DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A közpénzek kezelésének, a közpénzkezelés ellenőrzésének két kulcsfogalma van a nemzetközi gyakorlatban, a szakirodalomban. Az egyik az áttekinthetőség, az átláthatóság, idegen szóval transzparencia, a másik a magyarra könnyen nem fordítható accountability, elszámolási kötelezettség, elszámoltatási feladat, de leginkább elszámolási felelősséggel lehetne talán magyarra fordítani ezt a kulcsfogalmat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Már a bibliai József is elszámolási felelősséggel tartozott. A Királyok könyve Salamon templomának építéséhez kapcsolódó adósságmegállapítási problémát említ. A kettős könyvelés alapjait Luca Paciolo ferences szerzetes tanár rakta le 1494-ben. A dátum azért érdekes, mert hiszen két évvel korábban fedezték fel, úgymond, Amerikát. Paciolo írta le a gazdasági események feljegyzésének és nyilvántartásának, a naplónak, a főkönyvnek, a kettős könyvvezetésnek a rendszerét, és olyan, mindmáig érvényes elveket rögzített, mint a bruttó elszámolás elve.

Magyarországon II. Lajos uralkodása idején született meg az 1519. évi 17. törvénycikkben a központi számvitelre és az ellenőrzésre vonatkozó első deklaráció, amely a következőképpen szól. "A királyi kincstárnok mellé az országlakók közül egyet ki kell választani, akinek tudta nélkül a kincstárnok a királyi jövedelmeknek sem a bevételét, sem a kiadásait ne kezelje, ne intézze, maga pedig a választott ülnök mindeneket számba vegyen, nehogy a királyi jövedelmekben csalás és pazarlás történjék".

A Mohács utáni kettős királyság idején I. Ferdinánd adott ki királyi utasításokat az udvari kamaráról, amelynek feladata a magyar kamara számadásainak felülvizsgálata és ellenőrzése volt. Ezeket a számadásokat a királyi udvarba kellett beküldeni. Szekfű Gyula írja, hogy Ferdinánd korában a magyar kamara tanácsosai szinte kizárólag született magyarok, akik a rendes pénzügyi kezelésmódba, számvitelbe, ellenőrzési könyvek vezetésébe, a gyakori számadásokba beleszorítva egészen új típust, a jó hivatalnok típusát hozták létre.

Tisztelt Képviselőtársaim! Közismert a hatalom és a pénz, a pénz és a hatalom szoros kapcsolata. A számvevőszékek története némi túlzással leírható a hatalomért vívott harcok, háborúk történetével is. Közismert Montecuccoli grófnak, a Rába menti Szentgotthárdnál vívott csata győztesének bonmot-ja, a háborúhoz három dolog szükséges: pénz, pénz és pénz.

A XVIII. század közepén Nagy Frigyes porosz uralkodó hadat viselt Ausztria ellen. Ez volt a hétéves háború, amely alatt a Habsburg-ház pénzügyi erőforrásai teljesen kimerültek. Újabbakra lett volna szükség, de az államháztartás ügyeiről senkinek sem volt áttekintése. Az államadósság mértékét nem tudták pontosan megállapítani. Ilyen helyzetben vált szükségessé egy speciális intézmény, amely képes az állam pénzügyeit áttekinteni, a vagyonát nyilvántartani és annak használatát ellenőrizni. Mária Terézia teremtett e téren világosságot, az óhaját azonban, hogy információkat szerezzen a pénzügyek állásáról és az államadósság nagyságáról, egyes hivatalok könyvelésének, a pénzügyi feljegyzéseknek a megbízhatatlansága miatt nem lehetett teljesíteni. Az uralkodónő ezért a pénzügyek terén radikális intézkedéseket hozott. Egy jól szabályozott számvitelt, a közigazgatás könyvvitelének legfontosabb pillérét építette ki 1761 karácsonyán kiadott rendeletével, amelyben három egymástól elkülönült hivatalt is felállított, az udvari kamarát, a Hofkammert, amely rendeltetését tekintve egy mai értelemben vett pénzügyminisztériumhoz hasonlítható, a kincstárt és az állami bevételek és kiadások kezeléséért felelős udvari számvevő kamarát (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), a Hofrechenkammert.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik és az MSZP padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu