdasági életben való részvétel, miért ne illethetne meg egy magánszemélyt? Úgy gondoljuk, eljött az ideje, amikor ezt végiggondolva, a magáncsőd intézményét bevezetve megpróbáljuk először is visszavezetni a bajba jutott magánszemélyt a megfelelő gazdasági kerékvágásba; ha nem megy, akkor pedig a jogszabályok rendje között erre mindenki számára elfogadható megoldásokat kínáljunk.

(18.10)

Ezért a Szocialista Párt magát a bizottság jelentését annak ellenére, hogy ezúton is elismerésemet fejezem ki az elnök úrnak a korrekt és szakszerű bizottsági vezetésért, remélem, ezzel nem okozok felesleges problémákat az elnök úr részére, magát a bizottság jelentését nem tudjuk elfogadni, viszont támogatjuk azt a határozati javaslatot, amelyet az alkotmányügyi bizottság előterjesztett, és javaslom a kormányzati többségnek is, hogy ezt tegye meg.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)

Forrás: parlament.hu